Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-86
A nemzetgyűlés 86. ülése 1923. ê Fatacsi Dénes : Azokat nem kell félrevezetni. Szabó Imre : A bíróságot tehát magunk fölé kell emelnünk, s nem lehet lerombolni a biró tekintélyét, nem lehet ezt tenni különösen felülről. A tekintélyrombolással kapcsolatban tovább kell mennem. Igen rossz néven veszik tőlünk különösen azt, hogy mi — sajnos — nagyon sürün vagyunk arra utalva, hogy a közigazgatási hatóságok tekintélyét támadjuk, ami nem is azt jelenti, hogy a tekintélyt támadjuk, hanem a közigazgatási hatóság intézkedéseivel szemben elfoglalt álláspontunk vagy az ezek intézkedéseivel szemben kifejezésre juttatott elégedetlenségünk sokszor azt a látszatot kelti, mintha mi a közigazgatási hatóságok tekintélyének lejáratásán dolgoznánk. T. Nemzetgyűlés! Én, sajnos, kénytelen vagyok megállapítani, hogy ennek a tekintélyrombolásnak elsősorban maguk a közigazgatási hatóságok az okai. Mert én el tudok ugyan képzelni olyan közigazgatási hatósági személyt, aki hivatásának magaslatán állva, kötelességét tényleg teljesíteni tudja, de ilyen emberrel, ilyen egyénnel, sajnos, a legritkábban találkozunk ; ezek úgyszólván az ábrándok, a reménységek közé tartoznak. El tudom képzelni azt, hogy a szolgabíró a címében viselt két jelzőt össze tudja egyeztetni és ennek megfelelően tényleg biró, igazságos biró tud lenni. El tudom képzelni azt is, hogy egy szolgabíró el tud intézni dolgokat, amelyek rá vannak bízva ugy, hogy valóban a nép közös érdekeit szolgálja. De hát hol van ez a szolgabíró ? Hol van az, akire ne lehetne panaszkodni, aki ellen súlyos panaszokat ne lehetne felhozni ? Ez ma Magyarországon valami távoli reménység, valami ideális ábránd, amit csak elképzelni tudunk magunknak, mert épen a közigazgatási hatóságok adnak számtalanszor okot arra, hogy ezt az ideált hovatovább kizárólag a reménységek közé sorozzuk. A közigazgatási hatóságok munkájával is ugy próbálkozom, hogy érzékelhetően fessem meg munkájukat, amint az szokás. Kimerít az ember a tengerből egy kanál vizet és megpróbálja analizálni. Itt van egy példa nem is oly messziről, mert ha messziről hoznám a példát, valahonnan az ország széléről, ahol kultúrától elvágva, emberektől messze esve, az eseményektől elszakítva élnek az emberek, ott még meg tudnám érteni, ha a mindennapi élet forgatagából kiszabadulva az emberek nem tudnak a való élettel veleélni. De amikor azt látom, hogy az ország középpontjában, az ország szivében, az itt Budapesten székelő pestvármegyei alispán, Pest megye legfőbb közigazgatási hatósága hogyan intézi a keze alá kerülő ügyeket, különösen a munkásügyeket, akkor ne méltóztassanak rossz néven venni tőlem. fi január hő 18-án, csütörtökön. 389 ha én nem a legjobb véleményt vonom le ezekből az intézkedésekből Itt van egy sereg ügy, amely ennek a közigazgatási hatóságnak műhelyéből került ki. Mi meg tudtuk érteni, ha az első felbuzdulásban vagy elkeseredésben nemcsak a zsidóságot, hanem a munkásságot is felelőssé tették azokért az eseményekért, szerintem inkább szerencsétlenségekért, amelyek a háború után lejátszódtak ; de ma, három esztendő multán még mindig azt látjuk, hogy pont Pest megye alispánja, vagyis az ország kellős közepének alispánja olyan intézkedéseket foganatosít a munkásintézményekkel szemben, amelyek egyrészt korszerűtlenek, másrészt igazságtalanok, amennyiben meglévő munkásegyesületeket, alapszabállyal biró egyesületeket vesz rostálás alá, . . . Propper Sándor ; Nem is rostálja, egyszerűen megszünteti őket ! Szabó Imre : ... és olyan intézkedésekkel gátolja meg működésüket, amelyek semmivel sem indokolhatók. Hangsúlyoznom kell, hogy ezekben a munkásegyesületekben minden esetben hatósági vizsgálatok, jegyzőkönyvvel igazolandó hatósági ellenőrzések történnek. Úgyszólván havonta, sőt akárhányszor sűrűbb időközökben is megjelennek ezekben a szervezetekben a hatóság emberei, átnézik a jegyzőkönyveket, a határozatokat, megvizsgálják a pénztárkönyveket, az egész pénzkezelést, s mindannyiszor jegyzőkönyvvel tudjuk igazolni, hogy ezekben az egyesületekben a hatósági intézkedésekkel ellenkező működés nem folyik. Ezek az egyesületek rendszerint alapszabályok alapján működnek. Az alapszabályok nem ujak. Az egyik körülbelül legrendesebb és úgyszólván hatósági kifogás nélkül működő egyesület az, amelynek ügyét idehozom. Ennek az egyesületnek alapszabályait még 1903-ban látta el jóváhagyási záradókkal az akkori belügyminister 128.095/1903. szám alatt. Az egyesületnek az volna a célja, hogy : »tagjainak szellemi és anyagi érdekeit megóvja, munkafeltételeinek javítására irányzott törekvéseit keresztülvigye. E célt ugy kívánja elérni a szövetség, hogy tagjai részére lehetőleg kedvező munkafeltételek kivívását biztosítsa, továbbá a vállalkozók és munkaadókkal szemben való egyezkedéssel, a törvényhozó testületekkez intézendő mindennemű beadványokkal, előterjesztésekkel, tagjainak a munkaviszonyokból eredő ós a műhelyekben előforduló minden törvénytelen állapotáról az illető hatóságokhoz teendő jelentésekkel, hogy ily módon a bajok orvoslást nyerjenek; visszás ipari ügyekben díjtalan jogvédelem nyújtásával; munkanélküli segély nyújtásával ; a tagoknak önhibájukon kívüli munkanélküliség esetén a szakmához tartozó munkások utazási és rendkívüli szükség esetén való támogatással; az országos és helyi díjtalan munkaközvetítéssel.« Tehát ugyebár olyan célokból hagyta jóvá 52*
