Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-93

250 'Â nemzetgyűlés 93. ülése 1923, objektivitást. Ezek a tárgyaló birák — ahogy én tapasztaltam azoknál, akikkel szerencsém volt tárgyalni — jobbra-balra lehetőleg mindig a legalitásnak, az igazságnak álláspontját kép­viselik, (ügy van! a jobbóldalon.) A birón kivül már tisztán csak érdekeltek vannak jelen a bizottságban és csak attól függ, hogy a bizottságban kié a majoritás, hogy egyik vagy másik érdekeltségnek hány tagja van jelen, így aztán nem azt nézik, hogy mi az igazság, hanem egyszerű majorizálással szavaznak s ez a szavazás az igénylők részére nem üthet ki jól, mert ha lehetséges is, hogy a biró bizonyos esetben a földigénylők mellett foglal állást, de ott vannak azok, akik ellensúlyozzák őt. A biró mellett csak egyetlenegy ember van. az érdekelt félnek szakértője, aki ott jelen van, a többi, legalább gyakorlatban mindig azt láttam, egyet­len eset kivételével, mindig az igénylők ellen szokott dolgozni. Ott van a megváltást szen­vedő szakértője, természetesen valamelyik gazda­tisztje ; azután ott van a földmivelésügyi minis­temek a szakértője; a földmivelésügyi minister szakértője részéről is nagyon gyakran történik szavazás a földigénylők ellen. Egy alkalomra vagyok szerencsés emlékezni, hogy a földigény­lők mellett szavazott. Tehát most már lennének ketten a föld­igénylő érdekeltség pártján, ott lenne az ő saját szakértőjük, egy ügyetlen kis falusi ember, mert ha őket fel nem viiágositják, nem visznek oda egy jó szótehetségü embert, hanem egy falubeli valakit, aki szólni sem mer, akivel szemben a megváltást szenvedő fél képzett szakértője is már fölényt jelent, és jelenti, hogy a faluból kiválasztott szakértő nem is igen mer beszélni, mert nem fog fát kapni, vagy más kedvezése­ket nem fog kapni. Denique egyedül van az ér­dekelt fél szakértője. Most az O. F. B. beállitja a szakbizottságba a gazdasági felügyelőségnek egy tagját, a járási közigazgatási hatóság egyik tagját, odaállítja a községi képviselőtestület egyik tagját. Ez a második ember, a községi képviselőtestület embere, aki az érdekeltek, az igénylők szakértője mellett valahogy az igény­lők pártján van. Most tehát ketten vannak, akik az igénylők mellett fognak szavazni, valószínű­leg, ha jól megy, a biró is neki fogja pártját. Hárman, de hét közül még mindig kevesen vannak. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Mind a heten az igazságot keresik. Rupert Rezső : Azonban jöhet a járási me­zőgazdasági bizottság egyik tagja, ez rendesen a feudális körökből kerül ki. Sehol se láttuk még a járási mezőgazdasági bizottságot, amely a nép érdekeit védené. Azután meghívhat az O. F. B. más tagokat is, tanfelügyelőt is szoktak még kiküldeni, főleg abból a célból, hogy a községi iskolák részére földet biztosítson tanul­mány és más célra. Ennek semmi köze a kérdéshez, ez a maga ém január hó 31-én, szerdán. érdekeit képviseli, de kisebb gondja is nagyobb annál, hogy kapnak-e az igénylők földet, vagy nem, sőt inkább a birtokosra szavaz, hogy olcsóbban kapja meg az iskola részére a maga földjét, vagy hogy többet kapjon. Denique itt van egy tárgyalóbizottság, ahol a törvényes rendeletek szerint előre van biztosítva a föld­birtokos, a nagybirtokos majoritása. Igen ter­mészetes, hogy ez a főszolgabíró, az a mezőgazda­sági bizottsági kiküldött, a gazdasági felügyelő, tessék csak megnézni minister ur, a maga votumát úgyszólván mindig az igénylők ellen adja le. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Nem mindenkor. Rupert Rezső : Én elhiszem, hogy a minister ur azért küldi oda, hogy az igénylők pártján legyenek inkább. Urbanics Kálmán : Az igazságot keressék ! Rupert Rezső : A megyei mentalitás azon­ban, amelyben vannak, nem ez, mert a megye mentalitása, amelyben vannak és élnek, nem az, hogy a reform is meglegyen. Ezek az urak járnak vadászatra az uradalmakban, nem ahhoz a szegény néphez, ezek a bizottsági tárgyalá­sokra való kiszállás alkalmával a tiszttartó urnái kapják meg a villásreggelit és más egyebeket, és nem hihető, hogy ezek az emberek az igénylők mellé álljanak. Urbanics Kálmán: Nem lehet őket egy reggelivei megvásárolni ! Rupert Rezső : ~Én az életből beszélek, saj­nos, igen szomorú tapasztalatokról teszek jelen­tést, minister ur, mert ott állunk, hogy amint mondotta, jóakaratulag javítani akar a helyzeten. Urbanics Kálmán: Mondja el az ankéton! Rupert Rezső : Ne méltóztassék lemosolyogni, én nagyon jól tudom, hogyha önt kiküldenék a tárgyalóbizottságba és engem is, mi ott is ellenkező állásponton volnánk, természetesnek veszem, de azért hozom fel, mert önök ellen kell küzdeni, mert ez a felfogásunk azokkal szem­ben, akik meg vannak elégedve ezzel, ami van, és ami nem jó. Urbanics Kálmán : Honnan tudja, hogy meg vagyunk elégedve? Rupert Rezső : Nem igen lehet a földreform­tól a mai jogállapot szerint eredményeket várni addig, amig a kezdeményezés tekintetében nem történnek más intézkedések. Ma az eljárás rend­szerint kérelemre indul meg, a földmivelési mi­nister ur kérheti, azután az országos földbirtok­rendező bíróság hivatalból is elrendelheti az eljárást. A vége azonban az, hogyha azután sem az OFB. nem rendeli el, sem a földmivelés­ügyi minister, vagy más hatóság, vagy az érde­keitek nem kérik, hiába lehet valahol egy fel­vetett probléma, hiába lehet égető kérdés, hiába lehet meg minden ok arra, hogy a reformot abban a községben, uradalomban is keresztül­hajtsák, nem vihetik keresztül, mert nincs, aki a kérdést mozgassa.

Next

/
Thumbnails
Contents