Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-93

260 A nemzetgyűlés 93. ülése 1923. évi január hó 31-én

s szerdán. fo tisztában van a dologgal. Én tehát a kettőnk között folyó vitát bátran átutalom azokra, akik ezeket a bajokat közvetlen tapasztalatok alapján érzik és elitélik. Csak arra kérem a t. minister urat, és különösen Ktma P. András képviselőtársamat, aki annálfogva, hogy csizmát visel, több jogot vindikál magának arra, hogy a földreformhoz hozzászóljon.. . Kuna P. András : Sürgetem, de kevesebb beszéddel ! Rupert Rezső : . . .legyen szives egyszer már Amerikát a magyar történelemben is felfedezni. Akkor, amikor még a csizmás képviseletről szó sem volt, az országnak legkiválóbb elméi, legintelligensebb férfiai. . . Kuna P. András : ügy van! Széchenyi ! Rupert Rezső : . . . már a földreform mellett voltak, és Kossuth Lajos volt tulaj donképen az igazi kisgazda-képviselő. Attól, hogy valaki csizmát visel vagy sem, nem lesz még senki okosabb. Kuna P. András : Én is sürgetem, csak kevesebb beszéddel ! Rupert ReZSŐ: Valamennyien egy hazának a fiai vagyunk, és ha mi ugy látjuk, hogy a községek erősítésében és fejlesztésében van a magyar erő titka, akkor legyen szives nekünk is megengedni, hogy mi is ezen az állásponton legyünk ; hiszen tudvalevő, hogy nem az olyan kis, intelligens embereknek, mint amilyenek mi vagyunk, hanem a hatalmas nagy Napóleonnak is az volt a politikai alaptétele, hogy a községek erősítésében van az ország ereje. Azért ne méltóztassék monopóliumnak tekintem a kisgazda-politikát, mert ha nem tetszik is önöknek, akik a csizmát képviselik, mi is lehetünk hozzáértők. Elnök ; A képviselő urat azért a kifejezéséért, hogy itt valaki is csizmát képvisel, rendreutasítom ! Tessék ilyenektől tartózkodni ! Horváth Zoltán : Nem képvisel, hanem hord ! Rupert Rezső: Azt akartam mondani, hogy csizmát visel. Egyébként pedig, mint hegy az igen t. földmivelésügyi minister ur bejelentette, hogy komolyan szándékozik a földreformtörvény novellájával előjönni és minden kívánságot megszívlelni, csak menjünk hozzá, és a vita során is magáévá teszi a helyes eszméket, amiket felhozunk, abban a reményben, hogy ez csakugyan komoly Ígéret, és tényleg húsból és vérből való, igaz, jó törvénymódositássai fog a Ház elé jönni, ebben az Ígéretében bizva, a választ tudomásul veszem. Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e a földmivelésügyi minister urnák Rupert Rezső képviselő ur interpellációjára adott válaszát tudomásul yenni, igen vagy nem ? (Igen.) Akik tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Következik ? Perlaki György jegyző : Rupert Rezső ! (Nagy mozgás jobb felől.) Rupert ReZSŐ: A t. Nemzetgyűlés szives engedelmét' kérem ahhoz, hogy interpellációmat a legközelebbi interpella ci ós napra halaszthassarm (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök : A képviselő ur azt kéri, hogy interpellációját a legközelebbi interpellációs napra halaszthassa. Kérdem a t. Házat : méltóztatnak-e ehhez a kérelemhez hozzájárulni ? (Igen.) Az interpelláció elhalaszt atik. Következik ? Perlaki György jegyző : Várnai Dániel l (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Várnai Dániel : T. Nemzetgyűlés ! Az egyesülési és gyülekezési jog, de különösen a sajtószabadság mai ideális állapotai közepette én a sajtószabadságnak egy ujabb érzékeny sérelme ügyében vagyok bátor kérdést intézni a t. kormányhoz, illetve a bel ügyminist er úrhoz, aki természetesen — interpellációs nap lévén — nincs jelen. (Egy hang jóbbfelől : Dolgozni is kell a ministereknek !) Ha senki más, de at. kormány bizonyára ideálisaknak, nyugat európai aknák tartja azokat az állapotokat, amelyek a sajtó terén észlelhetők; hát az én interpellációm is legyen egy élénk okmánya annak, hogy ezek az állapotok mennyire ideálisak és mennyire megfelelők a nyugateurópai demokrácia követelményeinek. Megvallom, t. Nemzetgyűlés, hogy csupán a nagy közérdek, a sajtószabadságot ismételten ért sérelem kényszerit engem arra, hogy interpellációval álljak elő, mert hiszen én azóta, mióta ez a nemzetgyűlés megkezdte tanácskozásait, azt látom, hogy a kormánynak az interpellációkkal szemben való sértő közömbössége következtében ez az interpellációs jog egyre jobban elnyomorodik, illetve egyoldalúvá válik . . . Szeder Ferenc : Nevetségessé lesz ! Várnai Dániel : ... nemsokára már egészen konfiskálódik is. Hiszen a kormány egyszerűen csak fumigálja az interpellációkat, azzal intézi el azokat, hogy nem felel rájuk, itt történhetik interpelláció annyi, amennyit csak akarunk, a kormány nem veszi azokat tudomásul, (ügy van a szélsőhaloldalon.) Az elnökség kimutatása szerint eddig 85 interpelláció vár válaszra. Horváth Zoltán : Csekélység ! Várnai Dániel : Ezek közül 57 az ellenzéki. Majdnem egyharmada tehát kormánypárti oldalról és a kormányt támogató pártok részéről elhangzott interpelláció és a t. kormány még ennek ellenére sem törődik azzal, hogy az interpellációk választ kapnak-e vagy sem. Itt nemcsak arról van szó, hogy a kormány nem teljesiti egy házszabályszerü kötelességét, hanem szó van arról, hogy a közérdek szolgálatában gyakorolt és a közérdek szolgálatára kifejlődött egyik igen jelentékeny parlamentáris és alkotmányos jog nyomorodik el a kormány közömbössége miatt és én ugy látom, hogy nemcsak a kormány közömbössége miatt váük egészen nevetségessé az interpellációs jog, hanem, mintha öszszebeszélés történnék, egyre támadások érik a kormánypárt részéről is ezt az igen jelentékeny parlamentáris és alkotmányos jogot s