Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-90

148 A nemzetgyűlés 90. ülése 1923. Halász Móric : Nem haragszik ezért senki olyan nagyon, legfeljebb Rassay konstatálja ezt ! Peidl Gyula : Ha megnézzük Magyarország birtokeloszlási statisztikáját, azt látjuk, hogy itt van : 724.000 földbirtok. Ezek között 3 holdnál kisebb 333.000, 3—5 holdig terjed 95.000, 5—10 holdig 69.000. Ez kerek 500.000 birtok. Azért állok itt meg, mert az a véleményem, hogy ennek az 500.000 birtoknak tulajdonosai vagy csak minimális mennyiségben, vagy egy­általában nem tudnak kenyérmagvat áruba bo­csátani, nem teremvén nekik több, mint amennyi a saját szükségletük, vagy ennél csak nagyon kevéssel több. Halász Móric: Ha több terem, megetetik a jószággal ! Peidl Gyula : Következéskép fel kell állíta­nom a tételt, hogy ennek az 500.000 birtokos­nak pedig az egekig növő búzaárak nem lehet­nek az érdekében. Nyilvánvaló ugyebár, hogyha az, akinek nem terem elegendő búzája, vagy csak a minimális mennyiség terem, drágán adja is el ezt a minimális mennyiséget, de búza lévén az áralakulásnak az alapja, ezzel a magas búza­árral együttjár az, hogy annak a kisgazdá­nak, kisbirtok-tulajdonosnak minden szükséglete vagy ennek megfelelően, vagy még ezen is tűi­men őleg megdrágul. Halász Móric: Igaz! Peidl Gyula : Ebből egészen nyilvánvaló, hogy ennek az 500.000 kisbirtokosnak nem érdeke a túlzott magas búzaár. Szijj Bálint: Vissza is mennénk szívesen! Peidl Gyula: Ha tehát komoly intézkedés történnék olyan irányban, hogy ebben az or­szágban a búza ára, tehát a kenyérárak se nő­hessenek az egekig, ennek a velejárója volna az, hogy az ipari termelés is olcsóbb lenne. Szijj Bálint : Csakhogy az előbb megdrágult, mint a búza. Azt nem maximálták, de a búzát maximálták. Farkas István: A maximálás is elavult dolog ! Halász Móric: Ha tudná Farkas István t. képviselőtársam, hogy az a maximálás hány milliárdjába került a gazdáknak, akkor nem beszélne. Elnök (csenget); Csendet kérek! Peidl Gyula: Meg kell állapítani, mint nem vitatható történelmi tényt, hogy 1915-ben is csak az év második felében kezdtek az ipari munkabérek nagyon kicsiny arányban — csak fillérekről és egy-két koronáról lehetett szó het^nkint — emelkedni, amikor pedig az élel­miszer árak már lényegesen magasabbak voltak, mint a háború kitörése előtt. Ezen az alapon tehát, ami Magyarországon az agrárizmus jelszava alatt történik, az leg­feljebb 200—220.000 közép- és nagybirtokosnak lehet az érdeke, s az én véleményem mégis csak az, hogyha a 200 vagy 220.000 nagybirtokos érdekével szembenáll az az 500.000 kisbirtokos, évi •január hó 25-én, csütörtököt). akinek legalábbis nem érdeke, egy tekintélyes részére nézve pedig egyenesen hátrányos a ma­gas búzaár; szembenáll azután körülbelül más­fél millió egészen földnélküli falusi lakosság... Halász Móric : Amelynek érdeke, hogy ara­tást kapjon! Peidl Gyula : . . . amelynek az érdekével a magas búzaár homlokegyenest ellenkezik; és szemben áll az egész ország városi lakossága,..... Halász Móric: Amelynek érdeke, hogy olcsó kenyeret kapjon ! Peidl Gyula : . . . valamint szemben áll körül­belül hétmillió más lakosnak az érdeke: akkor mégis csak azt parancsolná az ország politi­kája, hogy ezek az árak ne menjenek fel az egekig (Ügy van! a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Hivatkozni lehet é tekintetben Német­országra, amely talán különb helyzetben van, dacára a maga szerencsétlenségének, mint Magyarország. Azért ott mégis tud a kormány, "—- s ez válasz kivan lenni délelőtt felszólalt t. képviselőtársamnak is — tud a kormány gon­doskodni arról, hogy legalább is a dolgozó nép, a munkásság kenyerének az ára ne emelkedjék toronymagasságig. Perlaki György: Azért jönnek haza a ki­vándorlók ! Meskó Zoltán : A honvágy hozza őket haza, hiszen magyar emberek. Hogy lehet ilyet mondani ! Peidl Gyula: Németországban a múlt évi december 4-én felemelték a kötött búzának tonnánkénti árát 32.000 márkáról 96.000 már­kára, . . . Halász Móric : ügy van ! Peidl Gyula : ... a rozsét felemelték 30.000­ről 90.000-re s ugyanakkor a berlini tőzsdén a szabad búza ára 300.000 márka volt, a rozsé pedig 290.000 márka. Halász Móric: Ez is igaz! Peidl Gyula: Az utóbbiak felelnek meg a magyarországi búzaáraknak ! Halász Móric: Az már nem áll! Peidl Gyula : A német kormány tehát a tizedrészéért gondoskodik a német munkásság ellátásáról, . . . Halász Móric: Nem! Peidl Gyula : . . . amit nem is tagad, mert a német kancellár kijelentette a jóvátételi köve­telésekkel szemben, hogy előbb a német nép kenyere következik és csak azután a jóvátétel. Halász Móric : És mennyi a német munkás órabére ehhez • arányítva? Ezt méltóztassék kifejteni ! Peidl Gyula : Azt magyaráztam épen uram,... Halász Móric: Tudom, értem. Peidl Gyula : . .. hogy ha olcsóbb a meg­élhetés, akkor logikusan olcsóbbá válik az ipari termelés is. (ügy van! a szélsobalóldalon.) Forgács Miklós: Hatforintos búza mellett is folyton sztrájkoltak.

Next

/
Thumbnails
Contents