Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-88

Ä nemzetgyűlés 88. ülése 1923. értékes javaslatával szemben, amely nagyjában és egészében bennünket, magyarokat is kielégí­tett, mi magyarok még messzebbmenő javasla­tokat is tettünk, de egyelőre azok elfogadását nem forszíroztuk. Nevezetesen mi kívántuk azt is, hogy a kisebbségekkel szemben való atroci­tásokra, a kisebbségekkel szemben való tenden­ciózus agrárpolitikára is hivja fel a népszövet­gek ligájának uniója a nemzetek szövetségének figyelmét ; hogy az elkövetett atrocitásokkal szemben elvben állapítsa meg a kártérifés köte­lezettségét; követeltük azt is, hogy a nemzetek szövetsége kebelében alakult állandó nemzetközi biró:>ág egészen külön osztályt állítson fel a kisebbségi kérdésekre és hogy ezen külön osz­tály előtt ne csak azok az államok léphessenek fel aktorátussal, amelyek tagjai a nemzetek szövetségének, hanem bármely állam, sőt ezen állam egyes nagyobb társadalmi közületei, pl. vallásfelekezetei is felléphessenek aktorátussal. Mi ezen továbbmenő követelményeket is fel­állítottuk, de minthogy kezdő lépés gyanánt eléggé megoldva láttuk érdekeinket a Dickinson-féle javas­lattal, természetesen szintén csatlakoztunk hozzá. A javaslattal szemben nagy ellenállást fejtettek ki a kisentente államai, amelyek ellenjavaslatot terjesztettek elő, amely ellenjavaslatban azonban szó sem volt arról, hogy a nemzetek szövetsége hely­szini vizsgálatokat tarthasson, amely vizsgálatok alapján meggyőződhetnék a kisebbségek helyzeté­nek tarthatatlanságáról, hanem javaslatuknak a lényege, a szukkusa az volt, hogy nemcsak azt kell megvizsgálni, vájjon a kisebbségek védelmét kellő­leg teljesitik-e ezek az államok, hanem meg kell vizsgálni azt is, hogy a kisebbségek kellő lojali­tással viseltetnek-e a maguk államaival szemben ? Akképen akarták tehát kiforgatni a kérdést a maga lényegéből, hogy a minoritások védelméből a majo­ritások védelmét akarták kvázi létesíteni és örök emlékezet marad az, hogy ebben à miíieuben, amely Prágában folyt le, a kisentente székhelyén, a kisentente csúfos vereséget szenvedett. Jellemzi ez a népszövetségi ligák uniójának mentalitását, azt a mentalitást, amelyet nekünk át kell vinnünk a nemzetek szövetségébe is. A népszövetségi ligák uniója a Dickinson-féle kisebbségi javaslatokat óriási többséggel elfogadta és ehhez képest megkereste a nemzetek szövetsé­gét, hogy teljesítse a kisebbségek védelme érdeké­ben mindazt, amit az unió pontozatokba össze­foglalt . A nemzetek szövetségének legutóbbi genfi közgyűlését megelőzőleg egy másik utón is életre kelt a kisebbségek védelmének kérdése. Valamint a nemzetek szövetsége a nemzetek hivatalos kép­viseletét öleli fel, valamint a népszövetségi ligák uniója a nemzetek társadalmi képviseletét öleli fel, ugy öleli fel az interparlamentáris unió a nem­zetek parlamentáris képviseletét. A nemzeteknek ez a parlamenti képviselete ugyanarra az alapra helyezkedett, amelyre helyezkedett a népszövet­ségi ligák uniója ; tette pedig ezt még körtnyeb­évi január hó 23-án, kedden. 7 ben, mint a másik alakulat, könnyebben azért, mert ebben az interparlamentáris alakulatban a kisentente államai már részt sem vettek, mert nem mertek a napvilágosságra jönni. Az inter­parlamentáris unió kimondotta, hogy a kisebbségi jogvédelemnek alapjául elfogadja a Dickinson­féle javaslatot ; kimondotta, hogy a kisebbségek jogát kodifikálni kell, e célból külön albizottságot küldött ki és megkereste a nemzetek szövetségét, hogy a kisebbségek védelmét ugy, amiként azt vállalta és ugy, amiként azt a népszövetségi ligák uniója tőle kívánja, a gyakorlati életben keresztül is vigye. A nemzetek szövetsége is foglalkozott legutóbbi genfi közgyűlés alkalmával a kisebbségek kérdé­sével. Előtte feküdt már a népszövetségi ligák uniójának megkeresése, de még nem feküdt előtte az interparlamentáris unió megkeresése, mert hi­szen a két tanácskozás között mindössze két-három nap folyt le. Természetes, hogy a nemzetek szö­vetségétől, amelyben a világháború győzteseinek van még mindig a döntő szavuk, nem lehetett ugyanazt az eredményt elvárni, melyet a másik két alakulat, a népszövetségi ligák uniója és az interparlamentáris unió a maga körében kereszt ül ­vitt. Le kell azonban szögezni, hog}'- még a nemze­tek szövetségénél is lehetett lényeges eredményt elérni a kisebbségek védelme kérdésében, mert hiszen a nemzetek szövetsége kimondotta, hogyha egyelőre nem is fog külön helyszíni vizsgálatokat tartam a kisebbségek helyzetének szemmeltartása érdekéből, mégis megbízza és utasítja a főtitkársá­got, hogy a legalaposabb tanulmányokat végezze a kisebbségek helyzetének megvizsgálása tárgyá­ban és erről azután a conseilnek és a plénumnak referáljon. Igaz, hogy hozzátette a maga utasításá­hoz — nyilván a kisentente sugalmazására — azt is, hogy amidőn a főtitkárság vizsgálat tárgyává teszi a kisebbségek helyzetét és a kisebbségek által felhozott sérelmeket, ugyanakkor vizsgálja meg azt is, hogy vájjon a kisebbségek a maguk államai­val szemben kellő lojalitással viseltetnek-e. A kisententenak tehát itt, ahol az ő mentali­tása érvényesült, sikerült a kisebbségek védelmének kérdésébe bekapcsolni kvázi a majoritások mester­séges védelmét, ami azonban nem rontja le azt, hogy íme, maga a nemzetek szövetsége is szüksé­gesnek látja, hogy a legalaposabban megvizsgál­tassanak a kisebbségek sérelmei, amiből való követ­kezés lesz azután az, hogy ezek a sérelmek kellő megvilágításban jutnak eléje, hogy ezeket a sérel­meket orvosolni is fogja és pedig orvosolni fogja annál inkább, minél többen fognak részt venni tanácskozásaiban azok közül, alak ezekben a kérdé­sekben, mint létkérdésükben érdekelve vannak. Röviden vázolni voltam bátor ezekben azt, hogy mennyire szükséges reánk nézve, hogy a nem­zetek szövetségében hatályosan részt vegyünk, mert ez az areopag, ahonnan az egész világra láha­tólag folytathatjuk igazságunk érdekében való pro­pagandánkat és ez az a hely, ahol a kisebbségek sérelmeit méltóari orvosolhatják. Arra kérem a t.

Next

/
Thumbnails
Contents