Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-84
A nemzetgyűlés 84. ülése 1923. évi január hó 16-án, kedden. 291 masztani. A három kisen tente ország katonai helyzetéről leszek bátor néhány adatot közölni, hogy méltóztassanak látni, micsoda óriási túlerő az, amellyel a kisentente rendelkezik, s hogy ennek dacára az állandó fegyverkezés és katonai készülődés dacára minő, mondjuk, a valósággal homlokegyenest ellenkező mentalitás keli ahhoz, hogy ilyen körülmények között minket vádoljanak fegyverkezéssel. Halász Móric: Ja, a rossz lelkiismeret! Eckhardt Tibor: A magyar hadsereg, mint tudni méltóztatnak, a trianoni békeszerződés szerint 35.000zsoldos katonában állapittatottmeg,... Szilágyi Lajos : Sajnos, ennyi sincs fegyverben ! Sajnos, hogy végrehajtották ! Eckhardt Tibor: ...és ez a rendszabály sincs teljesen végrehajtva. Ezzel szemben Csehországban az 1920. évi véderőtörvény értelmében a kötelező katonai szolgálat alapján 43 korosztály áll rendelkezésre, amely korosztályok összlétszáma 2'3 millió ember. Jugoszláviában 32 korosztály 1'6 milliót tesz ki, Romániában pedig 27 korosztály mintegy 2'5 millió összlétszámmal szerepel. A kis entente-nak a kötelező katonai szolgálat alapján felállítható összes katonai ereje tehát 64 milliót tesz ki, amely a mi 8 milliónyi összlakosságunkkal szemben valóban tekintélyes katonai erő. Halász Móric : Minden csecsszopóra esik egy katona! Még igy is félnek! Eckhardt Tibor : Csehország rendes viszonyok között állandóan fegyverben tart 150.000 embert, Jugoszlávia 140.000-et, Románia pedig 210.000-et, Ezzel szemben 1918 november 1-én Csehországnak mindössze 70.000, Jugoszláviának 60.000, Romániának pedig 127.000 emberből állott a hadserege, vagyis ma, a béke megkötése után három évvel, kétszer annyi embert tartanak fegyverben, mint a fegyverszünet idején. Halász Móric : Mert most már béke van ! Eckhardt Tibor : Csehországban a lakosságnak 1'1%-a, Jugoszláviában 1'2%-a, Romániában szintén l'2°/o-a, Magyarországon pedig mindössze 0*4% a teljesít szolgálatot, vagy hogy a terület négyzetkilométerjére számítsam ki a dolgot, Csehországban egy négyzetkilométerre 1*1, Jugoszláviában és Romániában 0 6, Magyarországon pedig 0*3 katona esik, vagyis mindenképen felénél is kevesebb katona, mint a kisen tentenál. A kisentente ténylegps katonai ereje azonban, amelyet rendes körülmények között állandóan fegyverben tart, 500.000 ember, s ez a mi 35.000 emberünkhöz ugy aránylik, mint 14 az l-hez. Szilágyi Lajos: Nincs is 35.000. Sajnos! Ijesztően becsületesen betartották a békét ! Itt a felelőssége a kormánynak ! Eckhardt Tibor: A katonai egységeket illetőleg Magyarország hét vegyes dandárával szemben Csehországban van 12 gyaloghadosztály, 2 hegyi dandár, 3 lovasdandár és 4 tüzérdandár ; Jugoszláviában van 16 gyaloghadosztály, 2 lovashadosztály, 8 nehéz tüzérezred; Romániában van 14 gyaloghadosztály, 2 vadászhadosztály, 1 hegyi hadosztály, 3 vadászdandár, 2 granicsárdandár, továbbá 7 lovas, 7 calarasi dandár és 7 tartaiékhadosztály. A mi 3'5 hadosztályunk eszerint ugy aránylik a kisentente 59'5 hadosztályához, mint 1 a 17-hez. Szilágyi Lajos: Mégis félnek! Meskó Zoltán : Mit tesz a lelkiismeret! Eckhardt Tibor: Felszerelés tekintetében Magyarország 525 géppuskájával szemben Csehországnak van 3200, Jugoszláviának 560, Romániának 4870 gépfegyver, vagyis Csehországnak hatszor, Romániának pedig kilencszer annyi gépfegyvere van, mint Magyarországnak. Agyú dolgában Csehországnak 800, Jugoszláviának 722, Romániának pedig 1522 ágyuja van, nekünk pedig 105 ágyunk, vagyis Csehországnak nyolcszor, Jugoszláviának hétszer, Romániának tizenötször annyi ágyuja van külön-külön, mint nekünk. A magyar hadsereg repülőgépet tudvalevőleg egyáltalában nem tarthat, ezzel szemben Csehországnak 800, Jugoszláviának 70, Romániának 80 repülőgépe van. Csehország azonban az 1922-iki tervezet megvalósulása után 1400 repülőgéppel fog rendelkezni. Tekintve, hogy a cseh repülők 15 perc alatt Budapest fölé érhetnek, ez a helyzet valóban nem nagyon megnyugtató. Mozgósítás esetén ezek a számok természetesen még jelentékenyebben eltolódnak a mi rovásunkra, hiszen a védkötelezettségnek a trianoni békeszerződés szerint való megszüntetése következtében a mozgósításra nekünk semmi lehetőségünk sincs. A mozgósított hadsereg ezzel szemben Csehországban 1*3, Jugoszláviában 1'5 és Romániában 1'7 millió katonára rug, ami összesen 4"5 millió sorkatona, több mint csonka Magyarország összlakosságának fele. Ami a hadseregre fordított költségeket illeti, — mert hiszen ez is érdekes — Magyarország 3682 millió magyar koronányi kiadásával szemben Csehország 3119 millió cseh koronát, vagyis 230.806 millió magyar koronát, Jugoszlávia 1127 millió dinárt, magyar koronában 28.175 milliót, Románia 2250 millió leit, magyar koronában 30 000 milliót költ katonai kiadásokra, ami lakosonkint Magyarországon 449 magyar koronának, Csehszlovákiában 229 cseh koronának vagy 16.946 magyar koronának, Jugoszláviában 98 dinárnak, vagyis 2465 magyar koronának, Romániában pedig 130 leinek, vagyis 1820 magyar korona adótehernek felel meg. Szilágyi Lajos : De az erdélyiek adóban kétszer annyit fizetnek, mint a regatbeliek! Eckhardt Tibor : Ezek a számok világosan mutatják, micsoda mérhetetlen túlerőben van az entente-hadsereg ugy emberanyag, mint felszerelés tekintetében a mi katonaságunkkal szemben. Szabó Sándor: Azért fegyegetőznek! Eckhardt Tibor; T, Nemzetgyűlés! A kis39*
