Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-94

Ä nemzetgyűlés 94. ülése 1923. évi február hó 1-én, csütörtökön. 2S3 Perlaki György : A nyomornak ehhez semmi köze nincs! (Ellenmondások a szélsőbaloldalon) Szeder Ferenc: Ugyan kérem! Perlaki György: Mi köze van például a nyomornak ahhoz, hogy azokat a johbmódu gyermekeket, akik a városokban kénytelenek a proletárgyermekekkel egy iskolába járni. . . (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Kénytelenek ?) Igen, kénytelenek, ezt mondom. Kitajka Lajos: Ez az osztályszeretet! Perlaki György: Ezek a gyermekek a leg­nagyobb inzultusoknak vannak kitéve. Saját tapasztalatomból tudom, hogy Pécsett, ahol prole­tárok között laktam, akikkel nagyon sokat fog­lalkoztam, munkáskérdésekkel igen sokat foglal­koztam, az én gyermekem igen gyakran inzul­tusoknak volt kitéve csak azért, mert tisztviselő­nek gyermeke volt. (Ellenmondásoh a szélsőbal­oldalon.) Kénytelen voltam kivenni a gyermeket, és más iskolába adni, mert nem voltam hajlandó eltűrni, hogy mindennap megverjék a gyermeket és különböző inzultusoknak tegyék ki. Ezeket letagadni nem lehet. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Az osztály gyűlölet állandó hangoztatása szerintem csak árt a munkáskérdések megoldá­sának. Az osztályharc állandó hangoztatásával a külföldi szocialisták már felhagytak. Itt csak arra akarok hivatkozni, amire az igen t. képvi­selő urak igen gyakran hivatkoztak, az angol munkáspártra. Az angol munkáspártnak vezető tagjai kijelentették azt, hogy az osztályharcot nem helyeslik (Zaj és éllenmondások a szélső­baloldalon.) és az osztályharcot nem tartják alkalmasnak arra, hogy a szociális kérdéseket ezzel megfelelően megoldhassák. Propper Sándor : Önök csinálják az osztály­harcot! (Zaj.) A cselekvő osztályharc onnan indul ki. Elnök (csenget) : Csendet kérek. Propper képviselő urat kérem, méltóztassék a közbeszó­lásoktól tartózkodni. Perlaki György : Peidl képviselő ur továbbá azt is kijelentette, hogy az osztályharc mind­addig fennáll, amig osztályok léteznek. (Felkiál­tások a szélsőbaloldalon: így is van!) En azt hiszem, hogy Peidl t. képviselő ur akkor, amikor ezt mondotta, nyíltan beismerte, hogy a Marx kommunista társadalmi rendszerének kiépítésére gondol, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Szó sincs róla!) mert én a társadalmi osztályoknak teljes megszűnését másképen lehetetlennek tartom. Az angol munkáspárt, amelyre annyiszor hivatkoztak, nem ezen az alapon áll. Az angol munkáspártnak igen kiváló vezetőjére, Clynes-ra hivatkozom, aki maga kijelentette, hogy: »Mi, a párt kezdettől fogva megtagadtuk a kommu­nista meggyőződést és a kommunista módszert, mi egyikben sem hiszünk.« Várnai Dániel: Bolsevista taktikáról van szó! (Zaj.) Perlaki György: Vagy pl. Kirkwood a kö­vetkezőket jelentette ki : »Semmit sem akarunk NAPLÓ IX. tudni a kommunizmusról, mert bármily szilár­dak is elvei társadalmi kérdésekben, az első — úgymond — mindig a hazám, az Isten áldja meg.« Ezek a kijelentések — azt hiszem — elég világosan bizonyítják azt, hogy ők ma már nem Marx elmélete alapján állanak, hanem Marx elméleteit revízió alá vették (Zaj a szélsőbal­oldalon.) Nagyon szerettem volna, ha a magyar­országi szociáldemokrata párt a kommunizmus bukása után szintén revízió alá vette volna álláspontját és nem helyezkednék arra a rideg álláspontra, arra a rideg marxista elméletre, amelyre a háború előtt lépett és amelyért min­dig küzdött. A kommunizmus bebizonyította, hogy ezek utópisztikus törekvések és hogy az osztályharcnak ily módon való állandó közbe­vetése olyan gazdasági megrendüléseket idéz elő, amelyek az állampolgárokra nézve feltétlenül károsak. Propper Sándor : Hát akkor miért csinál­ják? (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Perlaki György : Az állandó megrázkódta­tások következménye az, hogy egyes emberek rendkívül sok kárt szenvednek és azok, akik folytonosan ezeket a károkat szenvedik — de nemcsak az egyesek, hanem az egész közgazda­sági élet — természetesen mindig nagyobb ellen­szenvvel viseltetnek az osztályharcot hirdetők­kel szemben, úgyhogy az az ür, amely a polgári elemek ós a szocialisták között van, nemhogy áthidalható lenne ezen elmélet alapján, hanem inkább szélesebb és szélesebb lesz. Ez a harc mindig erősebb lesz, és én itt arra kérem a t. szociáldemokrata képviselő urakat : gondolják meg nagyon jól, hogy a polgári elemek a kom­munizmus alatt tanultak és hogy a polgári elemeket nem fogják többé olyan tétlenségben, nemtörődömségben találni, mint ahogy találták 1918-ban. A polgári elemek is öntudatra ébred­tek és ezzel a polgári öntudattal számolnunk kell. Ha sikereket akarnak elérni a munkás­kérdések megoldásában, számoljanak a polgári öntudattal és ne hirdessék önök az állandó harcot. A mi részünkről sohasem hirdettünk harcot, hanem megértést. (Félkiáltások a szélső­baloldalon: Csak csinálták!) Nagy Ernő : Kik internálnak ? Talán a szocialisták ? Propper Sándor: Okosabb módszer: nem hirdetni, hanem csinálni! (Zaj.) Perlaki György : A kapitalizmus túlhajtásai, kinövései elleni harcot mi mindig helyesnek és jogosnak ismertük el. (Ugy van ! a jobboldalon.) Mi kötelességünknek tartjuk azt, hogy a kapi­talizmus kinövéseinek lenyesegetéséhez segéd­kezet nyújtsunk és hogy ebben önöket támogas­suk. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Látszik !) Meglátszik ezen a törvényjavaslaton is, hogy a kapitalizmus kinövései ellen, igenis, nagyon szivesen rendelkezésre állunk és segédkezet nyuj­40

Next

/
Thumbnails
Contents