Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-87
A nemzeigyulés 87. ülése 1923. Szomjas Gusztáv : Elismerjük ! Nagy Ernő: Azt hallottam még róla, hegy különféle emberbaráti intézményeket létesített és Tartott fenn, kórházakat, szanatóriumot, stb. Ezt a tisztességes, becsületes munkásembert, aki díszére vált ugy fajának, mint az országnak, ez a tisztelt veres újság, a Nép azzal vádolta meg, hogy Moszkvába szállít muníciót. Rassay Károly : Hogy bolsevista ! Nagy Ernő : Nem tudom, hogy hogyan lehet Moszkvába szállítani muníciót a kormány tudta nélkül. Talán léghajón, a levegőn keresztül ? Tudtommal ez a cikk ölte meg ozt a tisztességes, becsületes, munkás embert. A Nép tette ezt, mely végiggázol minden becsületes ember becsületén, a Nép, amely halála után oly minden kritikán aluli gyalázkodó cikket közölt, hogy az minden becsületesen érző embert, legyen az keresztény, zsidó vagy roohamedánus, megbotránkoztatott. Különben nem kell csodálkozni ezen, hiszen a Nép szerkesztői közé tartozik Zsirkay képviselő ur is, Bethlen István urnák, Rakovszky Iván urnák és Gulácsy István urnák tarpai követe. (Derültség half elöl.) Ha a T.. képviselő ur ilyen hangon ir, azon nem lehet csodálkozni. Hiszen a t. képviselő ur, Bethlen István és Rakovszky Iván urak tarpai követe, — de nem a beregi népé, mert a beregi nép amig él, mindig tiltat ozik ellene — ez a tisztelt Zsirkay ur a Tűz nevű szegedi újságban ugyancsak hathatósan áldozott a kommunizmus oltárán. Ebbe a legvéresebb bolsevista újságba hordta oda szivének és lelkének érzelmeit (Élénk derültség.) és ez a t^ Zsirkay ur hazaszeretetről, emberbaiátságról beszél akkor, amikor glorifikálta a kommunizmust, és népszeretetről akkor, amikor a beregi becsületes magyar kisgazdákat agyba-főbe verték az ő érdekében, hogy az ő becses személye bejusson ide a t. Házba az önök támogatására. (Derültséghalfelől.) Én egyénileg nem szólok semmit Zsirkay urr ól, . . . : MeskÓ Zoltán : Ezek után nem mond róla semmit! Rassay Károly : Nem akar goromba lenni ! Meskó Zoltán : Mert ő elmondhatta volna ezt mind, de nem mondja. (Derültség,) Nagy Ernő :.. . egyéniségét nem támadom, (Derültség.) Ha az ő érzületével összefér, ám legyen. Ott van báró Kaas ur, nagyon összeillenek együtt. (Elénk derültség.) Vegyék hozzá még Gulácsyt és ostorhegyesnek Péchyt és tűzzék fel az igent. Bethlen ministerelnök ur kalapjára bokrétának, méltóbb bokréta ott nem lesz. (Derültség.) Ez a kormány olyan, mint egy vásott gyermek, aki a nyelvét öJtögeti, szidalmaz a tanító bácsi háta mögött, mikor pedig a tanitó bácsi kérdőre vonja, "letagad: mindent, a legjobb fiúnak tünteti fel magát. Ez a kormány is befelé zsarnok, szabadságtipró, de az entente-nak odaáldozná,, odaadná talán egész Magyarországot, csakhogy hatalmát fentarthassa. (Zaj és ellenmondás a jobboldalon.) Nem igy van ? Nagyon fogok örvendeni rajta, ha nem igy lesz; de nagyon félek, hogy igy lesz. évi január hő 19-én, pénteken. 459 Pikler Emil : A királyt odaadták már ! Nagy Ernő : A királyt odaadták már, az országot is odaadhatják. Bethlen t. ministerelnök ur különben az elveknek a vigéce. aki ma köztársasági, holnap imperialista, szabadkirályválasztó. (Nagy zaj a jobboldalon.) Ilyen kormány iránt bizalommal nem viseltethetem. (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek. A képviselő urat ezért a sértő kifejezésért kénytelen vagyok rendreutasítani. (Helyeslés jobbfelöl.) Farkas István : Nem sértő ! Elnök : Hogy valami sértő-e vagy nem, méltóztassék az elnökre bizni annak megállapítását, hogy mit tart sértőnek és mit nem tart sértőnek. Lehet, hogy az én erkölcsi érzékem talán valamivel finomabb . .. Rassay Károly : Nem lehet ! Nagy Ernő : Bocsánatot kérek, az én erkölcsi érzékem... Rassay Károly : Ilyent nem lehet az elnöki székből mondani ! Elnök : Csendet kérek : En nem Nagy Ernő képviselő úrra értettem, de itt egy másik képviselő ur szólt közbe. (Felkiáltások a szélsőbahldalon : Mindegy az !) Áz nem mindegy, mert azt tetszett mondani, hogy sértő-e az, hogy vigéc. Farkas István : Nem, nem sértő. Nagy Ernő: Nem vigéc, de ügynök. Jobban szeretném, ha at. ministerelnök ur kifelé volna kemény és itt a szegény magyar néppel szemben lágyszívű, de én azt látom, hogy a t. ministerelnök ur igenis kifelé puha, kifelé a hatalmát félti és itt a védtelen magyar néppel szemben kemény. Mivel ez a vélekedésem és ez a meggyőződésem, egyáltalában nem vagyok bizalommal a kormány iránt (Felkiáltások a jobboldalon : Ne is legyen !) és annak működését hazámra végzetesnek tartom. Az indemnitást nem fogadom el. (Helyeslés és éljenzés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Rassay Károly: A házszabályokhoz kérek szót ? Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző : Lukács György ! LukáCS György: T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, hogy beszédemet elhalaszt hassam. Elnök : A képviselő urnák a házszabályok értelmében az utolsó negyedórában joga van a nemzetgyűléstől kérni, hogy beszédjét a legközelebbi ülésen mondhassa el. Azt hiszem, hogy a képviselő urak hozzájárulnak ahhoz, hogy Lukács képviselő ur a legközelebbi ülésen mondhassa el beszédét. (Helyeslés.) Rassay Károly: A házszabályokhoz kérek szót ! : •;";' Elnök: Megelőzőleg Györki Imre képviselő ur kért szót személyes kérdésben, tehát elsősorban őt illeti meg a szó. Györki Imre: : T. Nemzetgyűlés ! Amikor január 12-én az indenmitási vita során tartott beszédemben szóvátettein az igazságügyminister ur ügyköréhe tart ozó dolgokat, megemlékeztem 'árról
