Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-93

262 A nemzetgyűlés 93. ülése 1923. Szeder Ferenc : Elég kedves ! Várnai Dániel : És ami szintén bánthatja a protestáns közvélemény önérzetét . . . Farkas István : Nem Bangha irta % Várnai Dániel : . . . azt állapítja meg, hogy a katholicizmus az egyetlen nemzetfentartó erő. Azt irja továbbá ebben a könyvben (olvassa) : »A hitéleti katholicizmus fejlesztése közös hazafiúi kötelessége mindenkinek még a nem katholikus magyaroknak is.« Ha páter Bangha, akinek mondom igen előkelő szerepe van a katholikus egyházban és -akire nagyon sokan hallgatnak, ilyen módon ir a protestánsokról és a protestantizmusról, ez azt hiszem, nem mozditja elő a felekezetek békéjét. A Független Szemle valóban nem csinált egyebet, mint hogy reasszumálta ezeket a tényeket, és meg kellett állapítania, hogy ma Magyarországon a felekezeteknek egymáshoz való viszonya valóban sokkal rosszabb, mint amilyen a kurzus előtt volt. Itt van továbbá egy Pesenhoffer nevű urnák »A demográfiai viszonyok befolyása a népesség szaporodására Magyarországon« című munkája, amelyről nagyon sokat lehetne beszélni, de amely. nek tartalmát röviden csak abban állapithatom meg, hogy Pesenhoffer szerint, ha az egykerendszer területeit nem protestánsok, hanem katholikusok laknák, akkor ezeken a területeken a népszaporodás sokkal vigasztalóbb képet mutatna, vagyis a protestantizmus a népszaporodás stagná cióját és lassú csökkenését, a katholicizmus ellenben a népszaporodás emelkedését jelenti. T. Nemzetgyűlés ! Nagyon szeretném és hangsúlyozottan kivánom is, hogy ne értessem félre ezek előterjesztése miatt. Hiszen ez a szabad kritikának, a tudományos mérkőzés szabadságának kérdése. Szerintem semmi sem fontosabb egy országban, semmi sem fontosabb egy ország kulturális életének és kultúrájának a fejlesztésére, mint épen a kritika szabadsága. (Zaj a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Csak arra akarok rámutatni, hogy ezekben a kérdésekben mennyire kétféle mértékkel mér az igen t. belügyminister ur. (Ugy van! a szélsőbaloldahn.) Mig azon az oldalon teljes mértékben •tiszteltben tartja a kritika szabadságát, még az emiitett parlagi kritikai vizsgálódás szabadságát is, addig másrészről betiltja azt a Független Szemlét, amely nem tett egyebet, mint hogy ezeket az . igen szomorú és elkedvetlenítő tényeket egy tárgyilagos rezümében megállapította. A többi cikkel ugyancsak igy vagyunk. Ha a belügyminister ur ezeket a cikkeket elolvasta volna, ha vett volna magának annyi fáradságot, hogy a betiltás előtt jobban szemügyre vegye a betiltás okául szolgáló cikkeket, akkor arra kellett volna rájönnie, azt kellett volna elismernie, hogy erre a betiltásra abszolúte semmi oka és alapja nem volt. Én tehát nem folytatom tovább. Ami a felekezetek békéjének megbontását illeti, a Független Szemle ezzel nem vádolható meg. A Független évi január ho 31-én, szerdán. Szemle, mint sajtóorgánum, csak kötelességét teljesíti, ha rámutat az ilyen tényekre. Nem adott okot egyéb cikkében sem arra, hogy betiltsák, hogy lefricskázzák a fórumról, hogy befogják a száját és lehetetlenné tegyék Magyarország egy igen tekintélyes közvéleményének, hogy ebből az újságból hallhassa azt a kritikát, amely elmaradhatatlan és nagyon szükséges Magyarországon. En, aki ismerem a ministeriumok belső életét és a tapasztalatok alapján mondhatom, hogy a ministernek a ministerium vezetésére való hatalma igen minimális, kérdezhetném azt is az igen t. belügyminister úrtól, hogy van-e tudomása arról, hogy a Független Szemlét betiltotta. A minister ur azonban olyan erélyt mutat, mióta abban a székben ül, annyi határozottságot mutat. . . Farkas István : A jogok elkobzásában igen ! Várnai Dániel : . . . hogy felteszem róla, hogy ennek a rendeletének kibocsátásáról előzetesen volt tudomása. interpellációm tehát a következő (olvassa) : »Hajlandó-e a belügyminister ur a Független Szemle cimü folyóirat betiltásáról szóló rendeletét haladéktalanul visszavonni?« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! En ebből az alkalomból még megkérdezhetném azt is, hogy annak a lehetetlen rendeletnek, amelynek alapján közigazgatási utón végezhet a sajtóval, a birói eljárás mellőzéséve] betilthat lapokat, megfojthat lapokat, megfojthat közvéleményt, annak a visszavonására nézve mi a véleménye a minister urnák, hogy hajlandó-e azt a lehetetlen rendeletet visszavonni, igen vagy nem ? De nem kérdezem, mert a minister urnák ebben a tekintetben igen kényelmes volna a helyzete. A minister ur t. i. ezt a rendeletet a rendjavaslat 16. §-ában már elhelyezte. Amit tehát eddig rendelet alapján csinált a sajtó ellenében, azt, ha ebből a rendjavaslatból törvény lenne, ezután törvény alapján csinálhatná. A minister ur helyzete tehát, mondom, igen kényelmes lehetne. Erről a rendjavaslatról, ennek 16. §-áról is majd később lesz szó. Én remélem, fogunk róla beszélni ebben a Házban, olyan eredménnyel, hogy végre a sajtószabadság olyan lesz Magyarországon, amilyennek a kormány hirdeti és nem olyan, amennyire ennek a jognak gyakorlását engedélyezi. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a belügyminister urnák. Szólásra ki következik ? Perlaki György jegyzi : F. Szabó Géza ! F. Szabó Géza: T. Nemzetgyűlés! Tekintettel a Ház kimerült voltára és arra, hogy a kereskedelemügyi minister ur úgysem lehet jelen, tisztelettel kérem, méltóztassék engedélyt adni arra, hogy interpellációmat a legközelebbi alkalommal mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: Gondolom, kimondhatom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés hozzájárul az interpelláció elhalasztásához. (Helyeslés.) Ki követi kezik ? • •• , ; ;.