Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-93

râîhi 'Â nemzetgyűlés 93. ülése Î92 azt mondani, hogy meg vagyok elégedve a vagyon váltságföldeknél véghezvitt reformmal. Ott is nagyon lassan megy, de legalább már kijelölték, hogy ez a tietek és csak a felosztás­ról van szó a legtöbb helyen. Mig azonban birtokba veszik, itt is Tsten tudja mennyi idő telik el, mert hiszen még azokat a földeket is, amelyek az állam kezében vannak s amelyekkel bármely pillanatban rendelkezhetik, meghagyják a tulajdonosok kezén, s a tulajdonosok élvezik annak a hasznát, (Ugy van! Ugy van! a szélsö­balóldalon.) amellett, hogy a kincstárnak sem fizetik meg, amivel tartoznak. Halász Móric: Megfizették! Rupert Rezső: Megfizették, de mégsem áll arányban az, amit fizetniök kell, azzal a teher­rel, amit a többi vagyonváltság jelentett. Min­denesetre szegénységi bizonyítvány s egészen különös dolog az, hogy az állam kezében levő és az állam tulajdonát képező földeket is olyan nehéz elszakítani a többi földterülettől és bir­tokba adni. Talán egyetlenegy esetben sem tör­tént meg, hogy a vagyonváltságföldeket már birtokba adták volna, pedig az egyszerűbb el­járás alá esik. (Ellenmondások a jobboldalon.) Talán van kivétel, de a nagy többségről áll ez. Különben az egész vagyonváltságkérdés igen furcsa, mert a tulajdonos ott adhatja le a földet, ahol akarja. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem! Rupert Rezső: Én legalább tudok esetet, mikor az egyik tulajdonos olyan helyen adta le, ahol igénylő nem volt. A kormány itt vala­hogy ugy tudta reparálni a dolgot, — látta, hogy az illető rosszban sántikál, s elismerem, hogy itt ügyesek voltak a hatóságok — hogy a korinán}' egyszerűen fogta a birtokot és ázt mondta, hogy ha nem kell kisbirtoknak, majd középbirtokot alakítunk belőle. Itt valahogy kifogtak az illetőn, de mégis erélyesebben kellene közbelépni magának a kormányzatnak, illetve az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak kellene biztosítani azt a jogot, hogy ő maga jelölje ki, hogy milyen terület adandó le. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Benne van a törvényben ! Halász Móric: Azt nem is lehetne! Rupert Rezső: Ha benne van, akkor lehet, hogy elkerülte figyelmemet, de képviselőtársam itt azt is mondja, hogy nem is volna jó, ha ugy volna. De mivel én ilyen esetekre emlék­szem, ugy látszik, hogy azok a törvény inten­ciójával szembehelyezkedő eljárások voltak, és a minister ur lesz szives tudomásul venni, hogy vannak olyan esetek, amelyekben igy cseleksze­nek. Yan más eset is, mert a falut, a földigény­lőt terrorizálni szokták, hogy ne merjen igé­nyelni még a v agyonváltságföldjéből sem. Akadt gazdasági felügyelő, aki egyszerűen olyan javaslatot tett az ínséges földnépe között, hogy egy birtokot az állam adjon vissza a birtokos­. évi január hó 31-én, szerdán. nak, mert ezt kivánja az intenzív termelés ér­deke. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ilyen javaslatot ugyan hiába tett ! Rupert Rezső : Bátor leszek mindjárt ezekre rátérni és egy-két szót mondani a gazdasági felügyelőkről is. Megnehezíti a földbirtokreform végrehajtá­sát — és e tekintetben tényleg novelláris módo­sításra van szükség — az eljárásnak lehetetlen­sége. Olyan eljárástól, amely alá ma adva van a földbirtokrendezés, más eredményt nem lehet várni, mint amilyen mutatkozik. Mikor az úrbéri birtokrendezés megtörtént, különösen 1871-ben, első dolga volt a törvényhozásnak, hogy rendes birói kézbe adta a birtokrendezést és pedig a fennálló bíróságok kezébe, a törvényszékek és a felsőbb bíróságok kezébe. Halász Móric : Ez sokszorosan meglassítaná az eljárást! Rupert Rezső : Egészen addig, amig vissza nem térünk az 187l-es törvény álláspontjára, hogy a birtokrendezés a rendes bíróságok hatás­körébe utalandó, addig földbirtokreform nem lesz. Látom, a földmivelésügyi minister ur int a fejével. En tehát nem sok jót várok ettől, mert ismétlem, addig, mig a földbirtokrendezés kérdése a rendes bíróságok kezébe nem kerül, semmi jót nem várhatunk a reformtól. Különös eljárás az, amely minden előre meghatározott perrend nélkül, tetszésre bizott eljárási szabályokkal — kivéve azt az egy-két fix pontot, amely âz előzetes eljárásra vonatko­zik, akarja ezt a kérdést garanciák nélkül dűlőre juttatni. Tisztelet, becsület annak az országos földbirtokrendező bíróságnak, — ez meg is ma­radhatna a rendes bíróságok felsőbíróságának. Az ellen sem tennék kifogást, hogy földbirtok­rendezési ügyekben ő legyen a legfelsőbb forum. Ezt én nem bánnám, hanem csak helyeselném. De hogy ez a bíróság idefent kellő támpontok nélkül, kontradiktórius eljárás nélkül, szóbeli, közvetlen tárgyalás nélkül és a képviseleti jog biztosítása nélkül helyesen tudjon határozni, azt várni nem is lehet. Évszázadoknak, évezredeknek tanítása az, hogy a vitás kérdések feletti bíráskodásnak alap­feltétele, hogy minden kérdésben kontradiktórius eljárás után dönthessenek. Itt az előzetes eljá­rás során, amikor a tárgyaló bizottságok... (Zaj a jobboldalon.) Talán méltóztatik sokalni azt, amit mondok? Nagy Emil : Hogy a fenébe ne sokalnám ! Ezért kell a házszabályrevizió. Elég 10 perc az ilyen szamárságokból. (Nagy zaj a szélsőbal­oldalon. ) Elnök: A képviselő urat ezért a kifejezésért rendreutasítom, Csík József: Joga van hozzá! így nem lehet beszélni. Rupert Rezső : Kérem, t. képviselő ur, önnek

Next

/
Thumbnails
Contents