Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-79

4 A nemzetgyűlés 79. ülése 1923. évi január hó 8-án, hétfőn. tabellája legyen s igy az állami add is csak egy legyen. 4, A teherbíró képesség igazságos figyelembevételével a progresszív adórendszert kell életbe léptetni. Végül a jelenlegi fogalom­zavaros adórendszer mielőbb beszüntetendő. (Mozgás half elöl. Egy hang a szélsöbaloldalon : Mit szól hozzá a párt?) T. Nemzetgyűlés! A villamos korszakban a pénzen kivül a hajtóerő képviseli a főfcényezőt; ettől függ a nemzet kultúrája, jövő élete ós boldogulása. Szükséges tebát, hogy ugy a pénzt, mint az állami hajtóerőt az államkormányzat irányítsa. Az állami hajtóerő problémájának a megoldása igen sürgős feladat. A kutatások és számitások szerint alig van ötven esztendőre szenünk. A problémához az első lépés a meg­levő szénmennyiség leggazdaságosabb kihaszná­lása, a második lépésnek annak kell lenni, hogy már most meg kell kezdenünk a folyamerőnek gazdasági kihasználására való átmenetet. Ennél­fogva tisztelettel benyújtom a következő határozati javaslatot (olvassa) : »Utasítsa a t. Nemzet­gyűlés a kormányt, hogy záros határidőn belül nyújtson be a következő pontok figyelembe­vételével törvényjavaslatot : 1. Annak szem előtt tartásával, hogy szenünk már csak rövid időre van, szénmegtakaritás cél­jából az állam minden szénbányában villany­fejlesztő telepeket állítson fel olyképen, hogy később a vizierők által nyert áram minden to­vábbi átalakítás nélkül legyen bekapcsolható. 2. Az államvasutak villamos erőre legyenek átalakítva, azonban a villamos vezeték ugy le­gyen kiszámítva, hogy a vonal mentén bármelyik helyen lehessen a gazdasági tényezőknek minden irányban erőt szállítani, kultúrát és jólétet biz­tosítani. 3. Az államkormányzat azonnal léte­sítsen egy műszaki szakosztályt, melynek fel­adata a Duna, Tisza és más folyóinkra vonat­kozólag olyan szabályozási terveket kidolgozni, hogy ezeket a folyókat villamoserők fejlesztésére gazdaságosan ki lehessen használni. Esztergályos János: Hoch soll er leben! (Derültség.) Bell Miklós: T. Nemzetgyűlés! Ismételten hangsúlyozom, a korszakokat megállítani nem lehet. Minden korszak fénykorát bukása követi. A kapitalizmus túlhaladt már a kulminációs ponton ós szintén megbukik. Legyen tehát vége az égbekiáltó népnyűzásnak, (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) ennek a kultúra- és nemzet­romboló korszaknak. Esztergályos János : Mégis elismerik néha, hogy van népnyúzás! Bell Miklós : Ideje volna már, hogy ezt a szerencsétlen rendszert megszüntessük. Nincs más választásunk, vagy a bacillust vagy a beteget semmisítsük meg. (Derültség a bal- és a szélső­baloldalon.) A jelen esetben pedig a magyar nemzet beteg, adjunk meg tehát ennek a felsza­badult magyar alkotó szellemnek minden szük­ségesnek látszó eszközt és akkor a magyar nem­zet, mint első kerül majd ki a mai kor erkölcs­telen hullámából ós mint első érkezik el a jövő korszak kapujához, amelyen túl kultúra és jólét terem. A magyar nemzet élni akar és a magyar nemzet élni fog. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök : Huszár Elemér képviselő ur a ház­szabályok 180. §-ára való hivatkozással mentelmi bejelentést kivan tenni. Huszár Elemér: T. Nemzetgyűlés! Röviden kívánom a t. Nemzetgyűlés idejét igénybe venni, mentelmi jogom sérelmét kívánom bejelenteni és csak a puszta tényeket fogom előadni. Szomba­ton Nagyoroszi községbe, a választókerületembe mentem ki. Útközben Rétságon felvettem ko­csimra a közjegyző urat, bizonyos petíciómban foglalt dolgoknak s annak igazolása céljából, hogy ott tényleg közokirathamisitás törtónt. Ez igazoltatott már több községben, ez volt a szán­dékom Nagyorosziban is, amit el is értem ; köz­jegyzői hivatalos okirat bizonyítja ezt. Beérve a községbe, az ottani esperesplé­bánoshoz mentem, majd pedig Berchtold grófné­nál tett rövid látogatás után az esperessel meg­ebédelve a község jegyzőjéhez mentem látogatóba. A község jegyzőjénél már jelentették nekem, hogy több hívemet, akik előzőleg meghívtak engem az iparos- és gazgasági körbe a csendőr­ség lecsukta. Nekem feltűnt az, hogy amikor az esperes urnái ebédeltem, az esperes ur kapuja előtt állandóan két feltűzött szuronyu csendőr állt. (Mozgás bal/elől.) Mikor onnan gyalog átmentem a körjegyzőhöz, a két csendőr követett, sőt közben csatlakozott hozzájuk még kettő. Mint egy rablógyilkost, ugy kisértek oda. A jegyző urnák ezt szóvá tettem ; ő azt mondta, hogy tőle ez az intézkedés nem jött, módjában nincs azt megakadályozni. Én azt mondottam, hogy népgyűlést tartani nem akarok, de ahhoz Isten és ember előtt jogom van, sőt kötelessé­gem, hogy a választópolgárokkal érintkezhessem. (Ugy van! bálfelöl.) A jegyző ur erre kérésemre, hogy talán lehetne a dolgot simán elintézni, behivatta a tiszthelyettest, aki a legprepotensebb módon ki­jelentette, hogy meg fogja akadályozni, hogy én bármelyik körben, akár a gazdakörben, akár az iparoskörben, — mindegyiknek belügyministeri­leg jóváhagyott alapszabálya van — megjelen­hessem és szükség esetén fegyveres erőt is igénybe fog venni. (Zaj és felkiáltások a bal- és a szélsö­báloldálon : Jogrend ! Mit szól ehhez a belügy­•minister ur?) Hivatkoztam mentelmi jogomra, amire a tiszthelyettes azzal felelt, hogy fütyül a mentelmi jogra, (Egy hang a jobboldalon : Bizonyára megelőzte valamit Ugron Gábor : Csak mentegesse ! Had nőjön meg a szarvuk ezeknek az uraknak! Huszár Elemér: Erre kijelentettem, hogy ha nem fogok tudni érintkezni a választópolgá­rokkal a gazdakörben vagy az iparoskörben, akkor igenis a lakásukra megyek látogatásokat tenni. A tiszthelyettes erre kijelentette, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents