Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-82

A nemzetgyűlés 82. ülése 1923. é\ látni a stabilizáláshoz, feltéve — és ez érdekel bennünket gyakorlatilag a legjobban — hogy az illető ország külkereskedelmi mérlegének passzivitása olyan természetű, hogy annak restaurálása belátható időn belül lehetséges. Ez a most megjelent német szakértői vélemény Németországra nézve konstatálja, hogy ámbár az elébe fektetett német hivatalos adatok nem voltak kimeritőek arra vonatkozólag, hogy hogyan is alakul a német birodalom külkereskedelmi mérlege, mindazonáltal a különböző ministeriumok által beszolgáltatott adatok mégis azt a reményt engedik táplálni, hogy ez a külkereskedelmi mérleg, ha a jóvátételt nem forszírozzák a német birodalommal szemben, reparál' ható, egyensúlyba hozható lesz. Miért érdekel ez bennür.ket? Ha a mi külkereskedelmi mérlegünk is olyan természetű, hogy annak ijesztő passzivitása — melyre mindjárt rátérek — a természetes fejlődés folyamán és egy okos mezőgazdasági és ipari beruházási politika utján belátható időn belül mégis rendbehozható, akkor az európa- és amerikaszerte

1 elismert ezen első szaktekintélyek véleményeinek alkalmazásával mi is hozzáláthatunk pénzünk stabilizálásához anélkül, hogy külkereskedelmi mérlegünket előzőleg rendeztük volna. Uiain Ferenc: Ez már nem áll! Beck Lajos : Fizetési mérlegünk, mely tudvalevőleg összes tartozásainknak és bevételeinknek a külfölddel szemben való egyenlegét mutatja, főbb tételeiben : a külkereskedelmi áruforgalomból, vagyis a külkereskedelmi mérlegből, az értékek ki- és beviteléből és — ami nálunk a legnagyobb bevételi forrás — az Amerikából visszaküldött pénzekből áll Nem kívánom untatni a t. Nemzetgyűlést hosszas számadatok felsorolásával, (Halljuk! Halljuk!) mindazonáltal méltóztassék megengedni, hogy ezeket a talán e körben még nem publikált adatokat végső összegeikben feltárjam. Az 1921. évi nemzetközi fizetési mérlegről felállított, — hangsúlyozom — nem hivatalos számitások, részben a 0 25 ös koronát véve számitásba, 16 milliárd követelést állítanak be, melyből 15 milliárd és 647 millió Amerikából visszahozott és visszaküldött pénz. Tartozásunknak főbb tételei a következők: A külkereskedelmi áruforgalomból, vagyis a külkereskedelmi mérlegből 20 milliárd 735 millió, külföldön levő állami kölcsönünk kamatai 17*5 milliárd, külföldön lévő zálogleveleink kamatai 2214 millió, pénzintézeteink külföldi kamattartozásai csaknem három milliárd, magánosok külföldi kamattartozásai egy milliárd, a rendes kani átjár u lékokon kivül az Angliával és Franciaországgal, azt hiszem hét évre kötött egyezmény kamatai egyelőre 8181 millió, a diplomáciai és konzuli költségek négy milliárd, összes tartozásunk tehát 65 milliárd 198 millió és ezzel szemben összes követelésünk 16 milliárd. Az egyenleg tehát mint tartozás 49 milliárd, : >i január hő 11-én, csütörtöhön. 175 Ebben a fizetési mérlegben a legnagyobb tétel a 21 milliárdos külkereskedelmi mérlegünk, amely az évenként behozott és kivitt áruk értékének különbözetéből alakul. Walko Lajos kereskedelemügyi minister: 21 centi me-os koronánál ? Beck Lajos: 25-tel! Kállay Tibor pénzügyminister : Az amerikai pénzbehozatal állandóan csökkenő tendenciát követ, amit ennél a tételnél hangsúlyozni kell. Walko Lajos kereskedelemügyi minister: Ezek az 1921. évi adatok! Beck Lajos: Igen. Kállay Tibor pénzügyminister: Mondom, ez állandóan csökkenő tendenciát követ, amit hangsúlyozni kell, ha az ember ezt az aktívumot nézi. Beck Lajos : A régi merkantilista közgazdászok a súlyt a külkereskedelmi mérlegre fektették, azt mondták : minél többet viszünk ki és minél több pénz jön be, annál gazdagabb lesz az ország. Nagyon egyszerű számvetés volt ez és mégis dacára annak, hogy Smith tői kezdve végig az egész gazdasági tudomány ezt túlhaladott álláspontnak tekinti, ma azon van egész gazdasági törekvésünk, hogy aktiv külkereskedelmi mérleget teremtsünk. Ez a külkereskedelmi mérleg 1921-ben 21 milliárddal volt passzív. A behozott áruk értéke 43 milliárd volt, a kivitt áruk értéke pedig 22 milliárd. A laikus megdöbben a behozott áruk értékének ilyen nagysága miatt, pedig ha mélyebben nézzük a dolgot, tulajdonképen a kivitelnek kicsinysége, jelentéktelensége felett kellene megütközni. A gabonanemüek terén a kivitel a békebeli mennyisége 1

/io részére esett. 1913-ban kivitelünk 23 millió métermázsa gabonát, hüvelyest és lisztet, 1921-ben pedig 2,300.000 métermázsát, természetesen akkor Nagy-Magyarországról, mi pedig csonka Magyarországról, Az élő állat és az állati termékek kivitele az 1913/14. évekhez képest a

/30-ára esett. És amig Franciaország buzavetési területe 1920-ról 1921-re 500.000 hektárra megnövekedett és átlagtermését hektáronkint 12 7 métermázsáról 16*5 métermázsára felemelte, szuperfoszfát-fogyasztását pedig — minthogy ez igen jelentékeny tényező, azért ragadom ki — 1 millió tonnáról 1'8 tonnára emelte; amig Dánia 1920-ról 1921-re buzavetésterületén 25%-kal növelte és a termést hektáronkint 22'6 métermázsáról 34"3 métermázsára, szuperfoszfát-fogyasztását pedig 70%-kal emelte, addig ezzel szemben a magyar viszonyok a következőképen alakultak. (Halljuk! Hälljuh!) (Az elnöki székel Almásy László foglalja el.) Csonka Magyarország terméseredményei, ha összehasonlítjuk Magyarországnak 1911—15. év közötti 5 év termésének eredményével — hangsúlyozom, hogy hivatalos statisztikai adatok alapján csak azokat a megyéket hasonlítom össze Nagy-Magyarországról, amelyek csonka