Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-90

132 A nemzetgyűlés 90. ülése 1923. évi janiim hó 25-én, csütörtökön. lemben fokozatosan közelebb és közelebb hozzák egymáshoz, nem azért, hogy egyik a másikat felfalja, — ezt a háborúk szolgálják — hanem azért, hogy a háborúk okait a lehetőségig megszüntessék. A.nemzetköziség — hogy ugy mondjam — egy Überbau az elképzelésben, amely összefoglalja a nemzeteket és kiküszöböli azokat az okokat, amelyek eddig a múltban egymásnak ugratták a népeket és nemzeteket. Amint az idők folyamán az egyes országokon belül sikerült legális törvények alapján működő bíróságok utján megszüntetni az ököljognak legalább legdurvább kinövéseit és feltétlen éivényesülésétj ugy a nemzetköziség gondolata oda fogja juttatni az emberiséget, hogy a nemzetek és népek egymás közötti viszonylatában is az ököljognak ez a feltétlen uralma, az erősebbnek feltétlen joga és uralma kiküszöböltessék. Szijj Bálint : Nagyon helyes ! J)e ez az idea hozta be az ellenséget magyar földre 1918-ban. (Zaj. Elnök csenget.) Nyitva hagyták előttük a határt! Barla-Szabó József: És a világforradalom is ököljog! Peidl Gyula: Erődi-Harrach Béla t. képviselőtársam ebben a tárgyilagos felszólalásában felvetette még azt a kérdést, azt a gondolatot, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt miért nem formálja át a viszonyoknak megfelelően a maga programmját. Erre — természetesen a nélkül, hogy lényegileg válaszolnék rá, mert az a véleményem, hogy ez a szociáldemokrata pártnak teljesen belügye, — azt kell mondanom, hogy mivel a szociáldemokrata párt demokratikus párt, ezért a programmok megváltoztatásának vagy módosításának az a lehetősége, amely talán önöknél meg van, nálunk nincs meg. Nálunk programmot megváltoztatni csak nagy nyilvánosság előtt, a párt tagjainak hozzászólása alapján lehetséges. Éhez pedig szabad levegő, szabad véleménynyilvánítási lehetőség kell (Igaz ! Ugy van ! a szélsobaloldalon.), amely Magyarországon — sajnos — egyáltalán nincs meg. Gróf Bethlen István minístereinök : Most tartották meg a pártkongresszust ! Napokig tartott. Halász Móric : Vandervelde szabadon beszélt. (Zaj.) Peidl Gyula : Van okunk, ministerelnök ur, ezen is sajnálkozni, mert nem volt alkalmunk a külföldre jó híreket elvitetni az itt megjelent külföldi barátainkkal, akik meglepetéssel látták, hogy itt a XX. században még mindig rendőri asszisztenciával lehet csak kongresszust tartani. Rakovszky Iván belügymínister : Ez mindenütt a világon igy van ! Erdélyi Aladár: Hátha megmondták volna nekik, hogy rendőr nélkül mit csináltak 1918ban ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Azt tessék felolvasni,.hogy mit mondott Boro.vszki a kongresszuson ! (Zaj.) A karzatnak mondhat ilyet, ele nekünk nem ! Peidl Gyula : Sehol sincs példa arra, hogy rendőri asszisztencia mellett tartanak ilyen pártkongresszust ! (Felkiáltások a jobboldalon: Hát Oroszország ?) Pardon, azt elhiszem, hogy Oroszországban igy van, egyéb recepteket is vesz a magyar kormányzat Oroszországtól. (Ugy van! a szélsobaloldalon. Zaj jobbfelöl.) Pikler Emil : Ugyanazzal a módszerrel dolgoznak ! Rakovszky Iván belügymínister: Ezt mondhatja a naiv nép élőt népgyűlésen, de itt hiába mondja! Esztergályos János : De igaz, ezt a belügymínister ur sem tagadhatja! Peidl Gyula : Népgyűlésen, t. belügymínister ur, nem mondhatom ezt sem, meg egyéb valóságot sem, mert az ön rendőrei a torkomra forrasztják a szót! (Taps a szélsobaloldalon.) Itt még ez a veszedelem nincsen meg! (Zaj jobbfelöl.) Drozdy Győző : A szolgabíró mindjárt figyelmezteti az embert ! Propper Sándor: A kongresszuson a legszorgalmasabb közbeszóló a rendőr volt! Klárik Ferenc: Kiutasították a polgárokat! Peidl Gyula : A hazafiságról is sok szó esik a nemzetgyűlésben ; én azt hiszem, talán több, mint a világ összes többi parlamentjeiben együttvéve. Halász Móric : Mert egy országot sem nyomorítottak meg ugy, ahogy minket! Peidl Gyula: És nekem az az érzésem, hogy ahol olyan nagyon sokszor érzik a szükségét annak, hogy hazafiságukat hangoztassák, ott az igazi hazafiság körül valamilyen bajnak kell lenni. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Esztergályos János : Legalább is gyanús ! Peidl Gyula: Mert nem ismerem el azt, hogy csak itt vannak hazafiak. Vannak jó hazafiak Németországban, Angliában és Franciaországban is (Felkiáltások jobb felöl: Söt !) és ha ott nem érzik annak szükségét, . . . Szijj Bálint: Ott a szocialisták is hazafiak! Peidl Gyula : . . . hogy minden alkalommal hangsúlyozzák ezt a hazafiságot, akkor az én érzésem szerint az itt folyton hangoztatott hazafiság körül valamilyen bajoknak kell lenni. Szijj Bálint: Elég baj az, hogy hangoztatni kell! Peidl Gyula : És ha én ezeket a bajokat keresem a hazafiság körül . . . Szijj Bálint: 1919-ig tessék visszamenni! Peidl Gyula : . . . akkor abban találom fel ezeknek a bajoknak légsúlyosabbikát, hogy itt ősidőkön keresztül hazafiság alatt az volt értendő, hogy akié a föld, azé a haza. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Uraim! En jó hazafinak tartom magam és a szociáldemokrata párt minden egyes tagját, is jó hazafinak tartom, de nem. értünk egyet . a hazafiság értelmezésének