Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-80

A nemzetgyűlés 80. Ülése 11 mációt kapott erről a zárt ülési felszólalásról és akkor azt mondta: »Hogyan lehetett az, hogy az öreg Windisch-Graetznek a fia ilyesmit mondott és ami a legborzasztóbb — folytatta Eerencz József — mindaz, amit Windisch-Graetz elmondott, igaz.« Platthy György : Ott volt ? (Derültség.) Várnai Dániel : T. Nemzetgyűlés ! Az imént azt hallottam itt, hogy az antantnak beszélek. Hát mondja t. képviselő ur, ezt az alantas meg­gyanusitást . . . (Zaj jobbfelől.) Szomjas Gusztáv : Alantas ? (Zaj.) Várnai Dániel : Igen, ezt az alantas meg­gyanusitást méltónak tartja-e egy magyar kép­viselőnek az állásához? Méltónak tartja azt, hogyha itten egy ellenzéki szó elhangzik, akkor ön mindjárt ilyen alantas gyanúsítással áll elő ?! (Mozgás jobbfelől.) Az imént Emiltették az antantot, én most említem más vonatkozásban is. Ugyancsak a háború alatt történt. Anglia nem félt annyira a választói jog kiterjesztésétől, mint féltek idehaza. Patacsi Dénes : Lehet, hogy azért is Győzőtt ! Várnai Dániel: Anglia a háború alatt 1917-ben, ha jól tudom, 10 millióra emelte fel a férfi?álasztók számát és megadta a nők választói jogosultságát is, ugy, hogy a háború alatt hat millió nő került be a választói jogo­sultak közé. Akkor, a háború alatt és pedig olyan időben, amikor nem ment jól az antant­nak a harctéren, az angol alsóházban a választói jog reformjavaslatának előadója a következőket jelentette ki (olvassa) : »E kérdések, a jogkiterjesztés kérdései a háború alatt kerültek igazi megvilágításba. Mélységes felháborodással látnám, ha a háború után kellene a választójogi minősítések meg­vitatásába és küzdelmeibe bocsátkozni. Mindezt most kell elintézni, hogy a háború után osztat­lanul olyan nagy kérdésekre fordíthassuk figyel­münket, mint a birodalom egysége, a nemzeti védelem, a birodalom erőforrásainak megőrzése, kereskedelem, munka, lakás, egészségügy és a nevelésügy szabályozása.« Bonar Law, a mostani ministerelnök, akkor pénzügyminister, ugyancsak azon az ülésen, ugyancsak a választójogi reformmal kapcsolatosan jelentette ki (olvassa) : »Ki merte volna megjósolni három évvel ezelőtt, hogy egy nagyobbrészben unionista, tehát konzervatív tagokból álló kormány olyan törvényjavaslatot nyújt be, amely a férfiak választójogát majdnem általánossá teszi és a nőknek is választói jogot ad. De •— végezte Bonar Law a szavait — ez a háború mérhetetlen változásokat idézett elő nézeteinkben.« Én is azt mondom, t. Nemzet­gyűlés, hogy a háború minden lélekre rettenetes átformáló hatással kellett, hogy legyen. Akinek a leikére a háború nem volt ilyen átformáló hatású, akiben nem következett be az, amit a német Umlehrnen-nek, a régi meggyőződések 23. évi január Ù-én, kedden. GO revideálásának nevez, az én szerintem vagy gaz­fickó volt, vagy szamár. így állott a belpolitikai helyzet akkor, és a belpolitikai helyzet ilyen állása mellett, ami­kor mindent követeltek a néptől, vért, életet, munkát, vagyont, pénzt, de olyan nehezen ad­tak neki, és azt a semmit, amit adtak, — a választójogról van szó — olyan kompromittáló zsugorisággal, olyan hihetetlen hidegséggel, a harcoló, a legnagyobb áldozatot hozó nép iránt való olyan érzéketlenséggel, a harcoló, a legna­gyobb áldozatot hozó nép iránt való olyan ér­zéketlenséggel adták, hogy nem kellett a frontra, nem kellett a fronton harcoló csapatokra hír­lapi közleményekkel és repülők által ledobott közleményekkel hatni, hatottak ezek az esemé­nyek maguk is. és nem kellett azokat a hirla­pokban kiszínezni, hiszen nem is lehetett. A kép­viselőház tárgyalásainak, a választójogi bizott­ság tárgyalásainak objektiv ismertetése elegendő volt ahhoz, hogy a frontot felvilágosítsa. Patacsi Dénes : A népőrség elvette a fegy­vert! Várnai Dániel : Hogy milyen volt a had­sereg vezetése, a hadsereg irányításának szelleme, erre nézve hadd hivatkozzam egy, azt hiszem önök által is elismert illusztris tanura, aki maga is hadseregvezető volt, vagy legalább egy arc­vonalrész vezetője volt, József főherceg tábor­nagyra. József főherceg tábornagy azt mondja, hogy (olvassa) : »Nálunk nem törődtek az egy­szerű ember egyéniségével«. Tudniillik nem törő­dött a hadseregfőparancsnokság és sok minden történt ennek a közömbösségnek a következté­ben, így folytatja tovább József főherceg (ol­vassa) : »A hadseregfőparancsnokság még a há­ború vége felé sem helyezett erre kellő súlyt. Yihar, hó, fagy és jég között küzdő, fogyatékos ruházatú, ki nem elégítő ellátású . . .« (Zaj jobb­felöl.) Patacsi Dénes: A hadseregszállítók papir­bakkancsokat szállítottak! Várnai Dániel : . . . »hadi fáradalmak, beteg­ségek és harcok okozta fogyatékok következté­ben leapadt harcosok lélektanának figyelembe­vétele nélkül legtöbbször csak az óra és cirká­lom alapján működött, és nem jött tudatára annak, hogy az országok rettenetes tusája hadi­játékszerűen nem intézhető el, mely minden na­gyobb és súlyosabb következmények nélkül feje­ződik be, hanem egy rettenetes véres valóság, mely, ha szerencsétlenül végződik, trónok és országok összeomlásával járhat.« Ezt irta József főherceg és igaza volt, amikor ezt irta. Patacsi Dénes: Arra is törekedtek, hogy trónok, országok és oltárok dőljenek romba. De kik törekedtek erre? A szabadkőműves-pá­holyokban évtizedekkel előbb előkészített akna­munka. (Zaj.) Várnai Dániel : Parancsolja, hogy leüljek ? Talán folytassa ön!

Next

/
Thumbnails
Contents