Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.
Ülésnapok - 1922-91
A nemzetgyűlés 91. ülése 1923. évi január hó5 26-án, pénteken, Scitovszky Béla és Huszár Károly elnöklete alatt. Tárgyai A pénzügyminister beterjeszti a vagyonváltságról szóló I. és II. törvények alapján 1922. év! október végóig befolyt vagyonváltságról szóló jelentést. — Az indemnitásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — ElnöM előterjesztések. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapitása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesitőse. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Rakovszky Iván, Kállay Tibor, Szabó István (nagyatádi), gr. Klebelsberg Kunó, Daruvár y Géza, Belitska Sándor, Vass József, Bud János. (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja él.) (Az ülés kezdődik délelőtt 11 óra 5 perckor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Bartos János jegyző ur vezeti, a javaslatok mellett felszólalókat Perlaki György jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Hébelt Ede jegyző ux jegyzi. A pénzügyminister ur kivan szólani. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés S (Halljuk/ Halljuk!) Van szerencsém beterjeszteni a vagyonváltságról szóló I és II. törvények alapján 1922. évi október hó végéig befolyt vagyonváltságokról szóló jelentést. Kérem hogy e j elentést szétosztatni és az osztályok mellőzésével a pénzügyi bizottsághoz utasitani méltózt assék. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett, az osztályok mellőzésével, a pénzügyi bizottsághoz tét étik át. Következik az indemnitási törvényjavaslat (írom. 107, 125) tárgyalása. A pénzügyminister ur kivan szólani. (Halljuk I Halljuk !) Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassanak nekem megengedni, hogy az indemnitási vita végeztével egy pár szót szóljak pénzügyi és gazdasági helyzetünkről, inkább csak azokra az aktuális kérdésekre terjeszkedvén ki, amelyek ez idő szerint foglalkoztatják a pénzügyi kormányzatot. (Halljuk! jobbfelől.) Igen rövidre akarom felszólalásomat fogni, azért, mert hiszen az indemnitási vita egész során NAPLÓ IX. inkább az általános politika kérdései kerültek meg? beszélésre, ezekre a kérdésekre pedig a minister* elnök ur a tegnapi nap folyamán behatóan és kimerítően válaszolt. De rövidre kivánom fogni felszólalásomat azért is, mert remélem, hogy immár a legrövidebb idő alatt lesz módom előterjeszteni az 1922—23. évre szóló költségvetési előirányzatot (Éljenzés.) és ennek a keretén belül, illetve ezzel kapcsolatosan óhajtok hosszabban foglalkozni maj d pénzügyi és gazdasági helyzetünk alakulásának kérdéseivel. Ez idő szerint tehát, mint mondom, csak egy pár aktualitásra kivánom felhivni a t. Ház figyel* mét és mindeneklőtt megjegyezni azt, hogy azc 1922—23. költségvetési év első felének gazdálkodása egy aránylag nem túlnagy deficittel zárult, ennek a deficitnek nagysága felől mindenki, aki a Jegyintézetnek kimutatásait ismeri, tájékoztatva van, és én csupán azt kivánom ehhez hozzáfűzni, hogy az egész évre átszámitva és az egész gazdálkodásnak megitélése szempontjából> a deficitünk természetszerűleg jóval nagyobb, mert hiszen a dologi kiadásoknak a drágulás folytán előálló többlete még ezután fog jelentkezni^ különösen a második félévben, s ezután fognak jelentkezni nagyobb össze-: gekkel azok a kiadások is, amelyeket különösen az alkalmazottak illetményeinek javítása érdekében az első félesztendőben csinálunk. De ebben az időben bontakozik ki azután telj esen a beruházások szükséglete is és hozzájárulnak még a deficit növeléséhez azok a kiadások, amelyeket a kölcsön-szolgálatból kifolyólag kell telj esitenünk. Hiszen méltóztatnak tudni és ismeretes immár az egész közvélemény előtt, hogy a reparációs bizottságnak illetékes albizottsága végleg megállapította a háború előtti adósságaink terhét. -'. Megj egyzem azonban, hogy az az összeg is, amely az első félévben deficitképen mutatkozik s amely szükségként az adott helyzetben csupán a Jegyintézetnek igénybevétele utján volt fedezhető, igen súlyosan, igen nehezen fekszik ra a magyar 38
