Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-80
À nemzetgyűlés 80-.ütése 1923.révi január 9-én, kedden. 5ê> Elnök : Klárik képviselő urat másodszor figyelmeztetem, ne méltóztassék a szónokot beszédében zavarni. Klárik Ferenc : Most nem beszél ! (Derültség.) EŐri-SzabÓ Dezső: Amikor a falusi dolgozó milliókról szólok és amikor kijelentem, bogy az ő jogos érdekeikért tovább is tántoríthatatlanul fogok t. képviselőtársaimmal együtt harcolni, nem mulaszthatom el, hogy a nép egy részének egy óriási nagy tévedésére, bűnére rá ne mutassak, mert engem az olcsó népszeriiséghajhászás soha sem vezetett, nem vezet most sem és nem fog vezetni a jövőben sem. Én a fény mellett az árnyakat is látom. Mint egy olyan dunántúli kerület képviselője, ahol az átkos egykerendszer grasszál, itt a nemzetgyűlés szine előtt, nem törődve népszerűségem elvesztésével, kifejezésre juttatom, hogy ez a baj már olyan arányokat kezd ölteni, hogy itt törvényhozási intézkedésekre sürgős, de nagyon sürgős szükség van. Drozdy GyŐZŐ : A földreformmal ezt is meg lehet majd oldani ! EŐri-SzabÓ Dezső: A földreformmal talán meg lehet oldani bizonyos fokig, de voltaképen erkölcsi alapokon, továbbá az államhatalom kényszerítő rendszabályaival lehet megoldani. Klárik Ferenc: Törvényben kell biztosítani a kétgyermek-rendszert ! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! EŐri-SzabÓ Dezső: Csak röviden akarok rámutatni az egykének, ennek a nemzetpusztitó bűnnek okai közül néhányra, : inert mär előttem mások bővebben kifejtették és ezért ismétlésekbe bocsátkozni nem akarok. Emellett azonban helyreigazításul Haller Istvánt, képviselőtársamnak egy, ha jól tudom nem a nemzetgyűlésen, hanem másutt elmondott nyilatkozatára akarok röviden reflektálni, amely nyilatkozatában, amikor az egykéről beszélt, felhozta azt — ami sajnos tény — hogy ez a baj a református vallású polgároknál kezdődött és náluk grasszál legjobban. Ebből a köztudomású és szomorú tényből levonta azt a következtetést, hogy ez feltétlenül az illető vallás erkölcsi tartalmának kisebbrendü voltára mutat. Igen t. képviselőtársam, én nem akarok e felett vitába bocsátkozni, csak rámutatok arra, hogy ennek a nemzetközi bájnak szülőoka, gyökere, — mert sajnos, ez nemzetközi baj, — ott leledzik a tiszta katholikus Franciaországban. Ezért én ebből nem vonok konzekvenciát. . .jjj Haller István : Nem volt jó a citátum ! EŐri-SzabÓ DeZSŐ : ... és nagyon kérem, hogy mélyen t. képviselőtársam se akarjon ilyen irányban következtetést levonni. Mindenesetre megfordítva áll : annak a vallásnak, amelynek erkölcsi tartalma van, — mert kell hogy minden keresztény vallásnak legyen — meg kell mutatnia az egykével szemben is a maga erkölcsi erejét. Ezt aláírom és amely vallás elsősorban fogja tudni ennek a szörnyű nemzetgyilkoló bűnnek útját állni, koncedalom, hogy a pálmát annak a vallásnak kell juttatni. Haller István : A tétel ugy hangzott, hogy ez a vallástól függ és amely vallás nem tud elég erőt kifejteni, ott mutatkozik. Elnök : Haller István képviselő urat kérem, ,ne szóljon közbe. Haller István : Válogatás nélkül mondottam ! Direkt felhoztam a francia példát is S Elnök : Haller István képviselő urat rendreutasítom ! Haller István : Muszáj kiigazítani ! Elnök : A képviselő urnák a házszabályok módot adnak, hogy félreértett szavait kiigazíthassa. EŐri-SzabÓ Dezső: Amikor a nemzetfentartó lakosságról, a falusi földmivelőkről beszélek, lehetetlen, hogy meg ne emlékezzem azokról a becsületes falusi kisiparosokról, akik a falusi társadalommal karöltve nagyon-nagyon sokszor a kapát, kaszát szintén megfogva, amellett munkaszerszámaikat forgatva, nem 8 órai munkaidővel, hanem kora reggeltől késő estig dolgoznak, verejtékeznek a maguk, családjuk és hazájuk javára. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Lehetetlen, hogy kifejezésre ne juttassam azt, hogy ez a falusi kisipar bizony meglehetősen nehéz helyzetben van. Az adózás, különösen a forgalmi adó ezt a vidéki, falusi kisiparos osztályt igen nagy mértékben sújtja. Kezeim között van a somogyszili ipartestületnek egy panaszos beadványa, amelyben több ilyen jogos panaszt ad elő ; ezeknek itt a nemzetgyűlés előtt kötelességemnek tartom kifejezést adni, annál is inkább, mert tudom, hogy ez a baj nem lokális természetű, hanem másutt is nagyon sok helyütt megvan. Panaszkodnak az én igent, kisiparos polgártársaim és választóim amiatt, hogy a forgalmi ellenőrök zaklatását szinte nem lehet kibirni. Különösen érzik ezt azok, akik vásárokra járnak. A vásárokon mintegy razziát tartva, megjelenik közöttük és lecsap rájuk mint a héja egy-egy önérzettől dagadó keblű finánc, és amíg a befolyt pénzt olvasták, — mert kell, hogy annak olvasását a gazda is ellenőrizze — azalatt sokan megjárták, hogy nagyon sok holmit eltüntettek enyveskezü emberek, úgyhogy már ezen az alapon is rengeteg sok kára volt annak a falusi kisiparosnak. Ezek a kisiparosok már eleve tiltakoznak az ellen — és a tiltakozásukhoz a magamét is fűzöm — hogy a forgalmi adó csak egy százalékkal is felemeltessék. Panaszkodnak az én derék iparos választóim amiatt is, hogy a balesetbiztosítási díjat négy hónapra előlegképen kell le fizet niök. Ez olyan súlyos megterhelését jelenti annak a falusi kisiparosnak, amelyet igazán nem birnak ki. Felhívom tehát az illetékes tényezők figyelmét ennek az intézkedésnek mielőbbi megváltoztatására. Az uj általános kereseti adó kivetésénél is igen nagy panaszaik vannak, mert sokszor az ő meghallgatásuk nélkül döntenek ebben a dologban. Félnek tőle, hogy most is igy fognak dönteni, mert hiszen nagyon sok falusi kisiparos nem vezethet könyvet ; ideje sincs rá, talán nem is ért hozzá,
