Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-83

A nemzetgyűlés 83. ülése 1923. évi jmrnár hó 12-én, pénteken. 25Í megjelenik egy kimutatás arról, hogy Románia milyen érctelepekkel, milyen bányászati termékekkel rendelkezik és ez a kimutatás teljes egészében a régi erdélyi állapotokat tünteti fel, — eltekintve a petróleumbányászattól, amelyet szintén felEmilt ez a cikk — semmi olyan tényt nem találunk, amely nem az erdélyi telepekre vonatkoznék. Felhozom ezt a körülményt azért, hogy a kereskedelemügyi ministerium gondoskodjék az ilyen hireknek keik) megvilágitásáról. Azért van külképviseletünk — legalább én ugy hiszem — és akkor amikor beszélünk, hogy aktiv és intenziv külpolitikát csináljunk, az aktiv és intenzív külpolitikának elsősorban ilyenkor kell megnyilvánulnia, ezeket kell napvilágra hoznia és megcáfolnia. De ha már külpolitikai kérdésről tettem említést, nem hagyhatom szó nélkül azt a két dolgot sem, amely tegnap, illetőleg tegnapelőtt állítólag történt, és amelyről nekünk, mint törvényhozóknak, mint a nemzetgyűlés tagjainak a napilapok utján kell tudomást vennünk. Ez a Lökösházánál, illetőleg Nagyvárad közelében állitólag történt határincidens. Teljesen képtelennek, alkotmányos szempontból teljesen tarthatatlan helyzetnek és külpolitikai szempontból teljesen lehetetlennek tartom, hogy, amikor ilyen, a nemzetre fontos és nagy kihatással biró állítólagos cselekmények történnek, akkor sem a kormányelnököt, sem a külügyministert nem látjuk itt a nemzetgyűlésen, ... Drozdy Győző: Tessék idejönni és nyilatkozni ! Györki Smre: ... aki tájékoztatná a nemzetgyűlést és a nyilvánosságot, hogy tulajdonképpen mi történik itt Mi történik a nemzetgyűlés háta mögött, mi történik anélkül, hogy mi tudnánk ezekről az incidensekről. Szomjas Gusztáv : Hátamögött nem történik semmi, mint ahogy nem is történt semmi. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Györki Imre: Az országnak tudnia kell, ,AÍ történik, vagy mi nem történik. Gr. Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi minister: Még ma este nyilatkozni fog! (Mozgás ) Meskó Zoltán: A kultuszminister azt mondja, hogy még ma fognak nyilatkozni. Peidl Gyula: Az országnak tudnia kell! Barla-Szabó József: Mivel tudják, hogy eljön, azért most ugy állítják be, hogy az ő követelésükre jön. Meskó Zoltán : Mi kértük ! Györki Imre: Az egész közvélemény telítve van teljesen indokolatlanul háborús hirekkel. Úgyis túlfűtött a levegő ezektől a hirektől és amikor a kormánynak módjában lenne megnyugtatni nemcsak az ország dolgozó népességét, hanem egész Európa közvéleményét is, hogy mi itt ebben a.z országban békét,, nyugalmat és konszolidációt akarunk teremteni, akkor nem látjuk itt a nemzetgyűlésen a kormányelnököt, akkor nem látjuk nyilatkozatait, nem látjuk sehol annak megnyilvánulását, hogy mi történik ebben az országban. Nekünk erről a helyről kell felkérést intéznünk a ministerelnök úrhoz, hogy bármilyen keveset is tartózkodik ebben a nemzetgyűlésben. . . Rothenstein Mór : Nagyon becsüli Î Györki Imre: ... bármilyen ritkán teszi is be ide a lábát, de ezt az alkalmat használja fel arra, hogy szenteljen időt ennek a nemzetgyűlésnek, s ne becsülje le a nemzetgyűlés tekintélyét annyira, hogy ebben a fontos kérdésben nyilatkozatot ne adjon. Gr. Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi minister : Már mondtam, hogy rögtön nyilatkozni fog. Berki Gyula: Már tegnap el lett határozva! (Zaj és derültség a bal- és a szélsbbalóldalon.) Drozdy Győző : Meg akarod szolgálni a főtanácsosságot? (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Györki Imre: Én ugy hiszem, hogy az ország szempontjából még sem az a fontos, ami a pártvacsorákon és banketteken történik, hanem csak azok a nyilatkozatok fontosak és megnyugtatók, amelyek nem pohárköszöntőkként, hanem itt a nemzetgyűlés előtt hangzanak el. Rothenstein Mór : Legalább ugy kellene lenni ! Györki Imre : Néhány szóval érinteni kívánom az adókérdést is. Azért csak néhány szóval, mert hiszen nemrég ideje annak, hogy az adójavaslatok nagy tömegét tárgyalta le a nemzetgyűlés és akkor panaszainkat, kívánságainkat elmondottuk. Elmondottuk ugyan anélkül, hogy azokat honorálták volna, de ha már megvannak ezek a törvényekés ha már hihetetlen adóterheket rónak az állampolgárokra, akkor csak egy kívánságunk van a minister úrral szemben és pedig az, hogy ezt az operációt, amelyet az adőkisajtolás körül véghez visznek, a lehető legkevésbé fájdalmasan csinálják meg, ugy operáljanak, hogy maga a beteg ne haljon bele. És ha már fizetniök kell az állampolgároknak súlyos adóterheket, akkor legalább a végrehajtás terén gondoskodjék a minister ur arról, hogy az állampolgárokat felesleges vexálásnak ne tegye ki, mert akár a forgalmi adónak, akár a kereseti adónak kérdését vesszük szemügyre, azt látjuk, hogy minden állampolgárnál ma már állandóan napirenden lesz és mindennapos vendég lesz részben a forgalmia<ló-detektiv, részben a keresetiadó^detektiv, egyik detektív a másiknak adja át a kilincset és ideget és munkaképességet teljesen tönkretévő és felőrlő adórendszert akarnak bevezetni. De felhívom a pénzügyminister ur figyelmét az adókivetés lassúságára is. Ezt különösen államháztartási szempontból hangsúlyozom, mert az adókivetés lassúságának következménye az, hogy mire az adók tényleg be is folynak az államháztartás kasszájába, akkorra sokkal