Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-79

A nemzetgyűlés 79. ülése 1923. évi január hó 8-án, hétfőn. 3 állampolgárság összgaranciáját igénybe, hogy ily képen stabil és jobb pénzt tudjon kibocsá­tani, mint a jelenlegi labil arany fedezeti bank­jegyünk. 4. Szüntesse meg az állam az eddigi alcbimista pénzrendszert, hogy ilyképen a gazdasági rabszolgaságnak vége legyen cs az általános gazdasági életfeltételnek a születés­napját ünnepelhessük. 5. Szabályozza az állam a bankoknak ha­táskörét ós büntesse a jelenlegi példátlan uzsora­ságot. 6. Szüntesse meg az állam a jelen kor­szaknak örökös szégyenintézményeit, a börzét, karteleket és titkos monopóliumokat. (Mozgás a szélsőbaloldalon. ) 7. A magyar pénz értékét egyedül a ma­gyar kormány határozza meg. Szigorú bünte­tés annak, aki ezt a rendelkezést túllépi.« (Derültség a szélsőbaloldalon. Felkiáltások! El­fogadjuk !) Sándor Pál : Ez a nivó ! Igazán kabaréba való az ilyesmi! (Zaj.) Bell Miklós : A kapitalizmus túltengő kor­szaka sem képezhet kivételt. Ugyanez áll a nagy gyárakra is. Én tévesnek tartom azt a felfogást, hogy a kis gyárak a nagy gyárakkal nem ver­senyképesek. Alkalmam volt évtizedeken keresz­tül sok hazai és külföldi gyárat tanulmányozni, és azt találtam, hogy ott, ahol a szükséges tudás és a szükséges tőke rendelkezésre állott, a kis gyárak mindenütt óriási előnyben voltak. Hiszen ez természetes is. A saját gyárát mindenki más ambícióval fogja vezetni, mint a másét. A villanyerő térhódítása azt fogja ered­ményezni, hogy most az automatikusan beren­dezett műhelyek korszaka fog következni. A céhrendszer feltámadt, de most majd modern hajtóerőt hoz magával: a villamoserőt. Meg­jósolom, hogy ha a modern céhrendszert helyes irányba tereljük, az oly nagyszerű dolgokat fog produkálni, hogy az emberiséget bámulatba fogja ejteni. Hiszen természetes is, hogy ha a sok százezer ipari munkásnak alkotó szelleme felszabadul, akik ma önállóságuktól megfosztva a kapitalizmus zsarnoksága alatt szenvednek és csak gyűlöletet ismernek, akkor a sok százezer ember egészen más ambícióval fog majd hozzá az alkotó munkához. Mindent, amire hazánknak szüksége van, itt fogunk gyártani és a külkeres­kedelmi mérlegünk aktív lesz. Minden nemzetnek további élete és fej­lődése a gazdasági rendszertől függ. A törté­nelem két rendszert ismer. Az egyik a centrá­lis, a másik a decentrális. A decentrális céh­rendszer 700 éven át megfelelt s az emberiség­nek általános jólétet, kultúrát és fejlődést biztosított. Ennek a rendszernek célja az, hogy az alkotó szellemnek és munkának működését és fejlődését biztosítsa. Ellenben a jelenlegi centrális kapitalista korszak 70 év alatt lerom­bolta az általános jólétet, kultúrát, az erköl­csöket és gyakorlatilag megvalósítja az el­szegényedés elméletét. Ez a rendszer úgyszólván senkinek sem kedvez, legkevésbé nemzetünknek. Az ilyen reakciós rendszert még akkor is meg kellene szüntetni, ha végeredményében nem járna abszolút rabszolgasággal, mert mikor az általános alkotó szellemet kizárjuk, ugyanakkor a kultúra terén nem felfelé, hanem lefelé haladunk. T. Nemzetgyűlés ! Szem előtt kell tar­tanunk, hogy anyagi függetlenség szellemi függetlenséget, általános gazdasági fejlődés pedig általános kulturális fejlődést jelent. Tisz­telettel benyújtom a következő határozati javaslatot (olvassa) : »Utasítsa a t. Nemzet­gyűlés a összkormányt, hogy jelen határozati javaslatomban foglalt elvek értelmében záros határidőn beiül terjeszszen törvényjavaslatot a t. Ház elé.« »1. A modern céhrendszer biztosítsa minden társadalmi rétegnek, illetve minden foglalkozási ágnak azt a lehetőséget, hogy tudásának és munkájának a gyümölcsét maga élvezhesse s hogy az egyének alkotó szelleme a munka fiktiv eszközével, a pénzzel effektív értéket tudjon alkotni. 2, Minden foglalkozási ág számára azon­nal céhközpontokat kell létesíteni. 3. Minden céh kapjon saját külön autonómiát. 4. Az állam bocsásson minden céhközpontnak annyi pénzt rendelkezésére, amennyi a céhtagok önállósítá­sára szükséges. 5. A céhtag csak diplomás vagy vizsgázott mester lehet, (Helyeslés a szélsőbal­oldalon.) hogy minden céhtag szakértő legyen a saját szakmájában.« Esztergályos János: Az uj esztendő leg­jobb vicce! Bell Miklós (olvassa) : »6. A munkáslét­szám minden céhnél maximálva legyen, azaz meg legyen határozva, hogy hány munkás dol­gozhatik egy céhgyárnál, hogy minél több kis­üzem létesüljön, hogy a jólét a legszélesebb alapra legyen fektetve.« (Felkiáltások a szélső­baloldalon : Elfogadjuk !) T. Nemzetgyűlés! Gazdasági életünkben fontos szerepet játszik az adótörvény. Az adó­törvénynél mindenekelőtt az erkölcs és a kul­túra szempontjai az irányadók. Minden erkölcs­telen gazdasági kilengést ugy meg kell adóz­tatni, hogy kifejlődni ne tudjon, ellenkezően már csirájában tönkremenjen, Az adótörvény az az ostor legyen, amely a pénzt erkölcsös alkotó térre hajtja, az adótörvényből azonban tudo­mányt csinálni nem szabad. Tisztelettel be­nyújtom határozati javaslatomat (olvassa): »Utasítsa a t. Nemzetgyűlés a kormányt, hogy záros határidőn belül nyújtson be törvényjavasla­tot a következő pontok alapján : 1. Az adó­törvény olyan legyen, amely az erkölcstelen gazdasági vagy kulturális kilengéseket megsemmi­síti. 2. Tabelláris adótörvény, olyan legyen, hogy a legegyszerűbb ember is kiismerje magát (Helyes­lés balfelöl) 3. Minden foglalkozási ágnak külön 1*

Next

/
Thumbnails
Contents