Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-79

 nemzetgyűlés 79. ülése 1923 dik felhatalmazást készül megadni a Bethlenkormánynak, mely költségvetés, elszámolás nélkül kivan kormányozni. Emlékeztetem a t. Nemzetgyűlést a ministerelnök hódmezővásárhelyi beszédére és emlékeztetem arra, hogyha itt a Házban valamely ellenzéki képviselő tudomásul hozza, hogy mik történnek az ország különböző helyein ' a demokrácia, a szabadság rovására, akkor rögtön Iá tjük azt az ellentétet, amely mutatkozik a beszéd és a cselekedet között. Ugyanezt kell mondanom ha a belügyminister ur beszédeiről és cselekedeteiről megemlékszem. Még nem nagyon régen történt, megjelent a belügyministernéi a szakszervezeti tanács és a szakszervezetek vezetése mellett egy küldöttség. Az ország szakszervezeti központi irodája a magyarországi szakszervezeti tanács. Ennek a küldöttsége járt a belügyministernéi. Azt lehet mondani, egy monstre- de pu táció volt, hogy elmondják sérelmeiket, amelyek az egész országban megvannak a szakszervezeteket illetőleg. • Hangoztatták, hogy eljöttek azért, hogy közvetlenül a minister urnák elmondják mindazokat a bajokat, amelyek az országban a szervezett munkásságra nézve uralkodnak. Nem akarnak — mondották — nagy port felverni, nem akarják a nemzetgyűlést arra felhasználni, hogy interpelláljanak, hanem vele közvetlenül eszmecserét akarnak folytatni, hogy ezeken a bajokon segítsenek. A belx ügymimster ur látszólag örült ennek a megnyilatkozásnak és elismerte azt, hogy a legnagyobb baj az, hogy Magyarországon az egyesülési és gyülekezési jogról nincsen törvény és ő ezt a hiányt megfelelő törvénnyel pótolni fogja. Az egyik válasz a belügyminister ur részéről abban állt, hogy most 25 év után, — tudniillik a szakszervezet tanács központi irodája 25 évet élt ebben az országban- — hogy kikezdi ezt a szakszervezeti tanács OÖ azzal, hogy rá akar oktrojálni alapszabályokat. Ez a szakszervezeti tanács pedig nem egy egyesület, ez egy központi irodája az alapszabályokkal biró szakszervezeteknek. Statisztikát vesz fel, inkább egy olyan intézmény, amely az esetleges összekoccan; sokat a munkáltatókkal elhárítja. Szomjas Gusztáv: Vagy előidézi. Rothenstein Mór : Gróf Tisza Istvánnak van egy eredeti, sajátkezű levele a szaktanács levéltárában, ahol ő a szakszervezetet, ennek tanácsát elismeri és szives közreműködését kéri. Ez a kormány, a Bethlen-kormány, a szakszervezeti tanácsot felszólitctta, hogy jelöljön ki valakit, aki elmegy Genfbe a munkaügyi hivatal konferenciájára és most az a kifogás, hogy nincsenek alapszabályai. Halász Móric : Hát csinálni kell ! Rothenstein Mór : És ha nem készitenek alapszabályokat, akkor le fogjak pecsételni a szakszervezeti tanács központi irodáját. Halász Móric : 24 óra alatt lehet csinálni ! Rothenstein Mór : így akarnak ebben az országban a minister urak a bajokon segíteni. Egy másik válasza az igen t. belügyminister urnák az, hogy beterjesztette a rendjavaslatot. Kerestem különösen ebben a rendj avaslatban azt '. évi január hó 8-án, hétfőn. 23 a pontot, amely az egyesülési és gyülekezeti jogról szól. Van tényleg benne egy szakasz, de ebben azt mondja, hogy az egyesülési és gyülekezési jogot a mindenkori belügyminister rendeletével fogja szabályozni. Mikor őmaga elismeri, hogy a legnagyobb baj az, hogy nincs törvény és amikor neki alkalma van ezt egy törvényben pótolni, akkor ő hoz egy javaslatot, akkor ő akar egy törvényt csinálni, de az egyesülési és gyülekezési jogot továbbra is a mindenkori belügyminister szeszélyének akarja kitenni, arra akarja bizni továbbra is, hogy az ő és szolgabirái tetszése szerint legyen szabályozható az egyesülési és gyülekezési jog. Halász Móric : Az ország érdeke ! Farkas István : A gyatra kormányzás érdeke ! A tehetetlenség érdeke ! Klárik Ferenc : Az ország érdeke a szabad fejlődés ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek minden oldalon ! Rothenstein Mór : Meg lehetne érteni, t. Nemzetgyűlés, azt, hogy a belügyminister ur a szakszervezeti tanácstól alapszabályokat kér, ha ő maga a saját kebelében készítene egy alapszabályt. Egész bizonyos az, hogy a belügyministeriumban nem igen értenek ahhoz, hogy alapszabályokat készítsenek a szakszervezeti tanács részére, mert ha értenének hozzá, akkor belátnák azt és el kellene nekik ismerni azt, hogy ennek a tanácsnak alapszabályokra nincsen szüksége, mert az nem egyesület, hanem csak egy központja a fennálló legális egyesületeknek. De nem engedi meg az igen t. belügyminister ur azt, hogy a szaktanács maga csinálja meg az alapszabályokat, hanem beküld nekik egy mintát, hogy vagy megcsináljátok ezt az alapszabályt és elismeritek, Vagy nincs szaktanács. (Zaj haljelöl.) Bocsánatot kérek, t. Nemzetgyűlés, már valamikor réges-régen megvolt Magyarországon azoknak, akik egyesületeket akartak alapítani, az a joguk, hogy az alapszabályokat ők csinálják meg. Igaz, hogy a ministernek megvolt az a joga, hogy azokból a neki nem tetsző pontokat kihagyja, eliminálja, de még a régmúltban sem volt meg az a joga, hogy előírja, hogy milyen pontok lehetnek ezekben az alapszabályokban és hogy csak ugy engedélyeznek különösen uj egyesületeket vagy testületeket, ha bizonyos pontok bennfoglaltatnak az alapszabályokban. A magyar kormány ma egyszerre felfedezi, hogy van egy tanács, amelynek nincsenek alapszabályai, amely tehát az ő véleménye szerint uj alakulat. S ha majd ezek az alapszabályok annak rendje és módja szerint. . Szabó Imre : Húsz év múlva, száz év múlva ! Rothenstein Mór: ...Budapest közönségé utján a belügyministerhez kerülnek, — amely testület kötelességszerűen véleményezi az alapszabályok jóváhagyását vagy jóvá nem hagyását, — akkor ki fogják találni, hogy a szakszervezeti tanács ezidőszerint nem közérdekű, — mert ezt halljuk mostanában a vidéken unos-untalan az alispánoktól, a szolgabiráktő] a helyi csoportok meg-