Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-79

 nemzetgyűlés 79. ülése 1923 dik felhatalmazást készül megadni a Bethlen­kormánynak, mely költségvetés, elszámolás nélkül kivan kormányozni. Emlékeztetem a t. Nemzet­gyűlést a ministerelnök hódmezővásárhelyi beszé­dére és emlékeztetem arra, hogyha itt a Házban valamely ellenzéki képviselő tudomásul hozza, hogy mik történnek az ország különböző helyein ' a demokrácia, a szabadság rovására, akkor rögtön Iá tjük azt az ellentétet, amely mutatkozik a beszéd és a cselekedet között. Ugyanezt kell mondanom ha a belügyminister ur beszédeiről és cselekede­teiről megemlékszem. Még nem nagyon régen tör­tént, megjelent a belügyministernéi a szakszerve­zeti tanács és a szakszervezetek vezetése mellett egy küldöttség. Az ország szakszervezeti központi irodája a magyarországi szakszervezeti tanács. Ennek a küldöttsége járt a belügyministernéi. Azt lehet mondani, egy monstre- de pu táció volt, hogy elmondják sérelmeiket, amelyek az egész országban megvannak a szakszervezeteket illetőleg. • Hangoztatták, hogy eljöttek azért, hogy közvet­lenül a minister urnák elmondják mindazokat a bajokat, amelyek az országban a szervezett mun­kásságra nézve uralkodnak. Nem akarnak — mondották — nagy port felverni, nem akarják a nemzetgyűlést arra felhasználni, hogy interpellálja­nak, hanem vele közvetlenül eszmecserét akarnak folytatni, hogy ezeken a bajokon segítsenek. A bel­x ügymimster ur látszólag örült ennek a megnyilat­kozásnak és elismerte azt, hogy a legnagyobb baj az, hogy Magyarországon az egyesülési és gyüle­kezési jogról nincsen törvény és ő ezt a hiányt meg­felelő törvénnyel pótolni fogja. Az egyik válasz a belügyminister ur részéről abban állt, hogy most 25 év után, — tudniillik a szakszervezet tanács központi irodája 25 évet élt ebben az or­szágban- — hogy kikezdi ezt a szakszervezeti taná­cs OÖ azzal, hogy rá akar oktrojálni alapszabályo­kat. Ez a szakszervezeti tanács pedig nem egy egyesület, ez egy központi irodája az alapszabá­lyokkal biró szakszervezeteknek. Statisztikát vesz fel, inkább egy olyan intézmény, amely az esetleges összekoccan; sokat a munkáltatókkal elhárítja. Szomjas Gusztáv: Vagy előidézi. Rothenstein Mór : Gróf Tisza Istvánnak van egy eredeti, sajátkezű levele a szaktanács levél­tárában, ahol ő a szakszervezetet, ennek tanácsát elismeri és szives közreműködését kéri. Ez a kor­mány, a Bethlen-kormány, a szakszervezeti taná­csot felszólitctta, hogy jelöljön ki valakit, aki el­megy Genfbe a munkaügyi hivatal konferenciájára és most az a kifogás, hogy nincsenek alapszabályai. Halász Móric : Hát csinálni kell ! Rothenstein Mór : És ha nem készitenek alap­szabályokat, akkor le fogjak pecsételni a szak­szervezeti tanács központi irodáját. Halász Móric : 24 óra alatt lehet csinálni ! Rothenstein Mór : így akarnak ebben az országban a minister urak a bajokon segíteni. Egy másik válasza az igen t. belügyminister urnák az, hogy beterjesztette a rendjavaslatot. Kerestem különösen ebben a rendj avaslatban azt '. évi január hó 8-án, hétfőn. 23 a pontot, amely az egyesülési és gyülekezeti jogról szól. Van tényleg benne egy szakasz, de ebben azt mondja, hogy az egyesülési és gyülekezési jogot a mindenkori belügyminister rendeletével fogja sza­bályozni. Mikor őmaga elismeri, hogy a legnagyobb baj az, hogy nincs törvény és amikor neki alkalma van ezt egy törvényben pótolni, akkor ő hoz egy javaslatot, akkor ő akar egy törvényt csinálni, de az egyesülési és gyülekezési jogot továbbra is a mindenkori belügyminister szeszélyének akarja ki­tenni, arra akarja bizni továbbra is, hogy az ő és szolgabirái tetszése szerint legyen szabályozható az egyesülési és gyülekezési jog. Halász Móric : Az ország érdeke ! Farkas István : A gyatra kormányzás érdeke ! A tehetetlenség érdeke ! Klárik Ferenc : Az ország érdeke a szabad fej­lődés ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek minden ol­dalon ! Rothenstein Mór : Meg lehetne érteni, t. Nem­zetgyűlés, azt, hogy a belügyminister ur a szak­szervezeti tanácstól alapszabályokat kér, ha ő maga a saját kebelében készítene egy alapszabályt. Egész bizonyos az, hogy a belügyministeriumban nem igen értenek ahhoz, hogy alapszabályokat ké­szítsenek a szakszervezeti tanács részére, mert ha értenének hozzá, akkor belátnák azt és el kellene nekik ismerni azt, hogy ennek a tanácsnak alap­szabályokra nincsen szüksége, mert az nem egyesü­let, hanem csak egy központja a fennálló legális egyesületeknek. De nem engedi meg az igen t. belügyminister ur azt, hogy a szaktanács maga csi­nálja meg az alapszabályokat, hanem beküld nekik egy mintát, hogy vagy megcsináljátok ezt az alap­szabályt és elismeritek, Vagy nincs szaktanács. (Zaj haljelöl.) Bocsánatot kérek, t. Nemzetgyűlés, már valamikor réges-régen megvolt Magyarországon azoknak, akik egyesületeket akartak alapítani, az a joguk, hogy az alapszabályokat ők csinálják meg. Igaz, hogy a ministernek megvolt az a joga, hogy azokból a neki nem tetsző pontokat kihagyja, elimi­nálja, de még a régmúltban sem volt meg az a joga, hogy előírja, hogy milyen pontok lehetnek ezekben az alapszabályokban és hogy csak ugy engedélyez­nek különösen uj egyesületeket vagy testületeket, ha bizonyos pontok bennfoglaltatnak az alapszabá­lyokban. A magyar kormány ma egyszerre fel­fedezi, hogy van egy tanács, amelynek nincsenek alapszabályai, amely tehát az ő véleménye szerint uj alakulat. S ha majd ezek az alapszabályok annak rendje és módja szerint. . Szabó Imre : Húsz év múlva, száz év múlva ! Rothenstein Mór: ...Budapest közönségé utján a belügyministerhez kerülnek, — amely testület kötelességszerűen véleményezi az alap­szabályok jóváhagyását vagy jóvá nem hagyását, — akkor ki fogják találni, hogy a szakszervezeti ta­nács ezidőszerint nem közérdekű, — mert ezt hall­juk mostanában a vidéken unos-untalan az al­ispánoktól, a szolgabiráktő] a helyi csoportok meg-

Next

/
Thumbnails
Contents