Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-87

À nemzetgyűlés 87. ülése 1923. évi január hó 19-én, pénteken. U® vezetve, hogy ezt az országot minden poklon és minden ellenségen keresztül is nemcsak megóvni fogjuk, hanem vissza is szerezzük annak elveszett részeit. En arra kérem önöket, méltóztassanak nem meat, csak azokat az idézeteket, amelyeket ma fel­olvastam, újból elolvasni, megszívlelni és mind­annyian , akik keresztény magyaroknak érezzük magunkat, akiknek legszentebb céljuk Magyar­ország jövője, fogjunk össze és vivjuk tovább azfc a nagy küzdelmet, mely a világtörténelem leg­nagyobb hőskölteménye : a kereszténység küzdel­mét. Ha igy összefogunk, ha ettől a céltól áthatva dolgoznak különösen önök, t. képviselőtársaim, akkor olyan munkát fognak végezni, melyet a magyar nép örökre hálakönnyeive], az ég pedig áldásaival fog kisérni. Elfogadom a javaslatot. (Elénk Jiélyeslés és taps a jobboldahn.) Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző : Lingauer Albin í Elnök : A képviselő ur nincs jelen! Ki a kö­vetkező szónok ? Perlaki György jegyző : Nagy Ernő ! Nagy Ernő : T. Nemzetgyűlés ! Az indemnitást nem fogadom el, mivel szent meggyőződésem, hogy ez a kormány szerencsétlen hazámra káros sőt végzetes. Minden igaz magyarnak a törvény korlátai között kötelessége odahatni, hogy ez a kormány, különösen pedig annak két tagja, gróf Bethlen ministerelnök ur és Rakovszky Iván ur minél ha­marább távozzanak. (Derültség a jobboldalon.) MEskó Zoltán :.. Miért kiméled épen Klebels­berget ? Nagy Ernő : Pardon, Klebelsberg Kuno is ! (Derültség a jobboldalon. Felkiáltások : Kezdődik a kabaré !) A t. kultusminister ur az egyik nap libe­rális, a másik nap pedig más vizekre evez át. A mi­nister ur ugy tesz, mint a liba, ho] az egyik szemét hunyja be, hol a másik szemét, és hol az egyik sze­mével, hol a másikkal nézi ezt az árnyékvilágot és ugy állapitj a meg, hogy a liberalizmus felé kell-e nézni, vagy pedig a másik irány felé. Ezt a kor­mányt a csendőrszuronyok védik és bocsánatot kérek, akit nem illet, ne vegye magára, a t. több­ségnek is ez a fentartója. Leszek bátor nagy vonásokban rámutatni azokra az okokra, amelyek miatt az indemnitást nem fogadom el, és amelyek miatt a kormányt a hazára nézve károsnak tartom. Költségvetést a kor­mány ez i dei g mé g nem térj esztett be. Az t mondj á k, nem lehet a költségvetést beterjeszteni, mert nem tudják, mi lesz holnap vagy holnapután. Erről talán még lehetne beszélni, de tisztelettel kérdem, miért nem terjesztik be a zárszámadást ? Azt már igazán meg lehet állapítani, mit adott ki a kor­mány a múlt évben, vagy az előtte lévő esztendő­ben. Tisztelettel kérdem, mi van azzal a 140 mil­lióval, amit annak idején a bécsi magyar követ­ségtől elvettek. MeskÓ Zoltán : Miféle pénzzel ? Nagy Ernő : Abankgassei milliókkal. A terület­védő liga a Károlyi-éra alatt ajakult, Búza Barna akkori földmivelésügyi minister kétmilliót utalt ki részére és magánadakczásból is begyült több millió kcrona. A kcrmány a területvédő ligát 1921-ben kénytelen veit feloszlatni, kérdem, mi van a liga pénzével, hevá lettek a nemzet milliói 1 Barthos Andor : Azokról van elszámolás ! Az utolsó fillérig. Nagy Ernő : De szeretném látni a Ház asztalán. Egyet kérek a kormánytól : a Károlyi-éra száma­dásait a maga teljes egészében és a maga nyersesé­gében terjessze ide. Barthos Andor : Ez társadalmi pénz 1 Nagy Ernő: Nem akarunk mi semmiféle el­nézést. Ha a Kárclyi-éra alatt valami helytelen de le g történt, tessék a törvény teljes szigrrával eljárni. Kivonatokat azonban, becsánatet kérek, nem fogadhatunk el, mert az meghamisítása a valódi tényeknek. Nem bánjuk, a kurzus akáihcgy terjeszti be a maga elszámclását, a Ház nem, de önmagunk iránti kötelességünk, hegy a Kárélyi-éra számadásai a maguk nyerseségében jöjjenek ide. (Zaj a jobboldalon.) Szomjas Gusztáv: Jöjjön haza Károlyi elszá­molni ! Nagy ErnŐ : Súlyos probléma a tisztviselői kérdés. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Nagy Ernő: Magyarerszág megszállott terü­leteiről a tisztviselők mind ide csődültek, idehivták őket, nem számítva arra, hegy milyen óriási meg­terheléssel jár ez az országra nézve és milyen óriási kárral jár az ottmaradt magyarság szempontjából. En csak a magam pátriájáról beszélek, ahcl mest egyetlen magyar tisztviselő sincs, holott a csehek felszólítottak minket, ugy a közigazgatást, mint a bíróságét, hegy maradjunk ctt, mivel azonban a kormánytól semmiféle biztatás nem jött, át kellett jönnünk a határon. Ez a tisztviselői kar most itt lézeng, tönkre­ment, teljesen lerongyolódott, családtagjai úgyszól­ván koldulnak, és a kormány nem gondoskodik ar­ról, hogy őket elhelyezze. Főispánokat neveznek ki a IV. fizetési osztályba. Kérdem a t. kormánytól, hogy ha a múltban különböző okokból szükség volt is a főispánokra, mi szükség van ma rájuk ? És mi szükség van arra, hogy a IV. fizetési osztályba so­rozzák őket, amikor a többi tisztviselők éhednek, nyomorognak. A tanitókank, a biráknak a minden­napi kenyerük sincs meg, és a főispánokat a IV. fizetési osztályba nevezik ki. MeskÓ Zoltán : Huszonöt községnek két fő­ispánja van ! Nagy Ernő : Az volna a magyar tempó, a ma­gyar eljárás, ha a főispánok és a többi gazdag tiszt­viselők ugy szolgálnának mint régen a közigazgatási tisztviselők, csupán tiszteletből, és fizetésüket ad­nák oda a szegény tisztviselőknek. (Ellenmondás a jobboldalon ; felkiáltások : Ez nem demokrácia l) Az ilyen időkben csak radikális eszközökkel lehet eljárni, és ha minduntalan hivatkoznak a nagy hazafiságra, méltóztassék ezt ki is mutatni,

Next

/
Thumbnails
Contents