Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-79
24 A nemzetgyűlés 79. ülése 1923. évi január hú 8-án, hétfőn. alakulásánál,'hogy az nem közérdekű, — s ezen az alapon az alapszabályokkal biró vas- és fémmunkások szövetsége, mondjuk, soroksári helyi csoportjának alakulását nem engedik meg. De hogy Soroksáron, Erzsébetfalván és Újpesten ezer és ezer vas- és fémmunkás, ha nem is dolgozik, de lakik, az persze az igen t. alispán urat nem igen érinti. Halász Móric: Pedig az ország legjobb alispánjának tartják Agorasztót ! Esztergályos János : Mégis ezt csinálja ! Rassay Károly : Elfogult ! Kabók Lajos : Mit csinál az olyan, amelyik nem ilyen jó ! Rothenstein Mór : Hogy a rendjavaslat mit jelent az országra nézve, annak megvilágítására legyen szabad egy cikket idéznem, amely a Pester Lloyd december 20-ilá számában jelent meg. A cikk címe : »Jogállam vagy rendőrállam.« Irta : Gratz Gusztáv, tehát olyan valaki, aki ennek a mai kormányrendszernek hatalmas oszlopa volt, aki nélkül, akinek alátámasztása nélkül ez a kurzus talán már rég megbukott volna. (Mozgás a jobboldalon.) Rassay Károly : Tapsoltak neki, mikor minister volt ! Saly Endre: Halljuk Gratz Gusztávot ! (Zaj. Elnök csenget.) Rothenstein Mór: Hogy Gratz Gusztáv ezt a cikkét a Pester Lloydban, tehát egy német lapban közölte, ez szerintem arra vall, hogy a ci kid ró azt akarta, . . . Szomjas Gusztáv: Hogy minél kevesebben értsék meg. Rothenstein Mór : . . . hogy azt különösen a külföldön olvassák. Nem kellett tehát a Népszavának kivinnie a külföldre az ő véleményét a rendjavaslatról, megtette azt már egészen más valaki, aki egyrészt a túloldalon mérvadó személyiség, (Felkiáltások jobbfelől : Volt !) másrészről pedig olyan lapba — a Pester Lloydba — irta cikkét, amely olyan elterjedt a külföldön, mint amilyen a Népszava, már a magyar nyelvénél fogva sem lehet. Többek között . a következőket mondja Gratz Guszt áv : »Ha ez az irány győzne akkor, Magyarország megszűnnék jogállam lenni és rendőrállammá válnék, amilyen a modern időkben csak Oroszországban létezett a cárizmus alatt.« Halász Móric: Vagy mondjuk, ma Lenin alatt ! Rothenstein Mór (olvassa): »Ez a rendszer megfosztotta Oroszországot az egész művelt világ szimpátiájától. A nagy Oroszország ezt valahogy talán megengedhette magának, de mi, csonka Magyarország nem.« Itt mutatkozik, hogy milyen közel vagyunk a máskülönben meglehetősen távol fekvő Oroszországhoz. Majd ezt mondja tovább a cikk (olvassa) : »Nem akarom tagadni, hogy a kormánynak a törvényjavaslattal kétségtelenül jó szándékai vannak, de már Kant megmondotta, hogy az, aki a népet saját felfogása szerint akarja boldoggá tenni .. . Rassay Károly : ösztöne szerint ! Rothenstein Mór : . . . zsarnokká válik és a népet, amelyet nem enged ugy boldogulni, ahogy ő maga akarja, arra kényszeríti, hogy rebellis legyen. Rendőri intézkedések forradalmakat még sohasem akasztottak meg, ellenkezőleg elősegítették azokat.« (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Hogy mennyire igaza van itt Gratz Gusztávnak, azt bizonyítja az a történelem, amely az oroszországi cárizmusről szól. Renczes János : Most boldog ? Rassay Károly: Dehogy! Épen olyan aljas zsarnokság van ott most is. Propper Sándor : Ez a következménye a rejtidt örvénynek ! Esztergályos János : Az internálásoknak és a kancsuka-törvényeknek a következménye ! Rassay Károly : Az egyik zsarnok olyan, mint a másik ! Klárik Ferenc : Akár vörös, akár fehér zsarnokság, mind a kettő zsarnokság ! Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Rothenstein Mór : Oroszországban, hogy a rendőrség létjogosultságát igazolják, saját maguk rendeztek agent provokátorok utján merényleteket, hogy a cárral elhitessék, hogy neki, mint Romanovnak, nem szabad engednie, nem szabad gyávának látszania, hanem ki kell tartania a zsarnokság mellett. Merényleteket rendeztek tehát, mert máskép nem tudták vele elhitetni azt, . . . Rassay Károly: Hogy rájuk szükség van! Rothenstein Mór : . . . hogy a rendőrségre mennyire szükség van. Farkas István : A bolsevizmust hivatalosan csinálják Magyarországon a belügyi nyomozó egyének ! Halász Móric : Erre a cikkre Rakovszky már felelt a Budapesti Hirlap január 1-i számában ! Farkas István : Tessék elolvasni a Gólyautcai tanúvallomásokat! (Zaj.) Rothenstein Mór : Ezt mondja tovább a cikk (olvassa) : »A forradalmi törekvések sehol sem erősebbek és veszélyesebbek, mint a rendőrállamokban, és a legnagyobb veszély abban rejlik, hogy, amint ezt ma Oroszországban látjuk, ha a forradalom sikerül, a maga részéről alkalmazza a meglévő és kiépített rendőri apparátust, hogy saját uralmát biztosítsa.« Ez nagyon érdekes cikk és olyan valaki irta, aki cikkével — bizonyosan önök sem fogják tagadni — nem azt akarja elérni, hogy itt az országban a rend felbomöljék, nem uszítani akar, hanem ellenkezőleg : intő szavaival azt akarja elérni, hogy talán a kormány és a többség mégis jobb belátásra jut és belátja majd azt, hogy azon az utón, amelyen halad, tovább nem haladhat, mert máskülönben ennek az lesz a következménye, amit ő itt előre lát és bemond. Egy másik helyen ugyanabban a cikkben ezt irja (olvassa) : »Akik a sajtóban híreket közölnek, amelyek az ország jó hírnevét rontják ...«
