Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-74

A nemzetgyűlés 74. ülése 1922. nevelési szempontból, fajfentartás szempontjából és egyéb itt fel sem sorolt szempontokból. Milyen ott a gyermeknevelés, ahol hosszabb vagy rövidebb időre kötnek laikus szerződést a házastársak és ahol a házasság szentségét, mint szentségi intézményt, nem respektálják ? Hogyan akar az állam biztos alapon restaurálódni, ha a fundamentum, a családi szentély, bármikor ötletszerűen felboritható ? Hogyan akar az állam karakteres embereket nevelni, mikor az apa meg az anya a könnyű elválás révén fiait, gyermekeit kilökvén az utcára, azok az utcán nevelkednek? így most már értem, hogy ehhez az 1,800.000 koronás összeghez miért volt kénytelen az igazságügyi tárca gyermekvédelmi rovatában 18,592 800 koronát előirányozni az 1921/22. évre az elhagyott gyermekek gondozására és segélyezésére. Nem mondom, hogy ezek valamennyien ebből rekrutálódnak, de egy nagy kontingens minden esetre. Rabmunkások eltartására, akiknek nagy száma szintén ezekből rekrutálódik, 32 millió koronát ; a letartóztatottakra és fiatalkorú bűnösökre 20 millió koronát; a fiatalkorú bűnözés elleni védekezésre 25,500.000 koronát volt kénytelen előirányozni. Mindmegannyi olyan tétel, amelyek szoros összefüggésben vannak a polgári házasság intézményével. Cserti József: Hogy lehet a XX. században igy beszélni ! Láng János: Kik fizetik ezeket az összegeket ? Ugy-e, azok fizetik, akik a házasság intézményét nem laikus szerződésnek, hanem isteni intézménynek tekintik. Az elválások számát csak pár évre visszamenőleg irtam ki. 1906-ban 3890, 1907-ben 7110, 1908-ban 6244, 1909-ben 6402, 1910-ben 6990, 1911-ben 7560 és 1912-ben 8253 volt az elválások száma. Méltóztassanak elképzelni, hogy ez ugyanennyi válópör. Mennyi embert foglalkoztat, mennyi időt rabol és mennyi pénzébe kerül tehát az államnak a polgári házasság fentartása ? És ha áll az, amit a statisztikus, mint konklúziót levon, hogy immár a keresztény és zsidó házasságok iránt azzal, hogy emelkedik ezek száma, az animozitás tompul, akkor engedjék meg azt, hogy én is ugyanezzel az érvvel érveljek ós ugyanazt a konklúziót vonjam le, hogy immár tompul a tisztességes együttélés, a tisztességes házasság iránti érzék azzal, hogy könnyűvé tették az elválásokat. De nemcsak azzal tompultak, hogy az elválásokat tették könnyűvé, hanem azzal is, hogy könnyűvé tették az újból való egybekeléseket. Mert az a menyecske, az a fiatal ember nagyon meg fogja gondolni azt, hogy elváljék-e az urától vagy a feleségétől, ha tudja, hogy a másik pedig nem veheti el. A családi békés otthonnak, mint az állam legerősebb bázisának, legerősebb fundamentumának megteremtése, mint elsőrendű kötelessége az államnak. De hogy nősüljenek meg évi december hó 18-án, hétfőn, §1 a fiatalok akkor, amikor lakást sehol sem kapnak, és hogyan rendezkedjenek be társadalmilag, ha vaggonokban kénytelenek egyesek lakni. Cserti József : Amikor nincs pénzük ! Nincs fizetésük ! Láng János : En erre nézve is megtenném a propoziciómat, bár, mondom, ez is kissé bizarr dolog. Itt Budapesten a rendőrség által is nyilvántartott,|körülbelül 3—4000 utcai nő van. Dinich Ödön : A VIII. kerület hemzseg tőlük ! Láng János : Hemzseg a Belváros is és minden kerület. 3—4000 ilyen nő van, akinek minimálisan 3—4000 szobájuk és konyhájuk van, ha nagyobb lakásuk nincs. Hozzászámítom még az örömtanyákat; a különféle bárokat, meg az orfeumokat is hozzáveszem, amelyekre abszolúte sem kulturális, sem gazdasági, sem fajfentartási szempontból a magyarságnak szüksége nincs. (Ugy van ! a balközépen.) Ezek mindmegannyi lakások, amelyek a fiatalok rendelkezésére állhatnak. Én nem azt mondom, hogy ezt az intézményt ne tartsuk fenn, ámbár én mint katholikus ember perhorreszkálom és ab ovo elvetem ; ón sem erkölcsi szempontból, sem gazdasági, sem fajfentartó szempontból ezt az intézményt sem szükségesnek, sem tűrhetőnek nem tartom, (Ugy van! a balközépen.) De ha már arra az álláspontra helyezkedünk, hogy ez egy szükséges rossz : én abba is bele megyek, hogy szükséges rossz, azonban méltóztassék akkor a brémai rendszer szerint kitelepíteni őket a város szélére, (Ugy van ! a balhözépen.) menjen oda a 6l-es, vagy 59-es villamos és arra üljön fel, aki ki akar menni több kilométernyire, De ezeket a lakásokat szabadítsák fel és tisztességes, becsületes házasulandóknak adják oda. (Helyeslés a balközépen. Felkiáltások : Határozati javaslatot! így nincs értelme!) Mi, mint apák, óvjuk gyermekeink erkölcsét ; otthon jóra tanítjuk, erkölcsös intelmeket adunk nekik, az apák és honapák pedig itt lehetővé teszik, hogy azt a gyermeket, mikor iskolába vagy sétára megy, uton-utfélen megszólítsák, kínálva kínálják neki a prostitúciót, a bűnrevezető alkalmat, a romlást, a venerikus bajokat. (Ugy van! a balközépen.) Ruppert Rezső : Nagy szakértő ebben. (Derültség balfelöl.) Láng János: T. Nemzetgyűlés! A népjóléti minister kénytelen a nemi betegségek és a tuberkulózis elleni védekezésre, — amelynek ez is egyik szülőanyja, s melegágya, — a nemi betegek gyógyítására és a prostituáltakat vizsgáló állomásra milliókat előirányozni. Mit tetszik gondolni, ki fizeti ezt ? A tisztességes, becsületes, önmegtartóztató ember, vagyis az, aki tisztességes, becsületes házaséletet él. (Ugy van! balfelöl.) Kiss Menyhért : A másik oldalon nem helyeselnek. Láng János : Céltudatosságot látok ennek az intézménynek fentartásában a város kellős közepén,