Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-74

82 'A nemzetgyűlés 74. ülése 1922, ez a liberalizmusnak egyik csökevénye, maradványa, amely a mi ellenállásunknak szárnyát szegni kívánja, s a mi megbízható karakterünket elhomályosítani akarja, mert hiszen az a vége ennek, hogy a magyar fajunkat és fajfentartó képességünket deminuálja. A legjobb eset még az, ha az a fiatalember megússza baj nélkül addig, amíg megnősül. Én nem vagyok orvos, de ne mondja nekem senki, hogy hiszen kigyógyul a venerikus bajából. Mondom, a legjobb eset, ha baj nélkül megússza, a legszomorúbb azonban az, amikor terheltsége, öröklése folytán vagy szerzett baja révén a Lipótmezőre kerül, amelynek fen tartására egyedül öt millió néhány százezer koronát irányoz elő a kormány. Azt mondják, amikor a gyermekeinkről beszélünk, hogy a mai gyerek már nem olyan, mint ezelőtt volt. Dehogy nem ! A mai szülők, a mai apák nem olyanok, mint a régi szülők és régi apák voltak. Nem az idők változtak, hanem mi változtunk meg az időkben. Nekünk módunkban van az erkölcsöt megváltoztatni ; módunk van morális irányt szabni a cselekvéseinknek. De mi vagyunk a romlottak; az apák, anyák, a szülők a romlottak. Ez a liberális irányzat ma már nem elégszik meg azzal, hogy egyeseket ős egész társadalmi osztályokat tett tévelygőkké, hanem ma már falanxszerüen áll szemtől-szembe a krisztianizmussal, a keresztény világnézlettel. És mert csak szunnyad a lelkekben a kriszt ianizmusnak érzése, vagyis az or1 hodox kereszt ény érzés, nem lesz egészen felesleges, ha rámutatok annak lényegére, mert hiszen itt a kriszt ianizmusnak lényege: a Krisztus Istfin ellen történik a támadás. Nem lehet nekünk csak azt hinnünk, hogy Krisztus bölcs volt, próféta volt, jó orvos volt és hogy nagy lángelme volt, kit még nem követett és nem előzött meg hasonló nagy lángelme, hanem nekünk liinnünk kell azt, hogy Krisztus valóban Isten volt. Hogy miért mondom ezt, arra később rátérek. Krisztus volt az, alá előre megmondotta nekünk, hogy az ő nevéért üldözni fognak bennünket, és merjen csak orthodox keresztény szellemben restaurálódni egy állam, szemtől-szembe találja magát az antikrisztusi világnézlettel, a nemzetközivé dagadt antikrisztiánus irányzattal. Giesswein Sándor : A nemzetköziség bizonyos tekintetben nincs ellentétben a kereszténységgel. (Zaj.)

r Láng János: Itt ezen a helyen kínálták nem olyan régen, a múlt ciklusban az idegen tőkét. Azt hiszem, épen Drozdy t. kévpiselő ur kínálgatta ennek a lehetőségét és a liberális szabadkőművesség feltámasztását — ha jól emlékszem rá. Drozdy Győző: Az oktalan betiltásnak megvizsgálását ! Láng János ; És talán nem egészen ok nélkül jöttek ide külföldről a megbízottaik ; az egyik az idegen tőkét, a másik a szabadkőművesség feltámasztását ajánlotta fel, és amikor a kormány nem évi december hó 18-án, hétfőn. állt velük szóba, méltóztassanak csak megnézni' hogy mennyire sülyedt a koronánk értéke. Mi más ez, ami a fővárosban, az öntudatra ébredt keresztény fővárosban történik, mint a liberális szabadkőművesség fojtogatása, épen ebben a kritikus időben ? Amikor a talpra akar állni a keresztény öntudat, ugyanakkor a trianoni békének kötelével akarják a kereszt ény fővárost megfojtani. Szóltam eddig a mi liberális apáinkról, az ő nagy bűneikről, akik financiális szempontból, erkölcsi és faji szempontból vétettek a nemzet ellen, és igyekeztem őket a régi mentalitásukból kiemelni, megsarkantyúzni az öreg csataméneket. És ha ez nekem nem sikerült, akkor kénytelen vagyok ahhoz az ifjabb generációhoz fordulni, amelyben még van lelkesültség és cselekvési akarat. T. Nemzetgyűlés! »Zsidóság és kereszt én y

s ség« címen az egyetemes vallásbölcselet álarca é köpenye alá burkoltan egy könyv jelent meg Mondom, »Zsidóság és kereszténység« a címe és egyetemesnek és vallásbölcseletnek mondja magát. Meskó Zoltán : Ki irt a ? Láng János : Fellegi János ! (Felkiáltások : Zsidó ?) Nem keresem, hogy kicsoda, zsidó-e vagy keresztény, ez nekem i ökéletesen mind gy. A fő az, amire rá akarok mutatni, hogy itt a vallási türelmességnek örve alatt micsoda gálád, aljas támadás történik a kereszténység lényege, a Kriszt us ellen. Azt mondja ez a könyv (olvassa): »Jézus kétszer halt meg, egyszer testileg, egyszer pedig szellemileg. Legközvetlenebb tanítványai, mint Péter vagy Lukács, sem értették meg, — ugy lát szik, csak ő éri i meg — Paulm nak minden szava mintha csak a jézusi tanokból akarna gúnyt űzni. A pocsolyába vetett legszebb drágakő is csak bűzt és piszkos iszapot kavar fel.« Tehát szent Pálnak a lelke pocsolya és szent Pál kereszténysége, amelyet mi is követünk, piszok, bűz és iszap.« A gondolkodás technikáját igen kevéssé ismerte, ellenben gyűlölni kérlelhetetlenül tudott. »Jézus anti-intellektualitása kétségtelen. Azért dicsőitette a szegénységet és állította a szegények elé a mennyország álmát, mert itt a földön nem tudott segíteni senkin, a gazdagok és műveltek megnyerésére nem számit hat ott.« MeskÓ Zoltán : Miért engedi meg a kormány ennek a terjeszt ését ? (Zaj és félkiáltások jobbfelől : Ez itt jelent meg ?) Láng János: Igen, itt Budapesten. (Felkiáltások :. Hallatlan !) Mi t ürelmesek vagyunk. MeskÓ Zoltán : Ne legyenek türelmesek ilyen dolgokban ! Kuna P. András: Mi lenne akkor a jogrenddel ? (Zaj. Elnök csenget.) Láng János (tovább olvas) : »Sokszor szinte komikus jelenetek játszódtak le Jézus és legszemélyesebb hívei között. Tamás a tenger hullámaitól megrémülve, elfeledkezik a hit minden vigasztalásáról.« Ez nem Tamás volt ugyan, de szegény olyan bornirt, hogy nem tudja, hogy nem Tamás volt, hanem Péter, Azt mondja tovább.