Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-80
4:6 A nemzetgyűlés 80. ülése 1923. évi január 9-én, kedden. kül, akár alappal, akár alap nélkül, a tény a fontos és a tény az, hogy ezért az állapotért azt a kormányt okolja, amelyről feltételezi, elhiszi s amelyről meg van győződve, hogy annak lenne módja és kötelessége ezen az állapoton változtatni, erre vonatkozó intézkedéseit azonban nem tapasztalja. Mi több, ehhez a nagy csoporthoz és ehhez a nagyszáma réteghez csatlakoznak a nemzet széles rétegei közül a legértékesebbnek, a kisgazda-társadalomnak is egyes tagjai, akik viszont olyan földbirtok-reformot vártak és várnak, amely lehetővé tegye, hogy ők abban az arányban, amint gyarapodnak munkaerőben és anyagi eszközökben s amint szaporodtak családtagokban, terjeszkedhessenek és több földhöz juthassanak, s akik erre nézve ugyancsak semmi iniciativát nem látnak. Erdélyi Aladár (közbeszól). Haller József : Én, t. képviselőtársam, nem kivan tam egyes tételeket és egyes kérdéseket kifejteni, én szigorúan ragaszkodom ahhoz a felfogásomhoz, hogy az indemnitási vitát nem tartom arra valónak, hogy annak során egyes konkrét kérdéseket fejtsünk ki, ... Erdélyi Aladár: De ha vádol valakit! Haller József: T. képviselőtársam, tessék megvárni, amig befejezem a mondatomat s azután közbeszólni. Mondom, nem arra valónak tartom az indemnitási vitát, hogy itt egyes konkrét kérdéseket fejtsünk ki, mint ahogy többen tették pl. a rendtörvényjavaslatra s más kérdésekre vonatkozólag, hanem arra valónak tartom, hogy itt eldöntessék, hogy vagyunk-e a kormány iránt azzal a bizalommal, hogy neki a felhatalmazást költségvetés nélkül is megadjuk ahhoz,, hogy az ország bevételeit beszedhesse, kiadásait kiutalhassa, ós most a bizalmatlanságnak az indokait sorolom fel, és majd annak idején, ha ide fognak kerülni a konkrét kérdések, akkor fogom azokkal szemben részletesen kifejteni álláspontomat. Erdélyi Aladár Szóval, addig csak hangulat ! Haller József : Ez, t. képviselőtársam, nem hangulat ! Méltóztassék utánam felállani és méltóztassék a hangulatkeltő kijelentéseket — ha t. képviselőtársam szerint ezek csak azok — megcáfolni, mert ha minden csak hangulatra megy, akkor képviselőtársamnak igen könnyű dolga lesz, hiszen mi sem könnyebb, mint a hangulat szappanbuborékait szétfújni. Erdélyi Aladár: Ebben igaza van! Haller István : Próbáld meg, erre a könnyű munkára vállalkozhatnál ! Erdélyi Aladár: A volt kormányok dolga lett volna előkészíteni ! Haller István: Melyiknek? Erdélyi Aladár: Amelyiknek tagja voltál! Haller István: Előkészítették, de nem hajtották végre; a folytatás maradt el, nem az előkészítés. Elnök: Csendet kérek! Szabó Sándor: Az a kormány volt az, amelynek Haller kegyelmes ur is tagja volt! Rassay Károly: Nem nagyon haragudott Szabó képviselő ur arra a kormányra! Haller István : Utólag fedezi fel a fájdalmait ! Rassay Károly : Sohasem láttuk ellenzékben ! Haller István: Nem is fogod látni! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak, méltóztassék a lehetőséget megadni arra, hogy a szónok beszédét folytathassa! — Tessék folytatni, képviselő ur! Haller József : En valóban azt hiszem, hogy t. képviselőtársaimnak a túlsó oldalon, épen azért, mert ők közelebb állanak azokhoz a faktorokhoz, amelyek a teljes informáltság birtokában vannak, még jobban kellene ismerniök a helyzetet, mint nekem, s ha a helyzetnek ellenzéki állásomban talán hiányosabb ismerete engem is arra késztet, hogy a legkomolyabban és minden kötekedési szándékot távol tartva magamtól, igyekezzem kifejteni azt a tételemet, hogy én az ország jelenlegi állapotában olyan kormányt tartok szükségesnek, amely mennél inkább maga mögött tudja egyesíteni az ország nagy tömegeit: nekik sokkal inkább kellene ezt tudniok és sokkal kevésbé kellene engem e komoly törekvésemben és fejtegetésemben akadályozniuk. Rothenstein Mór : A komolyság fáj nekik ! (Ellenmondások jobbfelöl.) Kuna P. András: Ugyan, ne viccelődjön oly nagyon! (Derültség a szélsobaloldalon.) Csontos Imre: Mit panaszkodik? Hiszen megtapsoltuk magát, nemzetünk nagysága ! (Derültség.) Elnök : Csendet kérek ! Haller József: Ha azonban az eddig felsoroltak nem, ugy bizonyára az ipari munkásság és a városi kispolgárság az, amelynek a bizalmával a kormány dicsekedhetik. E tekintetben a kormányelnök ur és a kormány több tagja ugyan állandóan körülbelül azt a magatartást tanúsította, mint hogyha ők munkásszervezeteknek és különösen ipari munkások szervezetének és képviseletének kizárólag a szociáldemokrata alapon szervezett és összeállított munkásszervezeteket ismernék el. Tény, hogy ennek az iránynak a ministerelnök ur a választói jog szabályozásával nem értéktelen szolgálatokat tett, amikor az ő területeiken a titkos szavazást megtartotta, sőt mi több, melegágyukon, az ipari gócpontokban épen a titkos és lajstromos szavazást léptette életbe. Ugy látszik azonban, hogy a szociáldemokrata tábor a a ministerelnök ur e kétségen kivül értékes szolgálatát nem honorálta és ezt az előzékenységét nem viszonozza azzal, hogy őutána és az ő vezetése alatt kívánna haladni. Rothenstein Mór: Isten ments! Erdélyi Aladár: Miért nem hallgatja ezt a komoly dolgot? (Mozgás balfelöl.)l Rassay Károly: Ez tényleg komoly dolog!
