Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.
Ülésnapok - 1922-90
A nemzetgyűlés 90. ülése 1923. azonban házbizalmi férfiaknak neveztek röviden, ... Rassay Károly : Most állambiztonsági megbízottak ! Peidl Gyula : .. . összecsőditették a lakókat : menjetek szavazni, és akkor, amikor a szavazás helyiségéhez értek, ott egy hosszú kordonba jutottak bele, ahol egyenkiut, de egymás hátán mentek előre ; ( TJgy van ! a szélsöbaloldalon.) valahol egy szobaajtóban kezükbe nyomtak az illetőknek egy 2—300 nevet tartalmazó lajstromot, amelyet két lépéssel odább, anélkül hogy megnézhették volna, egy kosárba kellett belökniök. (Ugy van! a szélsöbaloldolon.) Rassay Károly: Aki megnézte, az a forradalmi törvényszék elé került. Szijj Bálint : Ez az a rendszer, amelyért most is küzdenek! A szocialisták hozták az országra ezt a rendszert! Perlaki György : Titkos volt, mert nem tudta, kire szavaz! Peidl Gyula : Ebből azt a konzekvenciát kívánom levonni, hogy ez visszaélés volt a dolgozó nép jóhiszeműségével. (Ugy van! jobbfelöl és a szélsöbaloldalon.) Nem respektálta ez az uralom a nép önrendelkezési jogát. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) De nem szabad a keresztény kurzusnak ugyanebbe a hibába esni . . . Propper Sándor: Akkor miből éljen? Peidl Gyula : . . . mert az elmúlt választások más formák között ugyan, de lényegileg ugyanezzel az eredménnyel folytak le. (Zaj és ellenmondások jobbfelöl.) Szomjas Gusztáv: Mindenki oda szavazott, ahova akart! Györki Imre: Pont így történt a nyilt szavazásoknál ! Meskó Zoltán : Titkos szavazásnál más lenne a fotográfia ! Az bizonyos ! Peidl Gyula : Eőri-Szabó Dezső t. képviselőtársam itt lándzsát tört becsületesen, őszintén, lelkesedéssel a földbirtokreform mellett is ós azt mondotta ezzel kapcsolatosan : csakhogy ezt nem lehet máról-holnapra megcsinálni. Rassay Károly; Megfontoltan ! Peidl Gyula : En ebben egyetértek a képviselő úrral, de a között, hogy valamit márólholnapra lehet-e megcsinálni és a között, amit erről az oldalról ismételten kimutattak, hogy a mai földbirtoktörvény és annak a végrehajtási rendelkezései mellett 20 vagy 25 esztendeig tart, amig ez végrehajtható lesz, . . . (Felkiáltások jobbfelöl: Hányszor mondták már, hogy ez nem igaz !) Halász Móric: Négy-öt év alatt kész lesz! Peidl Gyula : . . . még óriási nagy a distancia és én azt hiszem, hogy országos érdek ennek az időszaknak a megrövidítése. (Felkiáltások jobbfelöl.' Mi is azt akarjuk !) Halász Móric: Mi is azt akarjuk, hogy a zsidók kezéből kivegyük ezt a méreganyagot! (Zaj.) évi január hó 25-én, csütörtökön. l-í-7 Peyer Károly: De attól is, aki kikeresztelkedett! Szomjas Gusztáv: Ezzel már nem sokáig izgatnak ! Szeder Ferenc: Nem is merik a zsidókat bántani ! Elnök : Csendet kérek minden oldalon ! Peidl Gyula: Mert én a formulát ugy állítanám fel, hogy nem ettől vagy attól vesszük e'l, hanem elvesszük ott, ahol arra a népnek szüksége van és elvesszük attól a nagybirtokostól, akinek aztán még mindig marad elég; hogy zsidó vagy nem zsidó, az engem nem izgat. Szomjas Gusztáv : Egy kis pénzt miért nem vesznek el a tőkésektől ? Meskó Zoltán : Beadtam indítványomat a hadimilliomosok megadóztatásáról ! Miért nem tetszik megszavazni? (Zaj.) Elnök : Kérem Meskó képviselő urat, tessék végre csendben lenni! Peidl Gyula : Azt akarom leszögezni, hogy a mai uralmi rendszer három és fél esztendős és ha a föídbirtokreform megvalósítása tekintetében ezt ugy máról-holnapra tekintik, akkor azt hiszem, ebben van egy kis túlzás, nincs azonban túlzás abban, hogy én azt mondom, hogy három és fél esztendő mégis csak sok ezen a téren ahhoz, hogy elérkezzünk a Horthy-akcióhoz. (Halljuk! a bal- és a szélsöbaloldalonJMert én mégsem tartom azt rendbenlévőnek, hogy keresztény és nemzeti uralom mellett Magyarországon, amely mégis csak megtermi a mindennapi legszükségesebb élelmet az ország lakossága részére, tízezrével és százezrével legyenek munkaképes emberek, akik nem tudják megkeresni nyáron a megélhetésüket . . . Halász Móric : Ha nem dolgoznak ! Peidl Gyula: ... és ezek részére aztán nyomorakciót kelljen indítani ! Ez Magyarországhoz nem méltó és ez is jellemzi a magyarországi kurzust. Szeder Ferenc : Mert most már a tatároknak gyűjtenek ! (Egy hang jobbfelöl : Micsoda ?) Az ínséges tatároknak, tatár testvéreknek! (Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Elnök: Szeder képviselő urat kérem, méltóztassék csendben lenni ! Peyer Károly: Megjelent a felhívás! Rassay Károly : De remélem, hogy a szegény tatárnak ! Peidl Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Magyarországon agrárdemokráciáról beszélni csak fantáziával lehet. (Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Én azonban kénytelen vagyok azt állítani, hogy még igazi agrárizmus sincs Magyarországon. Rassay Károly: Ez már igaz! Peidl Gyula : Mert ami agrárizmus Magyarországon van, ami Magyarországon agrárérdekeket szolgál, az az agráriusoknak csak egy nagyon kicsi rétege : a nagybirtokos osztály. Rassay Károly : Ezért már nagyon haragusznak, vigyázz! (Derültség « szélsöbaloldalon.)
