Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-82
204 A .nemzetgyűlés 82. Mese 1923. Rassay Károly: Akkor legitimistának kell lennie, mert Benes nem az. (Felkiáltások a baloldalon: Habsburg-pártinak kell lennie!) Kiss Menyhért: Nem normális időkben és nem normális viszonyok között él ma a nemzet. Akár a Balkánra nézek, akár Nyugatra, vagy akár Németország tragikus helyzetét figyelem, mindenütt felhők tornyosulnak az égre és nem tudjuk, hogy mely pillanatban következik be az, amikor itt újból elkezdődik a legrettenetesebb harc és háború. Jól tudom, hogy a magyar kormány nem az a kormány,, amely mindenáron véröntásba akarná belekergetni a maradék Magyarországot, de azért feltétlenül éber figyegyelemmel kell kisérnünk az eseményeket és látnunk kell,, mi történik a Balkánon és mi történik Németországban. Nekünk, feltétlenül Németország oldala mellett van a helyünk, és Németország oldala mellett mindazoknak az államoknak segítő jobbját meg kell fognunk és szorítanunk, amelyek segitenek és erősitenek minket abban, ho^y azokat az igazságtalan és vérlázító, határokat, amelyeket Trianonban ellenségeink megállapítottak, le tudjuk dönteni. Ha azt látom, hogy a rendtörvényjavaslat eat a célt szolgálja, akkor azt mondom, hogy : Háború van, és. háborúban minden meg van engedve, csak az első szempont az, hogy a nemzet ellenállóereje minél tökéletesebben kifejlesztessék. Peidl Gyula : A rendtörvény ezt szolgálja ? Az. ellenkezőjét!. Kiss Menyhért : Ha pedig az ellenkezőjéről tudok meggyőződni, és Benes beavatkozása nem következik be, ugy természetes dolog, ha normális időket élünk, a rendtörvény |avaslatot nem fogom megszavazni. Drozdy Győző: Benes diktál? Peidl Gyula: Benes nem diktál nekem politikát. Kiss Menyhért: Jellemző Benes minden cselekedete és minden szava Magyarországgal kapcsolatban. Györki Imre: Jellemző, de irányító! (Zaj.) Pikler Emil : Semmi közünk ahhoz, amit Benes csinál. Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Kiss Menyhért: Ezekben voltam bátor elmondani véleményemet, és természetes dolog, hogy ellenzéki álláspontomhoz képest az indemnitási javaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző: Biró Pál! Biró Pál : T. Nemzetgyűlés ! Néhány rövid percre szeretném igénybevenni a t. Ház türelmét. Méltóztassanak megengedni, hogy eltérjek a parlamenti szokástól és ne reflektáljak az előttem szóló t. képviselőtársam fejtegetéseire. Azt hiszem, hogy beszédem hangjában és eszmemenetében elég replika lesz nem egy tekintetben az őáltala előadottakra. - .- '• Amidőn felszólalok, nem érzem szükségét évi január hó 11-én, csütörtökön. annak, hogy bővebben indokoljam, hogy az indemnitási javaslatot miért fogadom el, mert amidőn a t. ellenzék részéről ez politikai bizalmi kérdéssé tétetik, a többségi párthoz való tartozásomnál fogva természetes, hogy a javaslatot elfogadom. Azért sem szólalok fel, hogy világnézeti kérdésekkel foglalkozzam, mert hiszen ezek a kérdések is elég időt vettek már igénybe. Egyszerűen csak azért beszélek, hogy a vitában felmerült néhány gazdasági kérdéshez hozzászólva, az azokat illető eszmék tisztázásához hozzájáruljak szerény erőmhöz képest. (HalljuhJ) Altalánosságban mégis szeretnék álláspontomnak kifejezést adni abban, hogy még ha ellenzéki képviselő volnék, akkor is megszavaznám az indemnitási javaslatot, mert a kormánynak azt a felhatalmazást, hogy az államháztartást bevételekhez juttassa és a szükséges kiadásokat folyósítsa, nem tudnám megtagadni. Olyan szomorú helyzetben, amelyben mi, mint leGyőzőtt állam, vagyunk, nemzeti ideáljaink megcsufoltatása idején, nem szabad azt a látszatot kelteni, mintha önálló, bár csonka nemzeti Htünknek legelemibb követelményeire, az állami gazdálkodásnak viszonylagos, vagy akár csak alaki rendezettségére, nem helyeznénk kellő súlyt. (Helyeslés jobbfelöl) Elismerem, hogy képviselői ellenőrző és irányító kötelességünk és jogunk sokkal könnj'ebbé volna téve, ha ezt rendszeres budget alapján gyakorolhatnók, és én is azok közé tartozom, akik várva-várják a költségvetés mielőbbi beterjesztését. Rassay Károly: De mi türelmetlenül várjuk! Biró Pál : E tekintetben azt hiszem, véleménykülönbség a Ház tagjai között nincs, de teljes tudatában vagyok azoknak a körülményeknek, amelyek a pénzügyi kormányzat ezirányu törekvéseinek útjában állottak, és amelyeknek elhárítása tulajdonképen csak a legutolsó hónapokban tette lehetővé, hogy a budget legkülönbözőbb kiadási ^és bevételi tételei komoly alakot nyerjenek. Ertem ezalatt a nyáron megszavazott adótörvényeket, amelyek nélkül az állami bevételeket komolyan előirányozni nem is lehetett volna, kiváltképen pedig pénzünk külföldi értékelésének az utolsó hó- napokban bekövetkezett viszonylagos állandósulását, amely nélkül megint a kiadások tekintetében még azt a tág keretet se lehetne megállapítani, amely kereten túlmenő biztonsággal pedig a mai viszonyok között semmiféle kiadásokat előirányozni nem lehet. (Ugy van ! jobbfelöl.) A budget összeállítás ezen két előfeltételét a pénzügyi kormányzat sikeresen oldotta meg, ezért bizalommal tekintek további működése elé. Propper Sándor : Hol van a budget ? (Halljuk ! jobbfelöl) Biró Pál : Előfeltételekről és nem budgetről beszélek, t. képviselő ur ! Kuna P. András: Propper ur ezt nem érti ! ; I (DmiiUségJ u '."v-v... ."' . •...: :;. :. , . . . i