Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-84

A nemzetgyűlés 8á. ülése, 1923, évi január hó 16-án, kedden. 293 Méltóztassék megengedni, hogy ezzel a kérdéssel kapcsolatban a t. szociáldemokrata párthoz komoly kérést intézzek. (Halljuh! Halljuk!) Ez a kérés teljesen belevág az ó* programmjukba, amely az általános lefegyverzést elvi alapon szintén vallja. Nincs tudomásom róla, hogy a szociáldemokrata párt eddig súlyosabb, komolyabb formában igénybevette volna nemzetközi összeköttetéseit abban a tekintetben, hogy a világ munkásságának figyelmét ráirányítsa azokra a komoly és súlyos katonai készülődésekre és fenyegetésekre, (ügy van ! ügy van ! a jobboldalon.) amelyek minket, megcsonkított, kifosztott Magyarországot állandóan öveznek és amelyek végeredményben egész Európa békéjét is fenyegetik. Hiszen a mi nyomorúságunk, ha minket kirabolnak, a magyar munkásságnak is nyomorúságát jelenti. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Elsősorban ! Peidl Gyula : Fokozott mértékben ! Eckhardt Tibor : Meg vagyok győződve arról, hogy ha önök kellő előkészülettel, kellő utánjárással és valamennyi összeköttetésük felhasználásával tényleg latba vetik minden erejüket, hogy a világ munkásságának figyelmét erre a visszás helyzetre ráirányítsák, akkor ennek a nemzetnek és a magyar munkásosztálynak érdekében is hasznos és jó munkát fognak végezni és akár mint magyarok, akár mint szociáldemokraták tették, a magyar nemzet Önöknek hálás lesz ezért, (ügy van ! ügy van ! a jobboldalon, a középen és a baloldalon.) A kis-entente katonai készülődésével kapcsolatban még egy jelenségre kívánom a nemzetgyűlés figyelmét felhívni és ez azoknak a különböző katonai konvencióknak az ügye. amelyeket évek folyamán a különböző Ms-entente államok egymás között kötöttek. A népszövetségi paktum 18. cikkelye értelmében minden állam, amely a népszövetség tagja, köteles ezeket a nemzetközi szerződéseket a népszövetség főtitkárságának bemutatni. A katonai konvenciók azonban azokból a diplomáciai megállapodásokból, — saját kijelentésüket idézem — azokból a védelmi szerződésekből, amelyeket a kisentente államok egymás között kötöttek, kihagyattak és ezek a katonai konvenciók soha a népszövétségnek be nem mutattattak. Nagyon kézenfekvő a gyanú, hogy ezek a katonai természetű megállapodások azért hagyattak ki a védelmi jellegű szerződésekből, mert alapjában véve támadó jellegűek. A népszövetségi paktum 19-ik cikkelye értelmében indokoltnak, helyénvalónak látnám és azt hiszem, általános érdeket szolgálna a népszövetség akkor, ha ezeknek a konvencióknak a szövegébe betekintést biztositana magának. Sajnos, a népszövetségnek a lefegyverzési akció körüli egész te vékensyége ma még úgyszólván csak a tapogatózás stádiumában van ; bizonyos konkrét lépések az 1922-iki közgyűlés folyamán történtek. Lord Robert Cecil bizonyos javaslatokat tett, amelyek a lefegyverzés kérdését a területi épség garantálásának kérdésével kapcsolatba hozták ; Jouvenel francia képviselő ezt a javaslatot bizonyos praktikus, használható formába öntötte. Tényleg azonban ezek a javaslatok ma még csak azt mutatják, hogy mily óriási nehézségek állanak útjában egy általános lefegyverzési poütikánaks hogy mily mérhetetlen nehézségeket kell még az útból eltakarítani, mielőtt a lefegyverzés gondolata tényleg gyökeret verhetne a különböző államokban. Elnök : Figyelmeztetnem kell a képviselő urat, hogy a házszabályok 251. §-a alapján a megállapított tanácskozási idő letelt és igy kérem a képviselő urat, szíveskedjék a beszédét befejezni. (Halljuk/ Halljuk/) Szilágyi Lajos: Halljuk csak! A szivünkből beszél. Eckhardt Tibor : Egész röviden szeretnék még egyes dolgokat elmondani ! (Halljuk ! Halljuk !) A határmegállapitó bizottságok nukodésével és a magyar határok kérdésével óhajtok még egész röviden foglalkozni, és rámutatok arra, hegy a trianoni békeszerződéshez mellékelt entente kísérőlevélnek az az ígérete, mely szerint az esetben, ha a határmegállapitó bizottságok rgy találják, hegy a magyar határok megállapításr'nrl igazságtalanságok történtek, ez esetben a hat árrre gálkpit ó bizottságok jelentést tehetnek a répfyövítségrek a határok megfelelő módosítása érdelében, nely esetben a népszövetség jó szolgálatait felajánlja az érdekelt feleknek. Az eddigi határrregáJÍapitó munkálatok során, melyek befejezésül höz közelednek immár, eddig mindössze egy eset ben történt ilyen konkrét kérés és pedig a Vendföld esetében, amely esetben a népszöveteég -— sajnos — nem vállalta azokat a jó szolgálatokat, amelyekre a békeszerződés kísérőlevelében foglalt ígérete alapjántulajdonképen erkölcsileg kötelezve volna. A népszövetség ezúttal is kitért a jó szolgálatok elől ; látta a jugoszláv kormány éles ellenállását és igy azt a módot választott a, hegy a magyar kormánynak azt ajánlotta: Méltóztassék a jugoszláv kormánnyal közvetlenül megegyezni. Ugyanezt a tanácsot adta a nagykövetek tanácsa is. Természetes, hegy igy a közvetlen egyezkedésnek a birtokon belül levő féllel szemben eredménye csak akkor lehetett volna, ha a nagyhatalmak részéről komoly nyomás és erélyes felszólítás érkezett volna. Bánffy külügyminister ur Genfben felvette a nexust Nincsics külügymjnisterre], aki elvben ideig-óráig hajlandó is volt vele tárgyalni, és ezzel a népszövetségi tárgyalásoknak bizonyos feszélyező voltát elkerülni, de amikor az az idő letelt, a jugoszláv kormány egyszerűen nem járult hozzá a tárgyalások felvételéhez, amit a mi külügyministerünk proponált. Még egy alkalommal voltunk a népszövetség előtt határkérdésekben, és pedig a velencei hatáiegyezmények alapján, amikrr Ausztriával bizonyos területek hovatartozása tekintetében nem tudtunk megegyezni. Ez alkalommal is a Népszövetség tanácsa