Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-87

434 ÏA nemzetgyűlés 87. ülése 1923. 'ein január hó 19-én

} pénteken. . nak. (Mozgás a középen.) ön nagyon jól tudja kikre értettem ! Micsoda inszinuáció ! Szilágyi Lajos : Ajzon a népgyűlésen az elkergetett, az elszegényedett magyar középosztály vett részt és ka ezekből az emberekből közbekiáltás formájában kitört az a hang, hogy »fegyvert« !, vagy »fegyverre !«, ezt sem a gyűlés rendezői, sem a rendfent art ói, sem szónokai meg nem akadályozhatták. Ezek a kitörések nem jelentették a háborút Romániával. Gyalázatos ürügykeresés tehát Románia részéről, ha belekötnek egy ilyen népgyűlési közbeszólásba. Annyi bizonyos, hogy sokan vagyunk, akik ezeket a népgyüléseket szükségesnek tartjuk, ezeket beszüntetni nem fogjuk és ezeket folyton-f oly vast kérelmezzük, (ügy van! a jobboldalon és a középen.) Baross János; Követeljük szerződéses jogainkat, legalább azt a keveset, amit meghagytak ! Szilágyi Lajos: Sőt én végtelenül sajnálnám, ha akadna olyan kormány, amely minket ilyen népgyűlések tartásában megakadályozna. (Ügy van! a halközépen.) Amit mi kértünk, az a népszavazás. Nekünk az entente népszavazást eddig esak egy helyen engedélyezett. Meg is kapta rá à méltó választ. Nem kivánunk most sem egyebet, mint hogy azok legyenek birái egy hatáikiigazitási ügynek, akiket mi állítólag évszázadokon keresztül elnyomtunk volt. Legyenek az elnyomottak a mi bíráink, mi belenyugszunk abba, hogy azok az úgynevezett elnyomottak döntsenek arról, vájjon ide, vagy oda akarnak-e tartozni. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) A hivatalos Magyarország a trianoni béke mellett van, jól tudja ezt az entente, és azt is tudja, hogy a kormánynak van elegendő ereje arra, hogy ezen álláspontját érvényesíteni is tudja. (ügy van! a jobboldalon.) Viszont az ország lakosságának egy tetemes része — arányszámot nem mondok — nyugtalan, elégedetlen és tettre is kész, nem tagadjuk, bár a cselekvéstől minket a józan ész számítása visszatart. Azt azonban, hogy ezeknek a szavát elnyomják, nem engedjük. Ilyen népgyűlések szükségesek, mert a közönyt nem engedjük úrrá lennh BarOSS János: És lássa a világ azokat az istentelenségeket, amiket a magyarokon a trianoni béke megszegésével elkövetnek. Létay Ernő: Utolsó emberek volnánk, ha engednők ! Szilágyi Lajos: Folyton azt vetik az ország szemére, hogy fegyverkezik. Baross János: Sajnos, nem igaz 1 Szilágyi Lajos : A kormány egyik legnagyobb bűne, felelősségének legnagyobb mértéke éppen arra vonatkozik, hogy a trianoni békeszerződés ötödik részét valóban végrehajtotta. Amikor a katonai kérdések tekintetében itt szót emeltünk, ismételten tiltakoztunk az ellen, hogy végrehajtsa. Követeltük a kormányt ól, hogy tegyen még egy utolsó kísérletet, de a hadsereget ne szerelje le ; hivatkozzék az összes érvekre, amelyek e tekint étben felsorakoztathatók, Hiába volt ; mélyszomo« keit képviseljük, határozottan tiltakoznánk e "beállítás ellen, mert mi igenis követeljük az cttani lakosok számára is a földreformot, és ha módunkban lett volna rajtuk segíteni, szintén végrehajtandónak tartottuk volna a földreformot épugy, mint nálunk, de hozzá kell tennem, hr gy nem olyan módon, ahogy most minálunk végrehaj tátik, mert ezt kevésnek, jóformán semminek tartjuk. Mi olyan becsületes földreformra gondoltunk odaát is a háború után, még az ellenséges iga alatt is olyan becsületes földreformra gondoltunk, amilyet minálunk is minden szempontból elkerülhetetlenül szükségesnek tartunk. Ami azonban most odaát történik, az közönséges rablás és semmi egyéb, mint kommunista tenyésztés, (ügy van! jobbfelöl.) Halász Móric : Ez a helyes kifejezés ! Szilágyi Lajos: Hiába mondta Ferdinánd király azon a koronázáson, — amelyet múltkori beszédemben szóvá tettem, — hogy azt kívánja, hogy a parasztsá g, amely örökre ura lett a földnek, melyet elnyert, egész erejét termelésre fordítsa, saját hasznára és a közjó érdekében. En azt hiszem, az erdélyi magyar parasztság, az erdélyi szász parasztság, de maga az erdélyi oláh parasztság is, amely tudatára ébredt annak, mi történt : azzal a hangzatos Ígérettel, hogy örökre ura lett a földnek, amelyet kap, ugy, hogy egész erejét semmi mással nem törődve, csak a termelésre fordítsa, csak a saját anyagi hasznát nézze, nem fog felülni azoknak a hangzatos kijelentéseknek, amelyek Ferdinánd kiáltványában elhangzottak, ezeknek a mihozzánk szitó erdélyi lakosság felülni már nem fcg. (Helyeslés a középen.) Rátérek ezután azokra a bizonyos népgyülésekre, amelyeket most az entente nehezményez, amelyek közül egyiken én is jelen voltam, sőt fel is szólaltam. így, ha ott valami vétek történt volna a nemzet ellen, annak a véteknek én is egyik vétkezője lettem volna. Ezeket a népgyüléseket a határkiigazitás kérdése tette aktuálissá. Abból indultunk ki, hogy mielőtt a határkiigazitás kérdésében az entente az utolsó szót kimondja, mégegyszer hallassuk szavunkat és hivatkozván a Millerand-féle Ígéretekre, követeljük legalább a határ mentén, ha tovább nem is, rendeljék el a népszavazást. Ártatlan kérelem volt az egész. BarOSS János: Jogaink követelése! Szilágyi Lajos: Nem a trianoni béke ellen szólt a követelés, egyedül és kizárólag a trianoni béke végrehajtását célozta és a Millerand-féle Ígéret beváltását, melyben vakon biztak azok, akik megszavazták a békeszerződést. Ezeken a népgyűléseken jelenlevőket szemtől-szembe láttam itt Budapesten. Ajzon a népgyűlésen, amelyen én voltam jelen, a kiüldözött magyarság, a lerongyolódott magyar középosztály volt jelen és lelkesedett. Nem voltak ott napicujas irredenta sták, mint ahogy Rassay Károly t. képviselő ur valószínűleg nyelvbotlásból mondta. Rassay Károly : Nem" volt nyelvbotlás, nem azokra értettem, akik tisztességes szándékkal bír-