Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.
Ülésnapok - 1922-91
À nemzetgyűlés 91. ülése 1923. Magukat az embereket, magukat a lelkeket kell megnyugtatni széles ez országban mindenütt, mert csak így érhetjük el azt a megnyugvást, amely szükséges ahhoz, hogy technikai intézkedéseink és törekvéseink valódi sikert érhessenek el. Én a magam részéről bizonyos eredményeket talán produkáltam technikai téren annak a célnak biztosítása érdekében, amelyre mindnyájan törekszünk s épen ezért leginkább jogositva vagyok annak megállapítására — ezt teljes meggyőződéssel mondom — a korona stabilizálását illetőleg, hogy ez megvan addig, amig hiszünk benne, s ha nem hiszünk benne, akkor nincs többé meg. (Igaz! Ugy van!) Sándor Pál : Gyenge alap ! Kállay Tibor pénziigyminister : Ennek a bizalomnak, ennek a jövőbe vetett hitnek és reménynek erőteljes kifejlődéséhez, hogy úrrá legyen mindenkor a lelkeken, elsősorban rendre, nyugalomra és belső közbiztonságra van az országban szükség, S ha. azt nézzük, hogy ezen a téren mit értünk el az elmúlt idő alatt, ugy mindenesetre örvendetes haladást konstatálhatunk, örvendetes haladást konstatálhatunk abban az irányban is, hogy igyekeztünk kihasználni ezt az időt pozitív alkotások céljaira. Hogy csak a magam terrénumán maradjak, megalkottuk azt az adóreformot, amely egyik legerősebb és legbiztosabb bázisa lesz a költségvetés rendbehozatalának és ezzel az egész állam pénzügyi és gazdasági helyzet rendezésének. Természetesen a jövőt illetőleg még igen sok feladat marad előttünk. Több izben bejelentettem és most csak Ismételhetem azt, hogy ennek az évnek folyamán elő óhajtom terjeszteni a községi háztartás rendezéséről szóló törvényjavaslatot. Foglalkozni kívánok továbbá a jövedelemadónak a novellájával, hozzáalkalmazva annak tételeit a változott viszonyok követelményeihez. Meg kell alkotnunk a Clearing-törvényt, hogy külföldi hátralékos tartozásaink kérdése szabályszerű módon rendezhető legyen. Mindenesetre foglalkoznunk kell a különböző közigazgatási és különösen jövedéki birságok ügyével is, amelynek terén rendezettebb helyzetet kell teremtenünk a mainál, mely az adózó közönségben sok panaszra ad okot. Meg kell oldanunk a tisztviselői kérdést és ex asse kell foglalkoznunk végre ezzel a nehéz kérdéskomplexussal, még pedig megfelelő törvényjavaslat utján. Gondoskodnunk kell azután a háborús vagyonok megdóztatásáról, (Ugy van ! Ugy van !) amelynek keresztülvitelét állandóan sürgették, különösen Meskó Zoltán képviselő ur. (Derültség.) Meskó Zoltán : En addig nem is nyugszom, míg meg nem lesz, ez egész biztos ! (Felkiáltások a jobboldalon : Mi sem !) Kállay Tibor pénziigyminister: Ezek azok a tervek és intenciók, amelyeket ez év programmjául magam elé tűztem. Azt látom mindenütt, hogy az egész közvéleményben panaszok, kifogások, észrevételek merülnek fel különféle intézkedéseink és berendezkedési módjaink ellen. E panaszok jórésze évi január hó 26-án } pénteken. Í76 épen olyan intézkedésekre vonatkozik, amelyek engem érdekelnek. Én ebből azt a konzekvenciát vonom le, hogy az egész közvélemény, az egész közhangulat alkotó munkára vágyik, ki akarja alakitani, meg akarja változtatni berendezéseinket az adott helyzetnek megfelelően, ugy hogy ez az ország mindnyájunk számára egyformán lakályossá, egyformán elfogadható viszonyokat feltüntetővé váljék. Amikor a kormányzatot is, az egész közvéleményt is ennek az alkotó és kialakító munkának gondolata és kívánsága tölti el, azt hiszem, velünk szemben legkevésbé jogosult külföldről annak a hangoztatása, hogy békebontásra, aggresszivitásra törekszünk. Az általam előbb hangsúlyozott nyugalom az előfeltétele minden alkotó szerves munkának és amint rámutattam, alkotó szerves munkára vágyik a kormányzat is és az egész társadalom is. Ha ezzel szemben valamely népgyűlésen, valamely összejövetelen esetleg elhangzik egy elkeseredett magyarnak talán aggressziv hangja, erre vonatkozólag kettőt kell megjegyeznem. Az egyik az, hogy az ilyen aggresszivitás nem felel meg az egész közvélemény hangulatának és óhajának, a másik pedig az, hogy ilyen békeszerződéssel megnyomorított ország egyes elkeseredett fiainak hangját bizony nem lehet rossznéven venni. Én azt hiszem, hogy a közvélemény és az egész kormányzat álláspontját s magatartását illetőleg a külföld inkább azt láthatja magaviseletünkből, hogy a békeszerződés rendelkezéseinek ellenére, a sok sérelem és bántódás ellenére, amelyet mindenféle téren szenvedtünk, igyekszünk keresni legalább gazdasági téren az érintkezést és a kapcsolatot a szomszéd államokkal. Ha ezt eddig nagyobb mérvben felvennünk nem sikerült, nem a mi törekvésünkön, akaratunkon és elhatározásunkon múlott. Hogy e tekintetben mégis valamennyire továbbhaladtunk, elsősorban a mi sürgető kéréseink voltak azok, amelyek előmozditották az ügyet, mi vagyunk állandóan azok, akik kívánjuk és sürgetjük a cseh tárgyalások folytatását, airelyek ezidőszerint folyamatban vannak és mi voltunk a kezdeményezői az Ausztriával való tárgyalások felvételének is, Az osztrák kancellár legutóbbi látogatása alkalmával megbeszélésre kerültek többek között azok a függő kérdések is, amelyek pénzügyi téren várnak rendezésre a két állam között. Megállapodásra jutottunk nevezetesen a Nyugat-Magyarországot illető azon kérdésben is, amely a velencei egyezményből kifolyólag még függőben maradt. Méltóztatnak tudni, hogy a velenoei egyezménynek volt egy megállapodása, amely szerint Ausztria igényelheti Magyarországtól mindazon károk megtérítését, amelyek őt a késedelmes átadásból kifolyólag érték. Ezzel szemben az említettem protokoilumban a magyar kormánynak, illetve a magyar nemzetnek biztosítva volt az a joga, hogy döntőbíró ítélkezése alá bocsássa mindazokat a pénzügyi követelményeket, amelyek az átadásból kifolyólag előálltak. Vegyes döntőbíróság konstruálása volt 2ő*
