Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-83

220 A nemzetgyűlés 83. ülése 1923. Klárik Ferenc: Sógorság-komaság, jó atyafi­ság! Protekció! Saly Endre: Az igazi demokráciát csak akkor lehet kiépíteni, ha a nép igazi gyermekei is eljuthatnak a legmagasabb hivatalokba is. Peidl Gyula : Ez az, amit nem akarnak ! Esztergályos János : Nemcsak az ipám meg a napám ! (Derültség.) Saly Endre: Utalt Bodó János t. képviselő­társam a nemzeti érzés ápolására, és arra, hogy az ifjúságot az internacionalistáktól, az inter­nacionális szellem ellen meg kell védelmezni. Én azt tartom, hogy az iskolába járó gyerme­keket tanítani, oktatni, nevelni kell, távol kell tartani őket minden politikától. Az iskolában a gyermekeknek nem szabad olyan dolgokat tani­tani, amelyek ma nem tartoznak szorosan az oktatás keretébe . . . Rothenstein Mór: Például a kurzus! Györki Imre: Erger-Berger! Saly Endre : ... és nem tartom szerencsés gondolatnak azt, hogy már benn az iskolákban is bizonyos politikai kérdésékben felvilágosító oktatásban részesülnek a gyermekek. Nem azért, mintha én azt hinném, hogy azáltal nekünk akárcsak egy emberrel is kevesebb hivünk lesz, mert az én megítélésem szerint minél jobban beviszik az iskolába az ellenünk való hajszát, a gyűlöletet," annál fogékonyabbak lesznek az illetők és felkeltik a gyermekek figyelmet már az iskolában a nemzetköziségre, érdeklődni fognak iránta, és annál több hívet fognak nekünk szerezni. Csak a magam esetére akarok röviden utalni. En a nemzetköziséget az ipariskolában tanultam meg, és ott hivta fel rá a figyelmemet a tanitó, hogy van egy bizonyos nemzetközi munkásmozgalom, amely elitélendő, amely rossz ... Klárik Ferenc: Hazaellenes! Saly Endre : ... és mindenféle rosszat mon­dott róla a tanitó. Addig nem is tudtam róla semmit, de amikor ezt elmondta, érdekődni kezd­tem utána, és igy véletlenül becsöppentem,ebbe a munkásmozgalomba. De én távol akarom tartani a gyermekeket a politikától. A gyermeket oktatni, nevelni és tanítani kell. Majd ha a gyermek rendelkezik az­zal a tudással, amellyel kell hogy rendelkezzék, akkor majd, amikor felnő, ő maga meg fogja választani magának azt a pártot és azt a tár­sadalmat, amelyben el akar helyezkedni. Ezt bizzuk az életre, bízzuk rá; ezt az utat ugy sem lehet annak az ifjú serdületlen gyermeknek már előre kijelölni ós megjósolni. Kifogásolta továbbá Bodó János t. képvi­selőtársam azt, hogy a gyermekek délután Bu­dapesten nem járnak iskolába, és igy szerinte elzüllenek az utcákon. Hogy a gyermekek nagy része elzüllik az utcán, ez igaz, de azt hiszem, hogy ezzel a dolgot nem intézzük el, sőt káros­nak tartanám, hogy ezt a dolgot ugy intézzék évi január hó 12-én, pénteken. el, hogy a gyermekek nemcsak délelőtt, hanem délután is iskolába járjanak. A gyermeknek is szüksége van, nemcsak tanulásra, hanem pihenésre, szórakozásra is, a gyermeknek is kell időt engedni arra, hogy ki­szaladgálhassa, kijátszhassa magát. Nem lehet azt a serdületlen gyermeket beszorítani és be­fegyelmezni éjjel-nappal az iskolába. Annak szük­sége van arra, hogy szaladgáljon, járkáljon a világban. Én tehát helytelennek tartom, hogy az iskolai oktatásra a délutánt is igénybe akar­ják venni. Ezek után csak még a főváros kulturális nevelésére akarok utalni. Györki Imre: Ilyen is van? Saly Endre: Ezzel kapcsolatosan meg elli. cl" rom említeni, hogy volt Budapest székesfőváros­nak egy destruktiv polgármestere. Ez a destruk­tív polgármester arról nevezetes még ma is, hogy Budapesten, az ő kormányzata alatt nagyon sok modern közép- és népiskola épült. Buday Dezső : Csinált 70 milliárd adósságot ! Saly Endre : Az nem baj ! Ugron Gábor : A háborúból kifolyólag lett milliárd belőle. Mikor felvették a kölcsönt, min­denki büszke volt rá! Viczián István : Nagyon lehet azt bírálni ! Ugron Gábor : Hogyne, könnyű dolog most utólag bírálni ! Nagyon kényelmes ! Saly Endre : À háború alatt azonban egyes iskolákat nem tudtak befejezni és igy Budapest székesfővárosban ma is vannak közép- és nép­iskolák félbenmaradtan. Hét-nyolc év óta le van már rakva az alapkő, el van kezdve az építke­zés, sőt olyan középiskola is van a fővárosban, amely 1915-ben már tető alá került. Hét óv óta ott áll ez az iskolaépület, nem fejezi be az a konstruktiv fővárosi uralom, amely most a város­házán van! Klárik Ferenc: Emelni tud! Saly Endre : Igazán nem kerülne sok pénzbe, ha már az iskola tető alatt van, hiszen már csak be kellene költözni. Csak meg kellene nyitni azt az épületet. Ehelyett hét éven keresztül ott hagyják azt az iskolát, parlagon hever és nem használják ki. Ez vétkes mulasztása a főváros­nak, vétkes mulasztása annak a rezsimnek, amely a fővárost ma már bitorolja. Buday Dezső: Nincs fedezet! Rothenstein Mór : De mozikat építenek ! Saly Endre : Olyan népiskolák is vannak, amelyek felépültek, a falak, hogy ugymondjam, kinn vannak a földből és most az történik, hogy minden héten, minden két hétben elhor­danak onnan egy-egy kocsi téglát. Amikor én ezt a kocsi téglahordást látom, mindig az jut az esiembe, hogy most hordják szét Budapest székesfőváros kultúráját és az a rezsim hordja szét, amely azt hirdeti, hogy konstruktív poli­tikát folytat és a népnevelésre súlyt fektet. Az elemi iskolák a fővárosban a háború folyamán nagyon leromlottak és az iskoláknak

Next

/
Thumbnails
Contents