Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-86
A nemzetgyűlés 86. ülése 1923. évi január hó 18-án, csütörtökön Scitovszky Béla, Huszár Károly és Alinásy László elnöklete alatt. Tárgyai: Az indernnitásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — Elnöki előterjesztések. — Az. össáefórEetlensógi állandó bizottság elnöke beterjeszti jelentését Lingauer Albinösszefórnetlenségi ügyében. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Szabó István (nagyatádi), Daruváry Géza, Vass József, Bud János, "(Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 50 perckor.) (Az elnöki székét Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyi őkönyvét vezeti Héjj Irme jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Bartes Jáncs, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Perlaki György jegyző ur. Következik az indemnité sí ól szóló törvényjavaslat f lytatólagcs tárgyalása.:Az igazságügyminister ur kivan szólni. (Halljuk! Halljuk!) Daruváry Gáza, a külügyministerium vezetésével megbízott igazságügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Néhány nap előtt túiycs vád hangzott el a magyar igazságsz; Igáitatás ellen, amely vádlói csak utólag értesültem, de amely olyan természetű, h gy kötelességemnek tartom, hogy arra erről a helyiől reflektáljak. F<lyó hó 12-én Györki Imre képviselő ur a biióságckiól beszélvén azt mond. tta, h-gy (olvassa) : »ezeknek a tekintélye nem is rendült meg egészen a legutolsó időkig, amikc r megkezdődött az igazságszclgáItatásban is ez a pártosság, megkezdődött az igazságszolgáltatásban is az irányitásnak a megszabása, megkezdődött az az eljárás, hogy a magyar független bíróságokat ministeri székből utasították, hogy bizonyos cselekmények fölött he gyan hozzanak marasztaló ítéletet, akár fennállnak ezek a cselekmények, akár nem..Ezeket-a dclgokat, amelyeket mondottam, bíróságainknak az irányítását, ne méltóztassék olybá venni, mint hogyha ez nekem, vagy az ellenzéki képviselőknek a kitalálása lenne. Abban a, helyzetben vagyok, hogy állításomat rögtön be tudom bizonyítani. Kezemben van egy.> a budapesti ügyészség által kiadott utasításnak a másolata, amely ezt az, állításomat kétségkívül megerősíti és amely a következő szöveget tartalNAPLÓ vm. mázza. A főügyészség számával is szolgálhatok. A száma 247/1920. • . A -büntetőjárásbiróságok ügyészeinek szól és a következőképen hangzik : »A főügyész tudomására jutott, hogy a vád képviselői azon büntetések megítélésénél, amelyek a gyorsított bíróságok hatáskörébe tartoznak, az igazságügyminister 1012/1919. számú rendeletére, mely szerint még elegendő bizonyítékok hiányában is lehetőleg marasztaló Ítéletet kell hozni, nem fordítanak kellő figyelmet. Az ügyészek felhivatnak a hivatkozott rendelet szigorú alkalmazására.« • •• . * . A képviselő ur azután azt mondotta, hogyéz az utasítás volt az oka annak, hogy annyr ember lett kommunizmus miatt elmarasztalva, és hogy ezek az utasításra készült bírói Ítéletek -késztétik őt és pártját, hogy állandóan követelj ék ezen gyorsított eljárás alapján hozott Ítéletek revízióját, valamint az emigráció likvidálását.; T. Nemzetgyűlés ! Aki szem előtt tartja azokat a törvényes garanciákat, amelyek alkotmányunk szerint a bírói függetlenséget bástyázzák, aki tudj ä, hogy bíráink milyen féltékenységgel őrzik függetlenségüket, és aki tudja azt is, hogy a magyar igazságügyministerium a felügyeleti hatáskör gyakorlásában mindig milyen tisztelettel viseltetik a birói; függetlenség iránt,, az eleve is tudhatta,; hogy •ilyen • képtelen rendelkezés sohasem nient. ki. Mindazonáltal kötelességemnek tartottam a dolognak utána nézni és j elenthetem, hogy sem ilyen rendelet és utasítás, sem ehhez hasonló, sem pedig olyan, amely bármiféle kapcsolatban volna hozható ezzel, nem bocsáttatott ki..-"' \.; • •*;,"'; , ,. • Én nem akarok a képviselő eljárása felett Ítéletet mondani, csak sajnálatomat 'fejelem ki, hogy magyar nemzetgyűlési képviselő anélkül hogy állításának valódiságáról előre meggyőződött volna, ilyen, az autenticitás leplébe burkolt valótlansággal támadott a magyar bíróságok hire ellen, (ügy van! Uygvanljobbfelőlésa középéé.) Minél szerencsétlenebb ez az országa annál inkább' kellene erkölcsi kincseinket, amelyek közié a birói
