Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-79
A nemzetgyűlés 79. ülése 1923. évi január hó 8-án, hétfőn. 3 állampolgárság összgaranciáját igénybe, hogy ily képen stabil és jobb pénzt tudjon kibocsátani, mint a jelenlegi labil arany fedezeti bankjegyünk. 4. Szüntesse meg az állam az eddigi alcbimista pénzrendszert, hogy ilyképen a gazdasági rabszolgaságnak vége legyen cs az általános gazdasági életfeltételnek a születésnapját ünnepelhessük. 5. Szabályozza az állam a bankoknak hatáskörét ós büntesse a jelenlegi példátlan uzsoraságot. 6. Szüntesse meg az állam a jelen korszaknak örökös szégyenintézményeit, a börzét, karteleket és titkos monopóliumokat. (Mozgás a szélsőbaloldalon. ) 7. A magyar pénz értékét egyedül a magyar kormány határozza meg. Szigorú büntetés annak, aki ezt a rendelkezést túllépi.« (Derültség a szélsőbaloldalon. Felkiáltások! Elfogadjuk !) Sándor Pál : Ez a nivó ! Igazán kabaréba való az ilyesmi! (Zaj.) Bell Miklós : A kapitalizmus túltengő korszaka sem képezhet kivételt. Ugyanez áll a nagy gyárakra is. Én tévesnek tartom azt a felfogást, hogy a kis gyárak a nagy gyárakkal nem versenyképesek. Alkalmam volt évtizedeken keresztül sok hazai és külföldi gyárat tanulmányozni, és azt találtam, hogy ott, ahol a szükséges tudás és a szükséges tőke rendelkezésre állott, a kis gyárak mindenütt óriási előnyben voltak. Hiszen ez természetes is. A saját gyárát mindenki más ambícióval fogja vezetni, mint a másét. A villanyerő térhódítása azt fogja eredményezni, hogy most az automatikusan berendezett műhelyek korszaka fog következni. A céhrendszer feltámadt, de most majd modern hajtóerőt hoz magával: a villamoserőt. Megjósolom, hogy ha a modern céhrendszert helyes irányba tereljük, az oly nagyszerű dolgokat fog produkálni, hogy az emberiséget bámulatba fogja ejteni. Hiszen természetes is, hogy ha a sok százezer ipari munkásnak alkotó szelleme felszabadul, akik ma önállóságuktól megfosztva a kapitalizmus zsarnoksága alatt szenvednek és csak gyűlöletet ismernek, akkor a sok százezer ember egészen más ambícióval fog majd hozzá az alkotó munkához. Mindent, amire hazánknak szüksége van, itt fogunk gyártani és a külkereskedelmi mérlegünk aktív lesz. Minden nemzetnek további élete és fejlődése a gazdasági rendszertől függ. A történelem két rendszert ismer. Az egyik a centrális, a másik a decentrális. A decentrális céhrendszer 700 éven át megfelelt s az emberiségnek általános jólétet, kultúrát és fejlődést biztosított. Ennek a rendszernek célja az, hogy az alkotó szellemnek és munkának működését és fejlődését biztosítsa. Ellenben a jelenlegi centrális kapitalista korszak 70 év alatt lerombolta az általános jólétet, kultúrát, az erkölcsöket és gyakorlatilag megvalósítja az elszegényedés elméletét. Ez a rendszer úgyszólván senkinek sem kedvez, legkevésbé nemzetünknek. Az ilyen reakciós rendszert még akkor is meg kellene szüntetni, ha végeredményében nem járna abszolút rabszolgasággal, mert mikor az általános alkotó szellemet kizárjuk, ugyanakkor a kultúra terén nem felfelé, hanem lefelé haladunk. T. Nemzetgyűlés ! Szem előtt kell tartanunk, hogy anyagi függetlenség szellemi függetlenséget, általános gazdasági fejlődés pedig általános kulturális fejlődést jelent. Tisztelettel benyújtom a következő határozati javaslatot (olvassa) : »Utasítsa a t. Nemzetgyűlés a összkormányt, hogy jelen határozati javaslatomban foglalt elvek értelmében záros határidőn beiül terjeszszen törvényjavaslatot a t. Ház elé.« »1. A modern céhrendszer biztosítsa minden társadalmi rétegnek, illetve minden foglalkozási ágnak azt a lehetőséget, hogy tudásának és munkájának a gyümölcsét maga élvezhesse s hogy az egyének alkotó szelleme a munka fiktiv eszközével, a pénzzel effektív értéket tudjon alkotni. 2, Minden foglalkozási ág számára azonnal céhközpontokat kell létesíteni. 3. Minden céh kapjon saját külön autonómiát. 4. Az állam bocsásson minden céhközpontnak annyi pénzt rendelkezésére, amennyi a céhtagok önállósítására szükséges. 5. A céhtag csak diplomás vagy vizsgázott mester lehet, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) hogy minden céhtag szakértő legyen a saját szakmájában.« Esztergályos János: Az uj esztendő legjobb vicce! Bell Miklós (olvassa) : »6. A munkáslétszám minden céhnél maximálva legyen, azaz meg legyen határozva, hogy hány munkás dolgozhatik egy céhgyárnál, hogy minél több kisüzem létesüljön, hogy a jólét a legszélesebb alapra legyen fektetve.« (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Elfogadjuk !) T. Nemzetgyűlés! Gazdasági életünkben fontos szerepet játszik az adótörvény. Az adótörvénynél mindenekelőtt az erkölcs és a kultúra szempontjai az irányadók. Minden erkölcstelen gazdasági kilengést ugy meg kell adóztatni, hogy kifejlődni ne tudjon, ellenkezően már csirájában tönkremenjen, Az adótörvény az az ostor legyen, amely a pénzt erkölcsös alkotó térre hajtja, az adótörvényből azonban tudományt csinálni nem szabad. Tisztelettel benyújtom határozati javaslatomat (olvassa): »Utasítsa a t. Nemzetgyűlés a kormányt, hogy záros határidőn belül nyújtson be törvényjavaslatot a következő pontok alapján : 1. Az adótörvény olyan legyen, amely az erkölcstelen gazdasági vagy kulturális kilengéseket megsemmisíti. 2. Tabelláris adótörvény, olyan legyen, hogy a legegyszerűbb ember is kiismerje magát (Helyeslés balfelöl) 3. Minden foglalkozási ágnak külön 1*
