Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-85

A nemzetgyűlés 85. ülése 1923 visszajön a belügyministertől és készíteni kell a másikat, a harmadikat. Három éve, hogy revízió alá kellett vennünk a szakszervezeti alapszabályokat, három éve munkálkodunk alapszabályok nélkül, három éve, hogy beterjesztettük szervezeteink alapszabályait, két év előtt visszakaptuk, azóta beterjesztettük ötször, hatszor, de nem vagyunk képesek olyant készíteni, mely a belügyminister ur felfogásának megfelel, pedig tudott dolog, gondolom, a nemzetgyűlés nagy többsége egyetért velem abban a felfogásban, hogyha már a szociáldemokrata szakszervezetekről azt valljuk, én legalább azt vallom, hogy nemzeti szempontból nem megbízhatók. . . . Peidl Gyula : Ha teljesitik a kötelességüket, maguk sem megbízhatók! Szabó József: ... ha ezek a vádak fennállanak a szociáldemokratákkal szemben, akkor nem lehet állitani ugyanezt m Íróiunk, mert mi, keresztényszocialisták, nemzeti szempontból teljesen megbízható tevékenységet fejtettünk ki. Nem a kurzus hozott minket felszínre, mi 15 esztendővel ezelőtt is nehéz, verejtékes, [nemzeti és keresztény szempontból és a munkásság szempontjából nagyon értékes munkásságot fejtettünk ki. Mi megbízhatatlanok voltunk a Károlyikormány idején és a kommunizmus idejében, a szociáldemokrata uralom alatt. Akkor megértettünk minden üldöztetést, ma azonban, a keresztény kurzus idején, a keresztény kormányzattól megértést, szeretetet várunk, nem pedig üldöztetést, nem az alapszabályokkal való ilyen nyomorgatást. Hiszen ez az eljárás elvon minket a munkásügyektől, a szociálpolitikai kérdésektől, a munkásneveléstől, mert a tisztviselőink ilyen adminisztratív munkával kénytelenek foglalkozni. Azután kimerül a kormány demokratikus politikája abban, hogy beterjeszt egy törvényjavaslatot, amelyet ugy hívnak, hogy rendtörvény. Nem kívánok ezzel a törvényjavaslattal foglalkozni, de hogy homályt és kétséget ne hagyjak a keresztényszocialista párt felfogását illetőleg, kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy mi keresztényszocialisták minden erőnket latba fogjuk vetni, hogy ebből a javaslatból főképen ilyen formájában törvény ne legyen, mert nekem is az a felfogásom, hogy ez a javaslat a polgár minden jogát és szabadságát veszélyezteti. Én meg vagyok győződve, hogy ha valami változás következnék be, ha a szociáldemokrata párt is részt kapna a kormányzásban, . . . Peidl Gyula: Na na, csak azt ne! (Mozgás.) Szabó József : . . . ha mégegyszer csoda történik, ha ez mégis megtörténnék, akkor a kormány t. tagjai és a túloldal tagjai velem együtt valamennyien a dologházba fogunk kerülni. Patay Tibor: Anélkül is oda kerülünk! Propper Sándor: Ne féljen, Patay! Szabó József : Már pedig én ezt el akarom kerülni, nem kívánok a dologházban tevékenykedni, én az én erőmet a nemzet szolgálatába óhajtom állitani, Végtelenül örülnék, ha a . évi január hó 17-én, szerdán. 301 szociáldemokrata párt ezt a felfogást vallaná, azonban ne méltóztassék rossz néven venni, ha a tapasztaltak után én nem bízom ebben, mert nekem az a felfogásom, hogyha mégegyszer szociáldemokrata uralom volna . . . Peidl Gyula : Nincs tapasztalata, mert nem volt szociáldemokrata uralom! (Mozgás.) Szabó József: ... az kegyetlenebb volna, mint a mostani antidemokratikus uralom. Tapasztalatom van . . . Propper Sándor : Ne mondja, maga sem hiszi el! Szabó József : . . . nem kívánok beszédem fonalától eltérni, ha azonban kényszerítenek rá, kénytelen vagyok megtenni, s csak egy megjegyzést teszek Propper Sándor t. képviselőtársam közbeszólására. Tapasztalatból tudom, hogy az uraknak az a szociáldemokrata barátja, akiért most is lelkesednek, aki a szabadságjogok rettenthetetlen hive és harcosa, Garami Ernő, nem tudott megvédeni sem engem, sem munkástársaimat akkor, amikor a szociáldemokraták üldözőbe vették a keresztényszocialista munkásokat, csak azért, mert keresztényszocialisták voltak. (Zaj.) Méltóztassék nekem megengedni, hogy gondolatmenetemet tovább folytassam és kifejtsem azt, hogy épen azért, mert a kormányzat politikáját keresztény szempontból, a demokrácia szempontjából nem tartom elfogadhatónak, mert a keresztényszocialista törekvésekkel ellentétesnek találom, ezen elvi okokból kifolyólag semmiféle felhatalmazást, főkép ilyen felhatalmazást, amelynek belsejébe betekintésem nincs, nem vagyok hajlandó megadni. Én demokráciát akarok, becsületes keresztény demokráciát, de nem osztozom azon ellenzéki t. képviselőtársaim felfogásában, akik itt benn a Házban is szóvátették és a lapok hasábjain is cikkeket irtak, amelyekben azt mondották, hogy azért kell demokrácia itt Magyarországon, mert ha egy demokratikus kormány jönne, akkor ez a kis- és nagyentente előtt nagyobb szeretettel fogadtatnék és ennek jobb béke lenne a következménye, a jóvátételt elengednék nekünk. (

F elkiált áeolc a jobboldalon : Nagyon tévednek ! Látjuk a németeknél !) Én a demokráciát elvi meggyőződésből akarom, azonban ebben nem hiszek, mert az a szent hitem, hogy akármilyen domokratikus kormány jönne, a kis- és nagyententeot ez a demokratikus kormányzat sem tudná jobb belátásra bírni és vele igazságainkat megértetni. Bogya János : Nem jogot szolgáltatnak azok, hanem politikát csinálnak ! Imperialista politikát csinálnak ! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Szabó József : Hiszen láttuk már, hogy 1918ban, amikor ugyanezen jelszavak kerültek felszínre, amikor a Tisza-kormányzatot egy demokratikus kormány váltotta fel, a Házban a pacifista hang megszólalt és az ententebarátok süvítették bele a tárgyalásokba az ő jelszavukat, ennek a követkéz-