Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-93

262 A nemzetgyűlés 93. ülése 1923. Szeder Ferenc : Elég kedves ! Várnai Dániel : És ami szintén bánthatja a protestáns közvélemény önérzetét . . . Farkas István : Nem Bangha irta % Várnai Dániel : . . . azt állapítja meg, hogy a katholicizmus az egyetlen nemzetfentartó erő. Azt irja továbbá ebben a könyvben (olvassa) : »A hitéleti katholicizmus fejlesztése közös hazafiúi kötelessége mindenkinek még a nem katholikus magyaroknak is.« Ha páter Bangha, akinek mondom igen előkelő szerepe van a katholikus egyházban és -akire nagyon sokan hallgatnak, ilyen módon ir a protestánsokról és a protestantizmusról, ez azt hiszem, nem mozditja elő a felekezetek békéjét. A Független Szemle valóban nem csinált egyebet, mint hogy reasszumálta ezeket a tényeket, és meg kellett állapítania, hogy ma Magyarországon a felekezeteknek egymáshoz való viszonya valóban sokkal rosszabb, mint amilyen a kurzus előtt volt. Itt van továbbá egy Pesenhoffer nevű urnák »A demográfiai viszonyok befolyása a népesség szaporodására Magyarországon« című munkája, amelyről nagyon sokat lehetne beszélni, de amely­. nek tartalmát röviden csak abban állapithatom meg, hogy Pesenhoffer szerint, ha az egykerend­szer területeit nem protestánsok, hanem katho­likusok laknák, akkor ezeken a területeken a nép­szaporodás sokkal vigasztalóbb képet mutatna, vagyis a protestantizmus a népszaporodás stagná ­cióját és lassú csökkenését, a katholicizmus ellen­ben a népszaporodás emelkedését jelenti. T. Nemzetgyűlés ! Nagyon szeretném és hang­súlyozottan kivánom is, hogy ne értessem félre ezek előterjesztése miatt. Hiszen ez a szabad kriti­kának, a tudományos mérkőzés szabadságának kérdése. Szerintem semmi sem fontosabb egy országban, semmi sem fontosabb egy ország kul­turális életének és kultúrájának a fejlesztésére, mint épen a kritika szabadsága. (Zaj a jobbolda­lon. Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Csak arra akarok rámutatni, hogy ezekben a kérdésekben mennyire kétféle mértékkel mér az igen t. belügyminister ur. (Ugy van! a szélsőbal­oldahn.) Mig azon az oldalon teljes mértékben •tiszteltben tartja a kritika szabadságát, még az emiitett parlagi kritikai vizsgálódás szabadságát is, addig másrészről betiltja azt a Független Szem­lét, amely nem tett egyebet, mint hogy ezeket az . igen szomorú és elkedvetlenítő tényeket egy tár­gyilagos rezümében megállapította. A többi cikkel ugyancsak igy vagyunk. Ha a belügyminister ur ezeket a cikkeket elolvasta volna, ha vett volna magának annyi fáradságot, hogy a betiltás előtt jobban szemügyre vegye a betiltás okául szolgáló cikkeket, akkor arra kellett volna rájönnie, azt kellett volna elismernie, hogy erre a betiltásra abszolúte semmi oka és alapja nem volt. Én tehát nem folytatom tovább. Ami a feleke­zetek békéjének megbontását illeti, a Független Szemle ezzel nem vádolható meg. A Független évi január ho 31-én, szerdán. Szemle, mint sajtóorgánum, csak kötelességét tel­jesíti, ha rámutat az ilyen tényekre. Nem adott okot egyéb cikkében sem arra, hogy betiltsák, hogy lefricskázzák a fórumról, hogy befogják a száját és lehetetlenné tegyék Magyarország egy igen te­kintélyes közvéleményének, hogy ebből az újság­ból hallhassa azt a kritikát, amely elmaradhatat­lan és nagyon szükséges Magyarországon. En, aki ismerem a ministeriumok belső éle­tét és a tapasztalatok alapján mondhatom, hogy a ministernek a ministerium vezetésére való ha­talma igen minimális, kérdezhetném azt is az igen t. belügyminister úrtól, hogy van-e tudomása arról, hogy a Független Szemlét betiltotta. A minister ur azonban olyan erélyt mutat, mióta abban a székben ül, annyi határozottságot mutat. . . Farkas István : A jogok elkobzásában igen ! Várnai Dániel : . . . hogy felteszem róla, hogy ennek a rendeletének kibocsátásáról előzetesen volt tudomása. interpellációm tehát a következő (olvassa) : »Hajlandó-e a belügyminister ur a Független Szemle cimü folyóirat betiltásáról szóló rendele­tét haladéktalanul visszavonni?« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! En ebből az alkalomból még megkérdezhetném azt is, hogy annak a lehe­tetlen rendeletnek, amelynek alapján közigazga­tási utón végezhet a sajtóval, a birói eljárás mellő­zéséve] betilthat lapokat, megfojthat lapokat, megfojthat közvéleményt, annak a visszavonására nézve mi a véleménye a minister urnák, hogy haj­landó-e azt a lehetetlen rendeletet visszavonni, igen vagy nem ? De nem kérdezem, mert a minis­ter urnák ebben a tekintetben igen kényelmes volna a helyzete. A minister ur t. i. ezt a rendeletet a rendjavaslat 16. §-ában már elhelyezte. Amit tehát eddig rendelet alapján csinált a sajtó ellené­ben, azt, ha ebből a rendjavaslatból törvény lenne, ezután törvény alapján csinálhatná. A minister ur helyzete tehát, mondom, igen kényelmes le­hetne. Erről a rendjavaslatról, ennek 16. §-áról is majd később lesz szó. Én remélem, fogunk róla beszélni ebben a Házban, olyan eredménnyel, hogy végre a sajtószabadság olyan lesz Magyar­országon, amilyennek a kormány hirdeti és nem olyan, amennyire ennek a jognak gyakorlását en­gedélyezi. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a belügy­minister urnák. Szólásra ki következik ? Perlaki György jegyzi : F. Szabó Géza ! F. Szabó Géza: T. Nemzetgyűlés! Tekintet­tel a Ház kimerült voltára és arra, hogy a keres­kedelemügyi minister ur úgysem lehet jelen, tisz­telettel kérem, méltóztassék engedélyt adni arra, hogy interpellációmat a legközelebbi alkalommal mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: Gondolom, kimondhatom a határo­zatot, hogy a nemzetgyűlés hozzájárul az inter­pelláció elhalasztásához. (Helyeslés.) Ki követ­i kezik ? • •• , ; ;.

Next

/
Thumbnails
Contents