Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-93

'M "nemzetgyűlés 93. ülése 1923. gyűlés és a ministerium nem segített ezen a dolgon, hogy ezt megváltoztassa. Szíves hajlandósággal fogok eleget tenni a t. képviselőtársam felhívásának és ezt a kérdést legközelebb interpelláció keretében fel fogom hozni. (Helyeslés jobbfelöl.) E pillanatban azonban nem erről beszélünk, hanem arról, hogy miképen lehet beilleszteni hivatásának keretei közé azt a kereskedelmet, amely a múlt idők hasznos tényezője volt, amely kulturtényező volt ebben az országban s amelynek szolgálnia kell most Magyarország gazdasági érdekeit; és miképen lehet jó szerződéseket kötni, amelyek alapján a kivitel és a bevitel tényleg rendes és tisztességes utón történjék és ne állíttassanak fel mindenütt akadályok, amelyek csak az ország gazdasági érdekeit veszélyeztetik és lehetetlenné teszik jó szerződések kötését és érvényesítését. Itt arról van szó, hogy az egyes élelmicikkek megkötésén kivül, amennyire csak lehet, szabadon kell engedni a forgalmat és a kereskedést. Ma már nem áll az, hogy csak zsidók kezében van a kereskedelem; ma már az egész vonalon beilleszkedik a keresztény társadalom a kereskedelembe, a tőzsdétől kezdve lefelé mindenütt, (Ugy van! jobbfelőL) helyesen teszi; belátja azt, hogy a kereskedelem épen olyan tisztességes foglalkozás, mint más. (Ugy van ! jobb felölj De tessék a lehetőségeket is megteremteni, tessék a kereskedelmi szerződésekre nemcsak meghatalmazásokat kérni, hanem tessék olyan erősnek lenni és meg is csinálni ezeket a kereskedelmi szerződéseket. Ha én erről beszéltem magánkörben, amire elég alkalmam volt és azt kérdeztem, hogy miért nincsenek kereskedelmi szerződések, azt a megdöbbentő feleletet kaptam, hogy azért nincsenek, mert a körülöttünk levő államok nem akarják megcsinálni a kereskedelmi szerződéseket. Pikler Emil: Ausztriával miért csinálták meg? Sándor Pál : Ilyet még nem láttam az egész világon. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ennek nagyon súlyos okai vannak. Sándor Pál : Én nem ismerek olyan államot, amelynek az utolsó négy évben kereskedelmi szerződése ne lett volna, csak Magyarország az egyedüli állam, amely azzal dicsekedhetik, hogy meghatalmazás dacára nem tudtak egyetlen állammal sem kereskedelmi szerződést kötni. (Zaj.) Amint méltóztattak látni, én rendesen felkészülve jövök ide a beszédeimmel. Nem tudtam, hogy e tekintetben felszólalás történik, és magam nem szólaltam volna fel, hanem ezt a dolgot későbbi időre halasztva, akkorra hagytam volna ezen gondolatok kifejezését. Miután azonban t. képviselőtársam felszólalt abban a negativ értelemben, hogy kössünk kereskedelmi szerződéseket, nekem, mint az ellenzék egyik tagjának, kötelességem a leghidegebben és a legkimértebben ehhez a kérdéshez hozzászólnom. ém január hó 31-éd, szerdán. 237 Méltóztassanak elhinni, hogy kimérten beszélek, nem akarok teljes világossággal beszélni, amikor azt a szemrehányást teszem, hogy vétkezett a kormány — ez a kormány és az előbbi kormány is — azáltal, hogy eddig kereskedelmi szerződéseket nem kötött. Szegénységi bizonyítvány ugy őreá, mint az egész országra nézve, hogy ez neki nem sikerült, s a drágaságnak egyik lényege abban ál], hogy ilyen kereskedelmi szerződések i.em köttettek. (Ugy van! balfelöl.) T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassanak csak megnézni mindazokat a terheket, amelyek az egyes árukon nyugszanak, minden vám nélkül. Méltóztassanak megnézni, és oda fognak kijutni, hogy ezek a terhek, amelyeket az állam maga ró az egyes árutételekre, azok, amelyek ezeket az árukat olyan mérhetetlenül megdrágítják. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Méltóztassanak kis számítást eszközölni, amilyen számítást sokan eszközölnek. Méltóztassanak kiszámítani, hogy mi minden van például azon az egyik legkeresettebb cikken, amelyről a múltkor Haller István t. képviselőtársam beszélt, a cukron. Méltóztassanak megnézni, hogy a cukrot milyen árban lehetne eladni, ha nem volnának azon a rémséges terhek rajta, és hogy milyen árban kell azt fogyasztania szegénynek és gazdagnak egyaránt azért, mert az állami terhek rajta vannak. Nem akarom ismételni azokat, amiket ő mondott; azoknak legnagyobb része ugy van, amint Haller t. képviselő ur elmondta. Ezen terhek mellett kereskedelmi szerződéseket kötni vagy olyanformán csinálni az üzleteket, hogy benn az országban drága áru-árt számítunk, azt azonban, ami kivitelre kerül, sokkal olcsóbban szabad adni, ez nem közgazdasági előny... Pikler Emil: Nem is fajvédelem. Sándor Pál : ... sem az államra, sem az egyesekre. Közgazdasági előny az, ha minél olcsóbban tudjuk a belföldi lakosságnak juttatni azt, ami Magyarországban nő. De az egész vonalon, akár spirituszt, akár krumplit vagy bármit vesznek, mindenütt azt az egyet látjuk: protekciós export és protekciós import. Ott pedig, ahol ez van, a kereskedelem nem fejlődhetik. Meskó Zoltán : Ez fajkülönbség nélkül van. Sándor Pál : Igen, ez fajkülönbség nélkül van, sőt azt merem állítani,... Meskó Zoltán : A zsidóknak sohasem ment olyan jól a dolguk, mint most. Sándor Pál :... hogy az u. n. turáni fajhoz tartozók — amint önök nevezik — sokkal többet járnak ki, mint a zsidók. Meskó Zoltán : Nézze meg az engedélyekről szóló kimutatásokat, t. képviselőtársam. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak. Meskó Zoltán : Ezek a kurzuspoloskák !