Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-90

A nemzetgyűlés 90. ülése 1923. ember, aki Amerikába volt kénytelen vándorolni, mert nem tudta kenyerét itt megkeresni, itthon maradt volna. Legalább most kössük le őket idehaza és neveljünk belőlük becsületes honpol­gárokat. Rossz szolgálatot tesz ennek a törvény­nek az, aki gáncsoskodik és azt mondja, hogy lehetetlen végrehajtani. Igaz, pénzügyi helyze­tünk olyan, hogy nagy nehézségek vannak, de tessék megoldani ugy, ahogy megoldották az adókérdést: buzaalapon. Ha buzaalapon oldjuk meg ezt a kérdést, akkor megtaláljuk azokat a számadatokat, amelyek alapján meg lehet oldani a földreformot és a kisember is ki tudja magá­nak számítani, mibe kerül neki igy a föld és számitani tud előre. Szijj Bálint: Járadékbirtok! Huszti István : ügy van ! A korona javítá­sának fontos eszköze a többtermelés. Ha meg akarunk küzdeni a sok bajjal, akkor első köte­lességünk, hogy a koronánk értékét állandósítsuk. Igaz, hogy ez borzasztóan nehéz kérdés, különösen akkor, amikor az ellenséges külföld minden erejével azon van, hogy koronánkat tel­jesen lenyomja és hasonló körülmények közé juttasson bennünket, mint Ausztriát. En ugyan ettől nem félek, még pedig azért nem, mert bizom a magyar gazda tevékenységében, bizom a magyar gazda törhetetlen szorgalmában, amely mindig bőségesen megtermeli azt a kenyeret, amely kenyér nekünk biztositja a békét itt benn, ha pedig ez megvan, akkor a jövőnk biztosítva van továbbra is. A magyar gazda az, aki nem hallgat semmiféle izgatóra, aki tudja, hogyha ő megteszi a kötelességét, nemcsak családjával szemben teszi meg, amikor a nehéz munkát el­végzi künn a mezőn, "hanem hazájával szemben is teljesiti kötelességét. A korona javításánál a magyar kormány legerélyesebb közbelépése szükséges azokkal a lelkiismeretlen spekulánsokkal szemben, akik még ma is ezekben a nehéz időkben, amikor külső és belső ellenségeink minden órában ugrásra készen állanak velünk szemben, amikor minden eszközt felhasználnak arra, hogy ben­nünket eltiporjanak, megsemmisítsenek ; itt benn nem átallják koronánk értékét lerontani azzal, hogy olcsóbb áron külföldre ajánlják. Ezeknek a dolgoknak meg kell szünniök, mert hiába a többtermelés, hiába a mi verejtékezésünk, hiába préselünk ki a földből bármennyi terményt, ha annak hasznát mások igen könnyű módon teszik félre. (Az elnöki székel Almásy László foglalja el.) Ismét egy olyan dologról kell beszélnem, amelyről már többen, sőt nagyon sokan beszél­tek; a hadi árvák, hadi özvegyek és hadi rok­kantak ügyéről, de ez is olyan dolog, amelyet nem lehet szó nélkül hagyni, bár a kormány megígérte, hogy az országnak ezek a legszeren­csétlenebbjei mielőbb megkapják legalább a leg­szükösebb kenyérre valót. évi január hó 25-én, csütörtökön, 129 Szükséges ez, mélyen t. Nemzetgyűlés, mert azokat, akik a legtöbbet veszítették — ugyan mi is ott voltunk a fronton, de bennünket leg­alább megmentett az Isten segedelme — azo­kat, — akik kénytelenek apjukat siratni, meg­segítsük. Nagy hibák vannak az adók behajtásánál, de én tisztában vagyok azzal, hogy ez szinte elkerülhetetlen akkor, amikor ilyen nagy áldo­zatot vagyunk kénytelenek meghozni, hogy ugy­mondjam, óráról-órára csak azért, hogy nemze­tünknek a jobblétet biztosítsuk. Arra kérem a magas kormányt, hogy ebben a tekintetben ipar­kodjék minden anomáliát és minden olyan vissza­élést megszüntetni, amelyek az adózó közönsé­get sértik. Az én vidékemen, sajnos, az adók s a fenn­álló rendszer ellen állandó izgatás folyik. Akár­hányszor megtörténik, hogy kimenve a kerüle­tembe, olyan hangokat hallok, mintha talán már holnap olyan változás előtt állana a ma­gyar politika, amely változás miatt kár is tovább dolgozni. Nem Győzők eléggé lelket önteni az emberekbe. Ezt a hallatlan é« lelkiismeretlen izgatást azok csinálják, akiknek nem tetszik a keresztény nemzeti irány, ( Ugy van ! jobbfelöl !) akik mindenáron azon vannak, hogy ennek az iránynak ártsanak ; azt a szót ki sem akarom ejteni, hogy megbuktassák, mert én bizom a magyarok Istenében, önnön erőnkben és aka­ratunkban, hogy ez meg nem történhetik. (Ugy van! jobbfelöl.) De. rendkívül fáj ez és mindenesetre meg kell tennünk mindent arra, hogy ezek az izgatások megszűnjenek. Propper Sándor : Az okokat kell megszün­tetni ! Muszti István : Igen ! Az ok az a szegény­ség, amelybe a háboru döntötte ezt az országot. Nem tartom magam hivatottnak külpoli­tikai dolgokról beszélni, de nem hagyhatom szó nélkül a jóvátétel kérdését, mert meg kell mon­danom e helyről, hogy ugy érzem, hogy ebben a tekintetben mi már eleget tettünk százszoro­san azáltal, hogy megcsonkítottak és a meg­szállás alatt kiraboltak bennünket, a kommu­nizmus alatt pedig kísérleti nyulai voltunk Európának. JNIert tisztán csak azért történt a megszállás. En, aki átéltem, tudom, hogy mikor itt a kommunizmus kitörőfélben volt, a nagy­entente igyekezett ezt a pestist, ezt a veszedel­met minél messzebb tartani magától. Még egy dologról óhajtok szólni és ez a mezőgazdasági termények árának — nem a búzának, hanem egyéb apró terményekének, tej és kerti vetemények árának — piaci maximá­lása. Itt valami önkényt látok, én, aki Pécs mellett lakom. Mióta megszűnt a bolgár kerté­szet, azóta Pécs közvetlen környékén és szom­szédságában a kisebb magyar falvakban áttér­tek a kerti müvelésre, ami az intenzív gazdál­kodást tekintve csak előnyös, hasznos, — uton­utfélen hirdetjük ezt — de én ugy látom, hogy 18*

Next

/
Thumbnails
Contents