Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-89

98 À nemzetgyűlés 89. ülése 19k tétlenség, hogy valakit foglalkozásától bárminő bűncselekményekért is eltiltson, elüldözzön a hatóság. (Felkiáltások jobbfelől: Na! Na!) Egy egészen közönséges, vulgáris példát mondok. Vájjon, ha egy suszter amerikai cipőket csinál akkor, amikor a divat más, lehet-e azt eltiltani, t. minister ur a maga foglalkozásának üzésétől ? Halász Móric : Nem lehet ! PakotS József : Ugyanez áll ebben az esetbenis. Halász Móric : Ugy van, suszter volt az is, akiről beszél ! (Zaj. Elnök csenget,) PakotS József : Méltóztassék tehát lehetőséget adni arra, hegy ez a szavalóművész birái elé kerülhessen, mert kénytelen vagyok itt egy nagyon érdekes dolgot is megemliteni arra vonatkozólag, hogy hogyan terjednek a hirek valakiről, valakinek múltjáról. En, amikor azon a szerencsétlen és befagyott zalaegerszegi utón az országos főkapitány úrral együtt utaztam, ő azt kérdezte tőlem, — ugy látszik, nagyon jól van tájékozva a dolgokról — hogy mit akarok én attól a Fehér Artúr nevű művésztől, hiszen az kommunista volt, hiszen egyik kiváló művésznőnket a proletárdiktatúra alatt ugy kényszeritette a toborzónapon való részvételre, hogy Szamuelyt vitte a lakására. (Zaj balfelöl.) Engem megdöbbentett ez a közlés, elmentem a művésznőhöz ; megkérdeztem, mi igaz ebből, s maga a művésznő mondotta nekem, hog3^ ez nem felel meg a valóságnak. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Na tessék !) Ne méltóztassanak hát játékot csinálni egy emberi exisztenciából, játszani egy ember becsületével, múltjával, életével. Méltóztassék komolyan venni, hogy itt csupa sorsüldözött ember ül ebben a Házban, sorsüldözött emberek élnek az orszá gban ; ne méltóztassanak tehát ezt a kálváriát mindnyájunk számára még rettenetesebbé tenni ; 'ne méltóztassanak valakit agyonüldözni azért, mert mindenféle kósza hirek keringenek róla. S amikor megértésről beszélünk egymás között, amikor megértést keresünk egymás lelkében is, amikor korba ©sol bennünket a nyugtalanság, ha valaki ellen igaztalan vádat hirdetnek és terjesztenek, akkor ne méltóztassanak ilyen fegyverekkel élni. Elvégre a magyar királyi államrendőrségnek nemcsak az a feladata, hogy üldözzön, hanem az is, hogy védjen, ö a rendnek legfőbb őre, s legfőbb fokon a belügyminister ur felelős a?ért, amit a rendőrség tesz, ezért magát a minister urat kérem; védje meg az ország polgárainak jogbiztonságát, ne legyen itt mindenki vogelfrei, akit üldöztetni lehet, csak azért, mert valakinek nem rokonszenves vagy mert valamelyik nagyúrnak nem tetszik. Rothenistein Mór: Mert elmulasztotta belépni az egvséges pártba 1 (Felkiáltások jobbfelöl: Jól van Móric. ! Derültség.) Halász Móric: Már régen rossz abban a sarokban ! Várnai Dániel: Hát csak az egységespárti Móricoknak szabad közbeszólni ? (Derültség. Zaj. Elnök csenget. Haljuk! Halljuk!) . évi január hó 24-én, szerdán. PakotS lózsef: Szolgálhatnék egy csinos bokrétával arról, hogy hogyan cenzúrázták meg Petőfit. Egy kiváló művésznő, a Magyar Szinház tagja, Darvas Lilli a rendőrség szerint nem léphetett volna fel azért, mert Petőfinek a »Feltámadott a tenger« című költeményét akarta elszavalni. A belügyminister úrhoz kellett ferdülni, s az ő határozott utasítása alapján sikerült csak az utolsó pillanatban elérni azt az eredményt, hegy a művésznő mégis elszavalhatta Petőfinek ezt a versét. (Felkiáltások jobbfelől : Hát akkor nincs semmi baj ! Elismerés illeti a kormányt !) De nem méltóztattak talán azt hinni, hogy Darvas Lilli forradalmár akkor, amikor ezt a verset elszavalja ? Szabó Sándor: Dicséretérte a kormánynak i Ezért interpellál ? (Zaj.) PakotS József*. Hát meg szabad-e történnie annak, hogy a kormányhoz, a belügyministerhez kell fordulni szert, hogy egy Petőfi-verset valaki elszavaljon? (Igaz! Ügy van! Zaj a szélsőbaloldalon.) Haíász Móric : A belügyminister megengedte, hát akkor mi baja ? (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök*. Csendet kérek; PakotS József: Még nem vagyunk a végén. Halász Móric *. Tudjuk. Elég baj ! (Zaj balfelől ) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. PakotS József : Egy rendszer van itt, amelyet meg kell szüntetni, össze van állítva nálam a betiltott műveknek és a betiltási kísérleteknek egy egész sorozata, amivel voltaképen a magyar szellemi életet akarják megbénítani. A Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete már komolyan foglalkozott ezzel a kérdéssel s elhatározta, hogy felkeresi a belügyminister urat és tisztelettel felkéri, hogy tegye magáévá magyar szellemi munkásságnak azt az alázatos előterjesztését, hogy biztosítson a gondolatnak egy parányi szabadságot ebben a szegény, rab országban. (Felkiáltások jobbfelől t Oh ! Oh ! Micsoda beszéd ez ? Ki mondja, hogy nincs ?) Gr. Bethlen István ministerelnök : Van annyi szólásszabadság ebben az országban, mint sehol másutt ! Rassay Károly: Hogy mennyire nincs, azt most illusztrálom. Még talán itt se beszélhessünk ? (Félkiáltások jobbfelől : Hogy mennyire van, azt illusztrálja a szónok !) Halász Móric : Beszélnek úgyis elegst ! Rassay Károly : Nem is kérünk engedélyt rá ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek. Rupert Rezső : Egyebet sem csinálhatunk Î PakotS József : A rendőrség már felszólította a szavaló művészeket arra, hogy ne szavalják el Arany »Walesi bárdját«, mert a tendenciák könynyen félre érthet ők. (Derültség balfelöl.) -Felszólították a művészeket, hogy ne szavalják el Tompának »A Gólyához« című költeményét, mert veszedelmes tendenciái vannak és szintén félreértésre ve-