Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.
Ülésnapok - 1922-90
A nemzetgyűlés 90. ülése 1923. ember, aki Amerikába volt kénytelen vándorolni, mert nem tudta kenyerét itt megkeresni, itthon maradt volna. Legalább most kössük le őket idehaza és neveljünk belőlük becsületes honpolgárokat. Rossz szolgálatot tesz ennek a törvénynek az, aki gáncsoskodik és azt mondja, hogy lehetetlen végrehajtani. Igaz, pénzügyi helyzetünk olyan, hogy nagy nehézségek vannak, de tessék megoldani ugy, ahogy megoldották az adókérdést: buzaalapon. Ha buzaalapon oldjuk meg ezt a kérdést, akkor megtaláljuk azokat a számadatokat, amelyek alapján meg lehet oldani a földreformot és a kisember is ki tudja magának számítani, mibe kerül neki igy a föld és számitani tud előre. Szijj Bálint: Járadékbirtok! Huszti István : ügy van ! A korona javításának fontos eszköze a többtermelés. Ha meg akarunk küzdeni a sok bajjal, akkor első kötelességünk, hogy a koronánk értékét állandósítsuk. Igaz, hogy ez borzasztóan nehéz kérdés, különösen akkor, amikor az ellenséges külföld minden erejével azon van, hogy koronánkat teljesen lenyomja és hasonló körülmények közé juttasson bennünket, mint Ausztriát. En ugyan ettől nem félek, még pedig azért nem, mert bizom a magyar gazda tevékenységében, bizom a magyar gazda törhetetlen szorgalmában, amely mindig bőségesen megtermeli azt a kenyeret, amely kenyér nekünk biztositja a békét itt benn, ha pedig ez megvan, akkor a jövőnk biztosítva van továbbra is. A magyar gazda az, aki nem hallgat semmiféle izgatóra, aki tudja, hogyha ő megteszi a kötelességét, nemcsak családjával szemben teszi meg, amikor a nehéz munkát elvégzi künn a mezőn, "hanem hazájával szemben is teljesiti kötelességét. A korona javításánál a magyar kormány legerélyesebb közbelépése szükséges azokkal a lelkiismeretlen spekulánsokkal szemben, akik még ma is ezekben a nehéz időkben, amikor külső és belső ellenségeink minden órában ugrásra készen állanak velünk szemben, amikor minden eszközt felhasználnak arra, hogy bennünket eltiporjanak, megsemmisítsenek ; itt benn nem átallják koronánk értékét lerontani azzal, hogy olcsóbb áron külföldre ajánlják. Ezeknek a dolgoknak meg kell szünniök, mert hiába a többtermelés, hiába a mi verejtékezésünk, hiába préselünk ki a földből bármennyi terményt, ha annak hasznát mások igen könnyű módon teszik félre. (Az elnöki székel Almásy László foglalja el.) Ismét egy olyan dologról kell beszélnem, amelyről már többen, sőt nagyon sokan beszéltek; a hadi árvák, hadi özvegyek és hadi rokkantak ügyéről, de ez is olyan dolog, amelyet nem lehet szó nélkül hagyni, bár a kormány megígérte, hogy az országnak ezek a legszerencsétlenebbjei mielőbb megkapják legalább a legszükösebb kenyérre valót. évi január hó 25-én, csütörtökön, 129 Szükséges ez, mélyen t. Nemzetgyűlés, mert azokat, akik a legtöbbet veszítették — ugyan mi is ott voltunk a fronton, de bennünket legalább megmentett az Isten segedelme — azokat, — akik kénytelenek apjukat siratni, megsegítsük. Nagy hibák vannak az adók behajtásánál, de én tisztában vagyok azzal, hogy ez szinte elkerülhetetlen akkor, amikor ilyen nagy áldozatot vagyunk kénytelenek meghozni, hogy ugymondjam, óráról-órára csak azért, hogy nemzetünknek a jobblétet biztosítsuk. Arra kérem a magas kormányt, hogy ebben a tekintetben iparkodjék minden anomáliát és minden olyan visszaélést megszüntetni, amelyek az adózó közönséget sértik. Az én vidékemen, sajnos, az adók s a fennálló rendszer ellen állandó izgatás folyik. Akárhányszor megtörténik, hogy kimenve a kerületembe, olyan hangokat hallok, mintha talán már holnap olyan változás előtt állana a magyar politika, amely változás miatt kár is tovább dolgozni. Nem Győzők eléggé lelket önteni az emberekbe. Ezt a hallatlan é« lelkiismeretlen izgatást azok csinálják, akiknek nem tetszik a keresztény nemzeti irány, ( Ugy van ! jobbfelöl !) akik mindenáron azon vannak, hogy ennek az iránynak ártsanak ; azt a szót ki sem akarom ejteni, hogy megbuktassák, mert én bizom a magyarok Istenében, önnön erőnkben és akaratunkban, hogy ez meg nem történhetik. (Ugy van! jobbfelöl.) De. rendkívül fáj ez és mindenesetre meg kell tennünk mindent arra, hogy ezek az izgatások megszűnjenek. Propper Sándor : Az okokat kell megszüntetni ! Muszti István : Igen ! Az ok az a szegénység, amelybe a háboru döntötte ezt az országot. Nem tartom magam hivatottnak külpolitikai dolgokról beszélni, de nem hagyhatom szó nélkül a jóvátétel kérdését, mert meg kell mondanom e helyről, hogy ugy érzem, hogy ebben a tekintetben mi már eleget tettünk százszorosan azáltal, hogy megcsonkítottak és a megszállás alatt kiraboltak bennünket, a kommunizmus alatt pedig kísérleti nyulai voltunk Európának. JNIert tisztán csak azért történt a megszállás. En, aki átéltem, tudom, hogy mikor itt a kommunizmus kitörőfélben volt, a nagyentente igyekezett ezt a pestist, ezt a veszedelmet minél messzebb tartani magától. Még egy dologról óhajtok szólni és ez a mezőgazdasági termények árának — nem a búzának, hanem egyéb apró terményekének, tej és kerti vetemények árának — piaci maximálása. Itt valami önkényt látok, én, aki Pécs mellett lakom. Mióta megszűnt a bolgár kertészet, azóta Pécs közvetlen környékén és szomszédságában a kisebb magyar falvakban áttértek a kerti müvelésre, ami az intenzív gazdálkodást tekintve csak előnyös, hasznos, — utonutfélen hirdetjük ezt — de én ugy látom, hogy 18*
