Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-86

400 'A nemzetgyűlés 86. ülése 1923. évi január hő 18-án, csütörtökön. ipariskolákat vagy szaktanfolyamokat, úgyhogy a mosoly tényleg jogosult. Én nem tudom, miért kell itt ugy disztingválni, hogy csak az ipariskoláé és hasonló értékű tanfolyamokat végzett ember a szakképzett. Én szeretném látni azt az ipariskolát végzett embert, aki akármilyen eminensen tette is le a vizsgáját valamilyen szakiskolában, ha kimegy a műhelybe, gyárba, elő tudja állítani azt a munkát, amelyet egy 10—15—20 év óta a pad mellett foglalkoztatott jó ipari munkás elvégezni tud Súlyos sérelem tehát ez a rendelkezés az ipari munkásságra nézve. De nem ezt a súlyos sérelmet teszem panasz tárgyává, mert hiszen ez a mi sérelmünk, amin valahogyan majd csak tudunk segíteni, hanem tovább megyek a rendelet ismertetésében. Ennek a rendeletnek 9. §-a a nevelési pótlék összegéről ugy intézkedik (olvassa) : »A nevelési pótlék összege minden gyermek után a megállapított rokkantjáradók Vio-ed része, de legalább évi 600 korona. Ápolási pótlékban részesülő rokkant után a nevelési pótlékot a járadék Vó-öd részében kell megállapitani. Ha a rokkant részére engedélyezett ápolási pótlék beszüntettetik, a gyermek után élvezett magasabb pótlékra sincs tovább igény.« Ehhez nincs megjegyzésem, ez önmagáért beszél. Az özvegyi járulék összegét ez a rendelet különösen 18. §-ában állapítja meg a következőképpen (olvassa) : »Az özvegyi járulék összege általában véve 2400 korona.« Nem tudom hamarjában pontosan megmondani, hogy hány kiló kenyérnek felel ez meg, de bizonyára nem sok, körülbelül 20 kiló kenyérnek. Ettől eltérően évi 3600 korona jár annak az özvegynek, akinek férje a polgári életben rokkantsága előtt szakképzettséget igénylő foglalkozást űzött, vagy pedig önálló mezőgazda, iparos, vagy kereskedő volt, vagy keresetképessége 50°/o-kal csökkent. Ugyanilyen összeg jár annak az özvegynek is, akinek férje rokkantsága előtt altiszti rangfokozatot ért el, és keresetképessóge legalább 50°/o-kal csökkent. iVz özvegy részére évi 4800 korona jár abban az esetben, ha a férje a katonaságnál rangosztályba sorozott havidíjas vagy havidíjas jelölt volt, vagy pedig rokkanttáválása előtt egyévi önkéntesi kedvezményre szerzett jogot.« T. Nemzetgyűlés ! Ismételten meg kell állapitanom, hogy amikor a háborúba indultak a katonák, akkor nem disztingváltak közöttük igy, és nem kérdezték, hogy ki volt önkéntes, ki volt havidíjas, ki volt tiszt vagy közlegény, hanem akkor mennie kellett mindenkinek, parancsszóra, akár akart, akár nem, sőt lelkesedéssel kellett mennie. Most mikor visszajöttek és megrokkantak, elkezdik osztályozni őket. Hem tudom, milyen alapon. Halász Móric: Óriási tévedés! A háború előtt is megvolt ez az osztályozás l Szabó Imre '. Ha azt látnám, hogy a létminimumnak megfelelő összeget minden osztály megkapja, akkor én ebbe bele tudnék törődni, mert hiszen el tudom képzelni a differenciát a magasabb és a kisebb kulturális szükségletek között, de az az összeg, amely a rendeletben van kontemplálva, nem elégséges még annak a megközelítésére sem, amire céloztam. A rendelet azután a következőket mondja (olvassa) : »Ha az özvegy önmagában tehetetlen és emellett állandóan másnak ápolására és segítségére szorul, ugy tehetetlenségének tartamára a népjóléti és munkaügyi minister az özvegyi járadék fele összegéig terjedő ápolási pótlékot állapíthat meg.« Amíg tehát a 100%-os teljesen rokkant, aki szintén másnak ápolására szorul, nem kap külön járadékot, addig az özvegy részére, ha tehetetlen, nem mondom, hogy jogosulatlanul, de adnak külön járadékot. A rendelet azután ezt mondja (olvassa) : »Az özvegy részére engedélyezhető özvegyi járadék fele összegéig terjedő ápolási pótlék kérelmezésére vonatkozó eljárás stb. a 8. §-ban kifejezettekkel azonos, a különbség csak az, hogy az igénymegállapitó bizottság az ápolási pótlóknak mérvére nézve nem tesz javaslatot.« Külön érdekessége a rendeletnek az árvajáradék rendezése. Ezt a kérdést a rendelet 27. §-a rendezi, mely a következőképen szól (olvassa) : »Az árvajáradék összege minden gyermek után évi 960 korona, azoknál a szülőtlen árváknál, akiknek atyja katonai szolgálatban, rangosztályba sorozott havidíjas, vagy havidíjas jelölt, vagy pedig rokkanttá válása előtt egyévi önkéntességi kedvezményre szerzett jogot, évi 1800 korona.« Ez 10 kilogramm kenyér. A rendelet továbbá ezeket állapítja meg (olvassa) : »Az árvák neveléséről megfelelő helyen kell gondoskodni. Az Országos Hadigondozó Hivatal az árvák nevelését megbizható pártfogóik utján állandóan ellenőrizni köteles. A pártfogónak semmiféle díjazásra nincs igénye.« Ezekkel a számokkal szemben igyekeztem megnézni azt, hogy amikor nálunk ilyen, nem is összegnek, hanem csak alamizsnafilléreknek nevezhető segítséget kapnak a rokkantak, özvegyek és árvák, ugyanakkor hogyan alakulnak ezek az összegek más országokban. Amikor a vizsgálódásra elszántam magamat, abból kellett kiindulnom, hogy lehetőleg hasonlóan agyonnyomorgatott ország adatait vegyem figyelembe, mert hiszen az ellátási viszonyok jobbak olyan államokban, melyek gazdaságilag nincsenek ennyire agyonzúzva, de nekünk ezen államok adatait nem lehet összehasonlítani a mi adatainkkal. A vizsgálódásra a legalkalmasabb adatokat xiusztriában, a gazdaságilag talán leginkább letört országban találtam meg. Az osztrák hadirokkantak lapjának adatai szerint 1922 november és december havára megállapított rokkantjáradékok a következők voltak,