Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-73

-A nemzetgyűlés 73. ülése 1922. évi deczember hó 16-án, szombaton. 57 Drozdy GyŐZŐ: Abszolutizmussal nem lehet fajt védeni ! Farkas István : .. . hogy ismét felemelkedjék, ugy, hogy ez a szempont, amelyet ezzel a törvény­*nyel szolgálni akarunk, az én legjobb megítélésem szerint teljesen ellentétben áll Magyarország érde­keivel. Propper Sándor : Nem is ez a cél, hanem a párt érdeke ! Az egységespárt uralmát biztosítani ! Esztergályos János : Ezzel a politikával Rózsa­hegy nem jön vissza ! Pikler Emil : Sem Turóczszentmárton ! Farkas István : Ha a kormány ebből a rend­törvényjavaslatból törvényt csinál, mi lesz akkor az orszgában ? Propper Sándor : Rend nem,%z bizonyos ! Rupert Rezső : Törvény lesz a rend ellen ! Farkas István : Megtörténhetik, hogy egyes iparágak ebben az országban kihalnak. Gömbös képviselő ur azt mondotta, hogy a kivándorlást meg kell akadályozni. 1910-ben vagy még korábban hangzott el a magyar országgyűlésen az a kijelentés, hogy a kivándorlást meg kell en­gedni, mert ha nem engedjük meg, szociális forrra­dalom lesz, és megengedték a kivándorlást, mert az itt lakó mezőgazdasági népességet sem az ipar nem szívta fel, sem a mezőgazdaság nem tudta foglal­koztatni. Propper Sándor : Az állam províziót szedett a kivándorlók után ! Farkas István : A kivándorlást meg kellett en­gedni, mert munka nélkül, kereset nélkül itt álltak az emberek ezrei. Mi lesz akkor, ha ilyen rendtör­vény mellett, ilyen közszabadságok mellett csak épen a hatalmas ipar, a külföldi tőke lesz itt s ezt a mindenkori kormány természetesen dédelgetni fogja, de minden más véleményt el fog nyomni ? Lesz itt akkor egy egyoldalú, gazdaságilag is abszolutisztikus, rideg, kap^tahsztikus berendezke­dés, amely megteremti a munkátlanságot és nem nyújt munkaalkalmat az itteni népességnek. Akkor tehát nem áll az, hogy a kivándorlást korlátozni kell, mert ki kell ereszt eni az embereket ebből az or­szágból s ez baj, mert vérveszteséget jelent, mert ez a munkaerő máshol fog gyümölcsözni, ott, ahol munkaalkalmat talál, ebben az országban pedig nem, mert innen ki kell vándorolnia. Itt szegényedni fogunk és máshol termelnek, máshol hajtanak hasz­not a magyarok s az embereknek máshol kell élniök. A dolog tehát gazdaságilag és politikailag is ugy áll, hogy ez egy lehetetlen és kétségbeejtő kormányzati módszer, amelyet az egységes párt és a kormány követ. Olyan állapot ez, amely, mondom, tökélete­sen érthetetlen. Es vájjon külügyileg mi lesz ennek a következménye ? Már megkérdeztem, hogy mi­ként gondolják azt, hogy kellemessé tegyék a le­szakított részek számára az ide vonzódást. Hiszen már egy csomó lapot olvastam,. . . Rakovszky Iván belügyminister: Az ottani törvényeket olvassa el, ne az ottani lapokat ! Rupert Rezső: Ott különben bánnak a ma­gyarokkal, mint idehaza önök ! NAPLÓ VH, Rakovszky Iván belügyminister : Sohasem pró­bálta ! Csak frázisokat szavalnak ! Farkas István: ...amelyekből e törvény­javaslattal kapcsolatban nyilvánvalóvá válik az a vélemény, hogy itt Magyarországon olyan kor­mányzat i rendszer van, amely csak erőszakos mó­dontartható fenn. Itt van a Kassai Hírlap decem­ber 11-iki száma. Drozdy GyŐZŐ: Nem a Bécsi Magyar Újság ? Farkas István: Nem, kérem. (Olvassa): »Két nappal ezelőtt ezen a helyen mutattunk rá arra, hogy ha Magyarországon t ovábbra is az a rendszer marad fenn, amely erőszakosan fojtja el az ellenzéki kritika jogát ; ha itt intézményesen t örik le a poli­tikai ellenfeleket, ha a magyar állampolgárok kö­zött az alkotmányban tesznek különbséget, akkor olyan argumentumot szolgáltatnak a magyar ki­sebbségek elleni kormányzási rendszernek, amelyek még rosszabbak lesznek.« Nyilvánvaló, hogy a ma­gyar lapok —ez hazafias magyar újság és van még egypár ilyen hazafias magyar újság a megszállott részeken — már mindenütt önmaguk! ó] azt a következtetést vonják le ebből, hogy hogyan re­méljenek a kisebbségek védelmet akkor, amikor az anyaországban ilyen erőszakosan nyomják el az ellenvéleményeket és ilyen rendtörvénnyel akarják az országot kormányozni. Kétségtelen, hogy a kormánynak külpolitikája amúgy is rossz. Azt hiszem, Apponyi mondotta egyszer, hogy a jó belpolitika a jó külpolitika. Jó belpolitika alapján lehet jó külpolitikát csinálni. Itt azután a kormány természetesen ennek az ellen­kezőjét csinálja. Rossz belpolitikát csinál, amely a külpolitikát számára részben lehetetlenné teszi s a belpolitikával elidegeníti az elszakított részeken lévő magyarságot is Magyarországtól. Ez lehet kormánypolitika, lehet valaminek a célja, lehet egy párt uralomnak, egy kényelmes emésztésnek a célja, de két ség+elén, hogy nem az országnak érdeke. (Ugy van ! half elől.) * Rupert ReZSŐ : Ez az önök provizóriuma ! Drozdy GyŐZŐ : Ugy csinálják, mint a kommu­nisták ! (Zaj.) Farkas István : Egészen sajátságos a kül­politikának orientálódása is, amikor a kormány a külpolitikában olyan szerencsétlenül ugrál ide­oda és nem tudja, hogy mit csináljon. Természe­tesen a kormány kihasználhatná a külpolitikai erőket, de nem használja Id. Hogy sikereket érjen el, annak az volna az előfeltétele, hogy itt bent inauguráljon demokratikus politikát, alkotmányos és az alkotmányon belül demokratikus politikát és akkor számithatna azokra a demokratikus erőkre, amelyek megvannak a külállamokban és amelyekkel igenis többet érhetne el Magyarország érdekében, mint azzal a kapkodással, amelyet ma külpolitikában csinál, (ügy van ! halj elől. Halljuk /) Az utóbbi események igazolták, hogy a kor­mány a külpolitikai orientálódásával nagyon fel­sült. Ott van a Mussolinival való eset. (Halljuk I Halljuk ! halfelől.) A ministerelnök ur megdicsérte 8

Next

/
Thumbnails
Contents