Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-85

300 A nemzetgyűlés 85. ülése 1923, tik ki, ami az állampolgárokat életbiztosítás esetében rendkívül súlyosan érinti.« T. Nemzetgyűlés! Nekem nincsen életbiztosításom, de nagyon sok ismerősöm és kerületem nagyon sok polgára keresett fel, hogy kérjem meg a pénzügyminister urat, illetőleg a t. kormányt arra, hogy ezt a rendeletet, amelyről ugy látszik megfeledkeztek, adják ki s igy változtassanak a fennálló anarchisztikus állapoton. T. Nemzetgyűlés! Még mindig a kormány keresztény politikájáról szólva, itt említem meg — anélkül, hogy ismétlésekbe akarnék bocsátkozni — a keresztényszocialisták álláspontját az internálás kérdésében, hogy igy leszögezzem a mi elvi állásfoglalásunkat. (Halljuk! Halljuk ! a szélsőhaloldalon.) Nekem már volt alkalmam hangoztatni, de azok kedvéért, akik szeretik a keresztény szocialista igazságokat elfeledni, megismétlem, hogy már a múlt nemzetgyűlésen ismételten szóvá tettem az internálás kérdését s kijelentettem, amint kijelentem most is, hogy ha azok az adatok, amelyeket egyes szociáldemokrata képviselőtársaim a ^zalaegerszegi intern álótáborra vonatkozólag felhoztak, csak 50°/o-ban, sőt csak egynéhány százalékban is megfelelnek a valóságnak, akkor ez a keresztény felfogással, az igazi kereszténységgel merőben ellentétes s egészen természetes, hogy ebben az esetben az internálási eljárásnak véget kell vetni. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Másfél évvel ezelőtt, amikor a zalaegerszegi internálótáborről ismét sokat beszéltek, a lapok sokat írtak, s itt a Házban, ha jól tudom, először Rupert képviselő ur szóvá tette a dolgot, a kormány arra az álláspontra helyezkedett, amit azt hiszem ismételni fog most, hogy egy vegyes bizottság menjen ki, vizsgálja felül az ottani állapotokat és tárgyilagosan bírálja el a kórdóst. Es ezzel kapcsolatban hibáztatnom kell a szociáldemokrata pártot, amely annak idején ebben a vegyes bizottságban nem vett részt, egyszerűen arra az álláspontra helyezkedve, hogy ők az egészet, ugy ahogy van, rosszalják, s hogy változtatással vagy javítgatással segíteni a dolgon nem lehet. Propper Sándor: Ugy van! Fel kell oszlatni! Ez az álláspontunk ma is! Szabó József: Felfogásom szerint ez hibás álláspont, mert a szociáldemokrata párt amenynyiben tárgyilagosan akar egy kérdést kezelni, köteles ebben a vegyes bizottságban résztvenni, s a bizottság tagjait esetleg csak általuk észrevett igazságtalanságokról meggyőzni, mert ha ezt annak idején is megtette volna, ma talán beszélni sem kellene már a zalaegerszegi internálótáborról. Sütő József : Azt nem megvizsgálni, hanem feloszlatni kell! évi január hó 17-én, szerdán. Szabó József: Örülök, hogy a kormányzópárt tagjai között újra felmerült ez az eszme, s hogy egy vegyes bizottság összeállítását szorgalmazzák, amint örülök annak is, ha igaz értesülésem, hogy ebben a vegyes bizottságban a szociáldemokrata párt képviselői is részt fognak venni, mert igy módunk lesz a helyszínén a dolgokat tárgyilagosan elbírálni. Legyenek meggyőződve, amennyiben az igazság, a keresztény felfogás, azt fogja parancsolni, hogy ennek a rendszernek véget vessünk, mi, keresztényszocialisták, a krisztusi igazság alapján állva, velük egyetértve fogjuk a dolgokat elbírálni és álláspontunkat az övékéhez fogjuk alkalmazni. Felfogásom szerint nem keresztény a kormányzat politikája és ezért a párt jogtalanul viseli nevében a keresztény címet és azt az elnevezést, hogy »keresztény földműves kisgazdaés polgári párt«. Nem keresztény, de nem is kisgazda és nem is polgári párt ez. Az én felfogásom szerint nem egyéb, mint a régi munkapárt ujabb, de rosszabb kiadásban. Ugy van! a baloldalon.) Propper Sándor: Sokkal rosszabb kiadásban. Patay Tibor : Még tréfának is rossz ! Szabó József: Amilyen keresztény a kormány politikai tevékenysége, olyan a demokráciája is. A kisgazda és a polgári szó a párt nevében valószínűleg a demokráciát akarta jelenteni, pedig a kormányzat a demokráciájával inkább munkapárti, mint kisgazda, vagy polgári. Miben nyilatkozott meg a kormány demokráciája? Elsősorban a választójog szabályozásában. A régi nemzetgyűlés nagy többsége — és főképen a kisgazdapártra gondolok — az általános, egyenlő, titkos választójog alapján állott és szentül meg voltunk győződve, hogy olyan kormányt támogatunk, amely szintén ezen az alapon áll. A nemzetgyűlés feloszlott, és kiadtak olyan választójogi rendeletet, amely sem általánosnak, sem titkosnak nem nevezhető. Evvel kezdte meg a kormány demokratikus politikáját, és itt tértek el a mi utaink, mert én első perctől fogva kijelentettem, hogy olyan kormányzatot, mely a jogokat csorbítja, amely visszafejleszti a választójogokat — és itt elsősorban a titkosság elejtésére gondoltam — támogatni hajlandó nem vagyok. Folytatta a kormány a demokrácia politikáját, amikor gúzsba kötötte a szervezkedési és gyülekezési szabadságot, korlátozta a ssjtószabadságot. Ez a keresztényszocialista állásponttal ellentétben áll. Ezek azok az elvi kérdések, amelyek minket a kormányzattól elválasztanak. Ma a munkásszervezetek, és itt nem a szociáldemokrata szakszervezetekről beszélek, hanem a keresztényszocialista munkásszervezetek egyebet sem csinálnak, mint alapszabályokat gyártanak. Tisztviselőket kell tartani tucatszámra, akiknek nincs egyéb dolga, mint alapszabályok gyártása, mert mire elkészülnek az egyikkel, az