Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-83
A nemzetgyűlés 83. ülése 1923-. évi január hő 12-én, pénteken. 221 ezt a leromlását kellene minél rövidebben, minél hamarább és minél rendszeresebben helyrehozni. Tudjak, hogy a háború alatt iskoláink nagy részét katonai kórházaknak kellett átengednünk, tanítóink nagy része bevonult, a gyermekek hosszú időn át nem jártak iskolába. Mindezt a sok mulasztást, amely önhibánkon kivül történt, végrevalahára pótolni kellene és hozzá kellene látni azoknak a bajoknak korrigálásához, amelyeket a háború előidézett. Ezen a téren nagy hanyagságok tapasztalhatók, amelyek, hogy ugy mondjam, a bolseviki uralom alatt kezdődtek, de most a konstruktiv elemek uralma alatt is tovább folytatódnak, sőt napról-napra rosszabbodik a helyzet. A bolsevikek voltak azok, akik bevitték a politikát az iskolába — ezt el kell ismernünk — és ezt a rendszert, ezt a metódust követi a mostani kurzus is. Buday Dezső : Hazafiasságra tanítják a gyermekeket ! Györky Imre : Erger-Berger... ! Szép is az az Erger- Berger ! (Felkiáltások jobbfdöl : Mese l) Esztergályos János: Nem mese, bizonyítom, ha kell! Buday Dezső : Bizonyítsa be ! Saly Endre: Nem hazafiasságra tanítják és én utalni is* akarok arra. Nem tudom, hol a hazafiság, amikor az iskolás gyermekeket egyenesen a szülők ellen uszítják, amikor az iskolás gyermeknek statisztikát kell kiállítani arról, hogy odahaza ő és szülei milyen lapokat olvasnak. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ernst Sándor: Hol? (Zaj a középen.) Saly Endre: Budapesten. Peidl Gyula : Az én gyermekemmel is megtették ! Saly Endre : A tanár szerint — érdeklődtem a tanár urnái — a főváros tanácsa rendelte el, . . . Ernszt Sándor : Mutassa azt a rendeletet ! Saly Endre : . . . hogy minden gyermek irja oda, hogy odahaza szülei milyen lapokat olvasnak. Peidl Gyula: Még többet is megtettek! Esztergályos János: Ne tessék ezt a kérdést forszírozni, mert sokat mondunk el! (Zaj a középen.) Ernszt Sándor : Dehogy nem ! Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Saly Endre : Az iskolában nem gyűlöletet kell tanítani, az iskolában szeretetet kell hirdetni. Barthos Andor: Hazaszeretetet! Esztergályos János : Emberszeretetet ! (Zaj.) Saly Endre: A gyermek a gyűlöletet künn az életben úgyis megtanulja, azt nem szükséges az iskolában belénevelni. Buday Dezső : Maguk tanítják rá ! Saly Endre : Az iskolatörvényt reformálni kell! Lehetetlen az, hogy azzal az iskolatörvénnyel lehessen tovább dolgozni, amely ma már elavult. NAPLÓ vra. Esztergályos János : Hazaszeretet és ErgerBerger kettő ! Barthos Andor: Ebben igaza van! Saly Endre: Az iskolában az én megítélésem szerint nem szabad fajvédelmi politikát folytatni. Nem szabad éket verni-a katholikus, református vagy zsidó gyermekek közé. Nem szabad belevinni azt a tudatot, hogy egyik vagy másik gyermek különb vagy rosszabb azért, mert nem katholikus, vagy nem evangélikus. Ilyen kérdéseket vétek, bűn, halálos bűn az iskolába bevinni. Drozdy Győző: Hazaárulás! Buday Dezső : De csak nem állítja komolyan, hogy ez történik? Saly Endre : T. képviselőtársam, majd el fogok hozni önnek egy könyvet, amelyet kiosztanak az iskolában a gyermekek között, méltóztassék azt elolvasni, méltóztatik majd látni, hogy milyen kitételek vannak abban, s akkor méltóztassék majd birálatot mondani. Ernst Sándor: Tessék elhozni. Saly Endre : A népnevelés nagyon leromlott, és nagyon el van hanyagolva a fővárosban is, de még jobban a falun. Az iskolai nevelés a nyolcvanas években nekiindult s elég szépen fejlődött egészen a kilencszázas évekig. A kilencszázas években azonban megállt és azóta nemcsak stagnál, de állandóan romlik és züllik lefelé, úgyhogy ujabban alig lehet valami fejlődést tapasztalni. Az egyetlen helyes dolog, amely fejlődésre enged következtetni, mondhatnók, az a ténykörülmény, hogy Budapesten a gyermekeknek nem kell az egész napot az iskolában tölteniök, hanem csak délelőtt járnak az iskolába, és van szabad félnapjuk, amikor tanulhatnak, szórakozhatnak, játszadozhatnak. Az én megítélésem szerint ezt nemcsak a fővárosban, hanem még inkább a falun is életbe kellene léptetnünk. Nem egészen helyes azonban ez a rendszer sem, mert megtörténik például az, hogy reggel nyolc órakor a gyermeknek az iskolában kell már lennie, de messze lakván a fővárostói, már hétkor vagy fél hétkor fel kell kelnie, holott annak a serdületlen gyermeknek orvosi megállapodás szerint is 10—12—13 éves korában naponta nem elég a nyolc órai alvás, hanem kell neki 10—12—14 óra is. Buday Dezső: Ilyen orvosi megállapítás nincs ! Nyolc óránál több alvás nem kell. Viczián István : Tizennégy órát nem is tud aludni ! (Zaj. Elnök csenget.) Saly Endre: Méltóztassék az orvosok megállapítását elolvasni, s abból meggyőződni arról, hogy ez az állitásom megfelel a tényeknek. Esztergályos János : Önök is többet alusznak, mint nyolc órát! (Mozgás. Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Aligha !) Elnök: Csendet kérek! Saly Endre : Ealun még sokkal súlyosabb ez, mert a falusi gyermeknek, ha abban a köz30
