Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-81

A nemzetgyűlés 81. ülése 1923. 2 órakor egyszer csak megszólal a dob és kihirdették, hogy az ellenzéki jelölt gyűlést nem tart, mert nincs aki a felelősséget vállalja. Ukkon Kollmann Dezső barátom tartott egy pártgyülést, amely engedélyezve volt. Ezen megjelentek az ukki választópolgárok. Megnyugtathatom a kétkedőket, nézzék meg az aláiróiveket, ezeknek jó nagy többsége az ellenzéki jelölt mellett volt. Ott megjelent egy ottani földbirtokos — a nevét bizony nem tudom — egypárral a gazdasági cselédjei közül és a gyűlés alatt azzal szórakoztatták a publikumot, — inenn nevezték el azután a minister urat a kerületében is — hogy a kondástülköket szólaltatták meg körülbelül mindig akkor, amikor függetlenségi, 48-as és ilyes dolgokról volt szó. Akkor mindig a kondástülkök asszisztáltak a szónoknak. Rassay Károly: Hatósági közeg! Hegymegi-Kiss Pál: A hatóság képviselője, a főszolgabíró ezt végignézte és amikor a szónok arra kérte a főszolgabírót, hogy kérem, egész nyugodtan hallgatnának, legyen szives, vétesse el a kondástülköket, ne tutuljanak folyton az én fülembe is, mejí a főszolgabíró ur fülébe is, — azt mondotta a kiküldött főszolgabíró : kérem ez annak a négy embernek a feladata, akik itt a rend fen tartására vállalkoztak : Az ukki emberek megadták rá a választ : Közei van ide Jánosháza, ahol egy közbekiáltásért egy embert leöltek. Mi nem fogjuk elveszteni a türelmünket. — Még a nép is józanabbul gondolkozott, mint a hatóság tisztviselője, aki megengedte, hogy egyes, eltérő nézetű és meggyőződésű választókat szinte felhívjanak arra, hogy egymással összetűzzenek. Nagyon jellemzők — a beiügyminister ur szives figyelmébe ajánlom — a türjei gyűlésre vonatkozó főszolgabírói döntések is. Tűrje kivétel nélkül az ellenzék jelöltje mellett volt ; a legerősebb községok Tűrje és Csabrendek voltak. Nagyon fontos volt tehát, hogy ott gyűléseket tartson az ellenzék, mivel a környékbeli falvakból is bejöttek volna. Kétszer kértek ott gyűlést. Január 2-án a következő volt a döntés (olvassa) : »A gyűlést nem engedélyezhetem. Kérelmezőknek jogában áll más határnap és hely megjelölésével kérni az engedélyt. Indokolás : Mert Wirth Józsefnek már előzőleg adtam engedélyt.« Ez volt január 2-án. Természetesen újból kérelmezték és január 5-én újból hozott a főszolgabíró még egy határozatot (olvassa) ; »Kérelmezőknek a kért időre és helyre engedélyt stb. nem adok, mert előzőleg« — most csak a név változik — »Schneller Jenőnek adtam politikai gyűlés tartására engedélyt.« Mindenesetre egészen különös eset ez. Ha a jövőben ez a trükk folytatódik, csak ugy kell kibővíteni, hogy a választási időszak minden napjára engedélyt kell kérni a hivatalos jelöltnek ; akkor az ellenzéki jelölt egyáltalában nem tarthat gyűlést. Horváth Zoltán: Blankettát kell csinálni. Csak a neveket kell beírni ! évi január kő 10-én, szerdán. 153 Hegymegi-Kiss Pál : Kisszentgróton engedélyezték a gyűlést, A főszolgabíró megadta az engedélyt anélkül, hogy előzőleg megvizsgálta volna, hogy négy választópolgár kéri-e vagy sem. Miután azonban az engedélyt megadta, eszébe jutott, hogy ezt meg kell vizsgálnia. Akkor vizsgálatot tartott és megállapította, hogy a négy ember közül egy nem választó. Tehát mi történik? A főszolgabíró határozatot hoz, amely szerint a már engedélyezett gyűlést betiltja. Ezt a határozatot még a reggeli órákban meghozta, megjelenik ott a mi jelöltünk és több képviselőtársam, s annak dacára, hogy a jegyző ur kezében van már a gyűlést betiltó rendelkezés, hagyja, hogy a falunak talán felét össze is dobolják és megvárja a 12 órát, a gyűlés összehívásának időpontját. Közben megérkeztek a jelölt s több képviselőtársam is. A jegyző még meg is kérdezte az ellenzéki jelölttől, hogy kezdődhetik-e a gyűlés. Fel is állott az ellenzéki pártnak egyik szónoka s már beszélni kezd, amikor jelzi a jegyző, hogy főszolgabírói rendelet érkezett és hogy ez a gyűlés be van tiltva. Ezt pedig ez a jegyző ur azért rendezi, hogy ily módon tüntetést rendeztethessen az ellenzéki jelölt ellen, ahol Knaller Győző képviselőtársamat súlyosan meg is támadták, — a mentelmi sérelmét már bejelentette — és az ottani jegyző ur, aki, mint értesülve vagyok, tulajdonképen még nem is törvényesen van a jegyzői székben, mert a főszolgabíró ur törvénytelenül tartja ott, — tessék a beiügyminister urnák érdeklődni ebben az irányban, majd megtudja — ... Farkas István: Most majd véglegesitik! Hegymegi-Kiss Pál : ... még helyeselte is, hogy Knaller Győzőt durva módon inzultálták. Gubicza Pál: Tudja-e, hogy ki bántotta? Talán olyan sokan voltak, hogy nem is tudja. Horváth Zoltán : Fizetett kormánypárti kortesek! (Zaj.) Hegymegi-Kiss Pál : Gubicza t. képviselőtársam nagyon jól tudja, hogy a magyar ember egyáltalán nem szokott valakit meg nem hallgatni, hanem meghallgatja, esetleg közbeszól, de semmiféle durvaságra nem kapható. Megnyugtathatom t. képviselőtársamat, hogy ugyanaz a társaság ment az egyes községekbe, ugyanazzal a 10—15 ember a gyermekekkel rendezte ezeket a tüntetéseket. A népnek nem volt semmi köze hozzá. Horváth Zoltán: Csendőri fedezettel és főszolgabírói segédlettel. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Hegymegi-Kiss Pál: Meg kell állapitanom — hiszen ezt már egészen nyugodtan meg is állapithatjuk —, hogy ezen eljárás után az ellenzéki jelöltnek ajánlása sem sikerűit. Én ebben a tekintetben a kérdésnek bővebb bírálatába nem bocsátkozom. (Helyeslés jobbfelöl.) Kezemben vannak a határozatok; csak azt említem meg, hogy az 1600 aláírásból — körülbelül 1600 volt összesen, amint a két határozat