Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-90

A nemzetgyűlés 90. ülése 1923. Peidl Gyula: Nem lehet tehát nálunk ko­molyan beszélni agrárdemokráciáról, de még komoly agrárius uralomról sem, hanem csak egy kiváltságos osztály uralmáról. S amig ez a tény­leges helyzet, addig itt komolyan fajvédelemről beszélni nem lehet. Rassay Károly : Ugy van ! Meskó Zoltán; Most mozgolódtatok; ti sem vagytok megelégedve! (Folytonos zaj.) Elnök: (csenget): Csendet kérek képviselő urak! (Zaj, Meskó Zoltán közbeszól) Kérem Meskó képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Peidl Gyula : ... Addig itt fajvédelemről beszélni, ugy, hogy ezt a nép el is higyje, nem lehet. Már pedig abban talán megint egyetér­tünk, hogy az a népréteg, amely ezt a gazdál­kodást megsinyli, elsősorban magyar és keresz­tény. De amig igy gazdálkodnak, addig ne be­széljenek nekünk és a népnek fajvédelemről. (Ugy van! a szélsőbal oldalon.) Szeder Ferenc : A tatártestvérek is ínség­ben szenvednek ám! Peidl Gyula : En azt tartom a magam fel­adatának, hogy a kormány politikáját tegyem kritika tárgyává. Azt gondolom, hogy minden ellenzéki pártnak ez az első kötelessége. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ebből a szempontból volna néhány szavam a keresztény szociális párt tisztelt képviselőihez, akik, mióta itt együtt va­gyunk, összetévesztik az itteni szociáldemokrata képviselők szerepét a kormányéval s állandóan támadják, kritizálják — nem a kormányt, hanem a szociáldemokrata pártot. Rassay Károly: Ugy van! Peidl Gyula : Kijelentem, hogy erre a terü­letre nem kívánom követni a keresztényszociális képviselőket. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Azt gondolom, hogy mi, mint két ellentétes világ­nézetet valló párt, valahol valamikor majd szembe­kerülünk egymással. De ezt az időt türelemmel be kell, és azt hiszem, be is lehet várni. Majd akkor aztán felróhatjuk egymásnak a hibáit. De ma egyelőre, ha komoly ellenzéki párt a ke­resztényszociális párt, a kormánnyal kell szembe­helyezkednie. Rassay Károly: Ugy van! Szabó József: A keresztényszocialista párt ebben a tekintetben is megteszi a kötelességét. Rassay Károly : Vagy ellenzék, vagy kormány­párt ! Peidl Gyula : Ez az ellenzéki kötelezettség pedig egészen furcsa világításban kerül elénk, ha itt Haller József t. képviselő ur azt pana­szolja el, hogy a kormány kedvezett vagy ked­vez a szociáldemokrata pártnak, mert a valóság ennek az ellenkezője; nincs senkinek, a keresz­tényszociálisoknak sem — nem is lehet, elis­merem — annyi panasza az üldöztetés területén, mint amennyi van a szociáldemokrata pártnak, nem is lehet, mert távolról sincs annyi szak­szervezetük és annyi tagjuk, mint nekünk. évi január hó 25-én, csütörtökön. 140 De annyi bizonyos, mi itt tucatjával produkál­juk hetenként azokat a rendelkezéseket, amelyek­kel szakszervezeti csoportokat beszüntetnek, felmutathatunk cirka féltucat olyan munkás­szervezeti lapot, amelyet a kormány betiltott. Ezek után nem lehet jóhiszeműséggel azt mondani, hogy a kormány pedig a szociáldemokrata pártnak kedvez. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) En azt hiszem, keresztény szociális kép­viselőtársaim azzal is tisztában vannak, hogy a rendtörvény mégis csak elsősorban a szociál­demokrata pártnak készült, legalább az eddigi tapasztalatok szerint egészen kétségtelen. De továbbmegyek, ha bizonyos taktika és bizonyos álszemérem nem tenné lehetetlenné, hogy a kormány deklarálná azt, hogy ez a tör­vény pedig csak a szociáldemokrata pártnak szól, akkor, azt hiszem, a vele szemben álló ellenzék lényegesen lecsökkenne és kisebbedne. De mivel mindenkinek van oka félni egy ilyen szerencsétlen alkotás hatásától, ezért remélem én, hogy abból törvény nem lesz. Az aztán egészen furcsán fest, hogy Haller József t. képviselő ur még azt is kifogásolta, hogy a kormány a szociáldemokrata pártnak kedvezett akkor, amikor a választójogot csak a városokban tette titkossá és csak Budapesten tette lajstromossá, mert ebből a szociáldemok­rata párt szerzett előnyt. Meskó Zoltán : Ez azt mutatja, hogy jobban megbízott benne, mint a falusi népben. Peidl Gyula : Minden má3 oldalról elismer­ném az ilyen kifogás objektivitását, tudtommal azonban a keresztényszociális párt is ipari munkásságra baziroz, következésképen a keresz­tényszociális párt tagjai is — amennyiben ezek egyáltalán léteznek — a városokban és Buda­pesten vagy ennek környékén élnek. Logikus tehát, hogy ez a kedvezés nekik is szól. Ha aztán a kedvezés a maga eredményeiben nem jelentkezett, ez csak azt jelentheti, hogy nagyon szűkek azok az ipari munkásrétegek, amelyekre a keresztényszociális párt támaszkodhatik. Ennek véleményem szerint az az oka, hogy épen a keresztény szociálisok által felállított elvek teszik lehetetlenné, hogy a munkástömegek érdekeit igazán képviselhessék, mert ha ezt meg­kísérlik, ha egyszer-másszor rátévednek az osztály­harc gyakorlati alapjára, akkor önök, t. kép­viselőtársaim, ép olyan demagógok, ép olyan hazaárulók lesznek, ép annyira kivetendők lesz­nek a társadalomból, mint a szociáldemokrata párt. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Szabó József: Nem baj, de kötelességünket teljesítjük. Peidl Gyula: Amig ezt nem teljesitik, addig nincs okuk panaszkodásra. Szabó József: Teljesítettük. Peidl Gyula: Dehogy teljesítették. Hogy ez mennyire igy van, arra volt egy nagyon érdekes kis példa, még pedig Dénes István t. képviselő­társam esetében, aki nemzeti munkáspártot kép-

Next

/
Thumbnails
Contents