Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-90

 nemzetgyűlés BO. ülése 1923. ein január hó 25-én, csütörtökön. 1H3 abban az ősidők óta fennállott mentalitásában, hogy azé a haza, akié a föld. Mert ha ez igaz és igy volt igaz évszázadokon keresztül, akkor a hazafiságnak ezzel az értelmezéssel rekesztettek ki tudatosan és céltudatosan milliókat a magyar hazafiságból. (TJgy van! a szélsőbaloldalon) Kern fogadhatom el a hazafiságnak ezt az értelmezését, mert ebből logikusan következnék, hogy tehát a jobb hazafi az, akinek nagyobb darab tulajdona van a haza földjéből. Propper Sándor: Például Zselénszky! Barthos Andor; Babulisztika! Peidl Gyula: Én azt gondolom, hogy még Kuna P. t. képviselőtársam sem volna hajlandó a hazafiság ilyen értelmezését akceptálni, mert nem ismerhetné el és egyetlen kisgazda sem ismerhetné el, hogy Zselénszky jobb hazafi, mert neki néhány ezer hold földje van, mint az a kisgazda, akinek csak néhány hold földje van. Halász Móric: Ezt senki sem mondja! A közmondással vitatkozik! Szomjas Gusztáv : Önmagával vitázik ! (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Peidl Gyula: Én nagyon örülök, hogyha ebben egyetértünk, csak azt a tiszteletteljes kivanságomat jelentem be, hogy nem elég e tekintetben és sok egyéb más tekintetben sem szavakkal hangoztatni az egyetértést, azt cselekedetekkel kell bizonyítani. Cselekedetekkel kell bizonyítani, hogy nemcsak azé a haza, akié a föld, hanem ennek az országnak minden polgáráé, aki dolgozik, aki becsületesen teljesiti kötelességét. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Beck Lajos: így is van! Szomjas Gusztáv: Ezt tartjuk mi is, mi sem gondoltunk másra! Barthos Andor: Ebben mindnyájan egyetértünk ! Halász Móric: Sohsem mondtunk mást, csak maguk akarják az ellenkezőjét ránk fogni ! Drozdy Győző: Még sem adnak jogot a dolgozó embereknek. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Peidl Gyula : A hazát mi szociáldemokraták ugy képzeljük el, mint a család az anyát, aki nem teheti meg, hogy egyik gyermekét a másik rovására kedvezőbb helyzetbe juttassa. Nem képzelhető el, hogy kiválasztott kevesek legyenek csupán a haza igazi fiai. A haza akkor általános, akkor szerettetik igazán az ország minden fia és polgára által, ha a haza megadja az egyforma lehetőséget a boldogulásra mindenkinek, (Helyeslés jobb- és balfelöl) ha a haza megadja a lehetőséget mindenekelőtt a megfelelő iskoláztatásra, (Helyeslés a jobb- és a szélsőbaloldalon). Propper Sándor: Csak 40 százalék az analfabéta ! Peidl Gyula: Hol állunk mi ettől? Hol állunk mi attól ? — bár hiszen valamelyes haladás konstatálható — hol állunk mi attól, hogy Petőfinek a szavát beteljesedettnek tekintsük, aki azt mondotta, hogy haza csak ott van, ahol jog is van. Hiszen egy pár hónappal ezelőtt produkálta a t. kormány, hogy cirka másfélmillió polgárt kirekesztett a szavazati jogból, akik már benn voltak. (Ugy van a szélsőbaloldalon.) Ezek olyan dolgok, amelyek kirekesztenek a haza kötelékéből embertömegeket és akkor azzal állnak elő, hogy ezek nem hazafiak. Hogyha ellökik a hazától, akkor természetesen csökkenni fog azokban a vonzalom a haza iránt. Az én nézetem szerint a hazának felekezeti, faji és nemzetiségi különbség nélkül minden polgára részéről egyenlő lehetőségeket kell teremtenie a megélhetéshez és a boldogulás felé. Az egyenlő lehetőséghez a boldogulás utján szükséges, hogy a haza az ő gyengébb polgárait, akik gazdaságilag gyengébb helyzetben vannak, támogassa s erősítse. Mi történik e tekintetben Magyarországon ? Itt folyik egy három és félesztendős uralom. Uraim! Mutassanak rá egyetlen olyan intézkedésre, amely a keresztény morálnak, a keresztény emberszeretetnek megfelelően a gyengébbek védelmét akarta szolgálni. Ilyen nincs, egyetlenegyre sem mutathatnak rá. Propper Sándor: Zalaegerszeg! Peidl Gyula : Ami korábban ebben a tekintetben félig-meddig megfelelő volt, azt is elsatnyitották, azt is lerontották és a züllés útjára vitték. Ha itt azt hangoztatják, hogy a hazafiságot pedig csak ilyen értelmezésben tudjuk akceptálni, akkor erre a válasz mindig az volt, hogy ez hazaárulás és hazafiatlanság. Szijj Bálint : Nem ezekre mondjuk mi ezt ! Peidl Gyula : Mi a történelemből azonban megtanultuk, hogy ez bennünket ne tévesszen meg. A történelem tanulsága szerint ugyanis a feltörekvő, a szabadságra, jogra, egyenlőségre törekvő tömegeket következetesen mindig hazafiatlansággal vádolták. (Élénk ellen mondások jobbfelöl.) Bennünket ez nem téveszthet meg, mert ismerjük a történelmet, következésképen megmaradunk a magunk álláspontján, hogy t. i. a hazában egyenlő jogot, egyenlő elbánást és egyenlő védelmet követelünk állandóan. Szabó István (öttevényi) : A sibereket mégsem támogatjuk! Azokról beszéljen! Pikler Emil: Mi siberek vagyunk? Szabó István (öttevényi) : Ne vegye magára! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Sándor Pál : Kit gondol ezzel, ki támogatja a sibereket? Rothenstein Mór : Van itt a nemzetgyűlésen siber? (Zaj.) Esztergályos János: Politikai siber! Sándor Pál : Politikai siberek vannak ! Propper Sándor : Elvi siberek vannak. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Propper képviselő urat kérem, tessék csendben maradni. Peidl Gyula: Nekünk nincs kifogásunk az ilyen közbeszólás ellen és nem is térünk ki előle ; mert azt csak nem mondhatja a t. közbeszóló ur egy csöppnyi objektivitással, hogy mi támo-