Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.
Ülésnapok - 1922-94
Ä nemzetgyűlés 94. ülése 1923. évi február hó 1-én, csütörtökön. 2S3 Perlaki György : A nyomornak ehhez semmi köze nincs! (Ellenmondások a szélsőbaloldalon) Szeder Ferenc: Ugyan kérem! Perlaki György: Mi köze van például a nyomornak ahhoz, hogy azokat a johbmódu gyermekeket, akik a városokban kénytelenek a proletárgyermekekkel egy iskolába járni. . . (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Kénytelenek ?) Igen, kénytelenek, ezt mondom. Kitajka Lajos: Ez az osztályszeretet! Perlaki György: Ezek a gyermekek a legnagyobb inzultusoknak vannak kitéve. Saját tapasztalatomból tudom, hogy Pécsett, ahol proletárok között laktam, akikkel nagyon sokat foglalkoztam, munkáskérdésekkel igen sokat foglalkoztam, az én gyermekem igen gyakran inzultusoknak volt kitéve csak azért, mert tisztviselőnek gyermeke volt. (Ellenmondásoh a szélsőbaloldalon.) Kénytelen voltam kivenni a gyermeket, és más iskolába adni, mert nem voltam hajlandó eltűrni, hogy mindennap megverjék a gyermeket és különböző inzultusoknak tegyék ki. Ezeket letagadni nem lehet. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Az osztály gyűlölet állandó hangoztatása szerintem csak árt a munkáskérdések megoldásának. Az osztályharc állandó hangoztatásával a külföldi szocialisták már felhagytak. Itt csak arra akarok hivatkozni, amire az igen t. képviselő urak igen gyakran hivatkoztak, az angol munkáspártra. Az angol munkáspártnak vezető tagjai kijelentették azt, hogy az osztályharcot nem helyeslik (Zaj és éllenmondások a szélsőbaloldalon.) és az osztályharcot nem tartják alkalmasnak arra, hogy a szociális kérdéseket ezzel megfelelően megoldhassák. Propper Sándor : Önök csinálják az osztályharcot! (Zaj.) A cselekvő osztályharc onnan indul ki. Elnök (csenget) : Csendet kérek. Propper képviselő urat kérem, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. Perlaki György : Peidl képviselő ur továbbá azt is kijelentette, hogy az osztályharc mindaddig fennáll, amig osztályok léteznek. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: így is van!) En azt hiszem, hogy Peidl t. képviselő ur akkor, amikor ezt mondotta, nyíltan beismerte, hogy a Marx kommunista társadalmi rendszerének kiépítésére gondol, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Szó sincs róla!) mert én a társadalmi osztályoknak teljes megszűnését másképen lehetetlennek tartom. Az angol munkáspárt, amelyre annyiszor hivatkoztak, nem ezen az alapon áll. Az angol munkáspártnak igen kiváló vezetőjére, Clynes-ra hivatkozom, aki maga kijelentette, hogy: »Mi, a párt kezdettől fogva megtagadtuk a kommunista meggyőződést és a kommunista módszert, mi egyikben sem hiszünk.« Várnai Dániel: Bolsevista taktikáról van szó! (Zaj.) Perlaki György: Vagy pl. Kirkwood a következőket jelentette ki : »Semmit sem akarunk NAPLÓ IX. tudni a kommunizmusról, mert bármily szilárdak is elvei társadalmi kérdésekben, az első — úgymond — mindig a hazám, az Isten áldja meg.« Ezek a kijelentések — azt hiszem — elég világosan bizonyítják azt, hogy ők ma már nem Marx elmélete alapján állanak, hanem Marx elméleteit revízió alá vették (Zaj a szélsőbaloldalon.) Nagyon szerettem volna, ha a magyarországi szociáldemokrata párt a kommunizmus bukása után szintén revízió alá vette volna álláspontját és nem helyezkednék arra a rideg álláspontra, arra a rideg marxista elméletre, amelyre a háború előtt lépett és amelyért mindig küzdött. A kommunizmus bebizonyította, hogy ezek utópisztikus törekvések és hogy az osztályharcnak ily módon való állandó közbevetése olyan gazdasági megrendüléseket idéz elő, amelyek az állampolgárokra nézve feltétlenül károsak. Propper Sándor : Hát akkor miért csinálják? (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Perlaki György : Az állandó megrázkódtatások következménye az, hogy egyes emberek rendkívül sok kárt szenvednek és azok, akik folytonosan ezeket a károkat szenvedik — de nemcsak az egyesek, hanem az egész közgazdasági élet — természetesen mindig nagyobb ellenszenvvel viseltetnek az osztályharcot hirdetőkkel szemben, úgyhogy az az ür, amely a polgári elemek ós a szocialisták között van, nemhogy áthidalható lenne ezen elmélet alapján, hanem inkább szélesebb és szélesebb lesz. Ez a harc mindig erősebb lesz, és én itt arra kérem a t. szociáldemokrata képviselő urakat : gondolják meg nagyon jól, hogy a polgári elemek a kommunizmus alatt tanultak és hogy a polgári elemeket nem fogják többé olyan tétlenségben, nemtörődömségben találni, mint ahogy találták 1918-ban. A polgári elemek is öntudatra ébredtek és ezzel a polgári öntudattal számolnunk kell. Ha sikereket akarnak elérni a munkáskérdések megoldásában, számoljanak a polgári öntudattal és ne hirdessék önök az állandó harcot. A mi részünkről sohasem hirdettünk harcot, hanem megértést. (Félkiáltások a szélsőbaloldalon: Csak csinálták!) Nagy Ernő : Kik internálnak ? Talán a szocialisták ? Propper Sándor: Okosabb módszer: nem hirdetni, hanem csinálni! (Zaj.) Perlaki György : A kapitalizmus túlhajtásai, kinövései elleni harcot mi mindig helyesnek és jogosnak ismertük el. (Ugy van ! a jobboldalon.) Mi kötelességünknek tartjuk azt, hogy a kapitalizmus kinövéseinek lenyesegetéséhez segédkezet nyújtsunk és hogy ebben önöket támogassuk. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Látszik !) Meglátszik ezen a törvényjavaslaton is, hogy a kapitalizmus kinövései ellen, igenis, nagyon szivesen rendelkezésre állunk és segédkezet nyuj40