Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-73

-A nemzetgyűlés 73. ülése 1922. évi deczember hó 16-án, szombaton. 57 Drozdy GyŐZŐ: Abszolutizmussal nem lehet fajt védeni ! Farkas István : .. . hogy ismét felemelkedjék, ugy, hogy ez a szempont, amelyet ezzel a törvény*nyel szolgálni akarunk, az én legjobb megítélésem szerint teljesen ellentétben áll Magyarország érdekeivel. Propper Sándor : Nem is ez a cél, hanem a párt érdeke ! Az egységespárt uralmát biztosítani ! Esztergályos János : Ezzel a politikával Rózsahegy nem jön vissza ! Pikler Emil : Sem Turóczszentmárton ! Farkas István : Ha a kormány ebből a rendtörvényjavaslatból törvényt csinál, mi lesz akkor az orszgában ? Propper Sándor : Rend nem,%z bizonyos ! Rupert Rezső : Törvény lesz a rend ellen ! Farkas István : Megtörténhetik, hogy egyes iparágak ebben az országban kihalnak. Gömbös képviselő ur azt mondotta, hogy a kivándorlást meg kell akadályozni. 1910-ben vagy még korábban hangzott el a magyar országgyűlésen az a kijelentés, hogy a kivándorlást meg kell engedni, mert ha nem engedjük meg, szociális forrradalom lesz, és megengedték a kivándorlást, mert az itt lakó mezőgazdasági népességet sem az ipar nem szívta fel, sem a mezőgazdaság nem tudta foglalkoztatni. Propper Sándor : Az állam províziót szedett a kivándorlók után ! Farkas István : A kivándorlást meg kellett engedni, mert munka nélkül, kereset nélkül itt álltak az emberek ezrei. Mi lesz akkor, ha ilyen rendtörvény mellett, ilyen közszabadságok mellett csak épen a hatalmas ipar, a külföldi tőke lesz itt s ezt a mindenkori kormány természetesen dédelgetni fogja, de minden más véleményt el fog nyomni ? Lesz itt akkor egy egyoldalú, gazdaságilag is abszolutisztikus, rideg, kap^tahsztikus berendezkedés, amely megteremti a munkátlanságot és nem nyújt munkaalkalmat az itteni népességnek. Akkor tehát nem áll az, hogy a kivándorlást korlátozni kell, mert ki kell ereszt eni az embereket ebből az országból s ez baj, mert vérveszteséget jelent, mert ez a munkaerő máshol fog gyümölcsözni, ott, ahol munkaalkalmat talál, ebben az országban pedig nem, mert innen ki kell vándorolnia. Itt szegényedni fogunk és máshol termelnek, máshol hajtanak hasznot a magyarok s az embereknek máshol kell élniök. A dolog tehát gazdaságilag és politikailag is ugy áll, hogy ez egy lehetetlen és kétségbeejtő kormányzati módszer, amelyet az egységes párt és a kormány követ. Olyan állapot ez, amely, mondom, tökéletesen érthetetlen. Es vájjon külügyileg mi lesz ennek a következménye ? Már megkérdeztem, hogy miként gondolják azt, hogy kellemessé tegyék a leszakított részek számára az ide vonzódást. Hiszen már egy csomó lapot olvastam,. . . Rakovszky Iván belügyminister: Az ottani törvényeket olvassa el, ne az ottani lapokat ! Rupert Rezső: Ott különben bánnak a magyarokkal, mint idehaza önök ! NAPLÓ VH, Rakovszky Iván belügyminister : Sohasem próbálta ! Csak frázisokat szavalnak ! Farkas István: ...amelyekből e törvényjavaslattal kapcsolatban nyilvánvalóvá válik az a vélemény, hogy itt Magyarországon olyan kormányzat i rendszer van, amely csak erőszakos módontartható fenn. Itt van a Kassai Hírlap december 11-iki száma. Drozdy GyŐZŐ: Nem a Bécsi Magyar Újság ? Farkas István: Nem, kérem. (Olvassa): »Két nappal ezelőtt ezen a helyen mutattunk rá arra, hogy ha Magyarországon t ovábbra is az a rendszer marad fenn, amely erőszakosan fojtja el az ellenzéki kritika jogát ; ha itt intézményesen t örik le a politikai ellenfeleket, ha a magyar állampolgárok között az alkotmányban tesznek különbséget, akkor olyan argumentumot szolgáltatnak a magyar kisebbségek elleni kormányzási rendszernek, amelyek még rosszabbak lesznek.« Nyilvánvaló, hogy a magyar lapok —ez hazafias magyar újság és van még egypár ilyen hazafias magyar újság a megszállott részeken — már mindenütt önmaguk! ó] azt a következtetést vonják le ebből, hogy hogyan reméljenek a kisebbségek védelmet akkor, amikor az anyaországban ilyen erőszakosan nyomják el az ellenvéleményeket és ilyen rendtörvénnyel akarják az országot kormányozni. Kétségtelen, hogy a kormánynak külpolitikája amúgy is rossz. Azt hiszem, Apponyi mondotta egyszer, hogy a jó belpolitika a jó külpolitika. Jó belpolitika alapján lehet jó külpolitikát csinálni. Itt azután a kormány természetesen ennek az ellenkezőjét csinálja. Rossz belpolitikát csinál, amely a külpolitikát számára részben lehetetlenné teszi s a belpolitikával elidegeníti az elszakított részeken lévő magyarságot is Magyarországtól. Ez lehet kormánypolitika, lehet valaminek a célja, lehet egy párt uralomnak, egy kényelmes emésztésnek a célja, de két ség+elén, hogy nem az országnak érdeke. (Ugy van ! half elől.) * Rupert ReZSŐ : Ez az önök provizóriuma ! Drozdy GyŐZŐ : Ugy csinálják, mint a kommunisták ! (Zaj.) Farkas István : Egészen sajátságos a külpolitikának orientálódása is, amikor a kormány a külpolitikában olyan szerencsétlenül ugrál ideoda és nem tudja, hogy mit csináljon. Természetesen a kormány kihasználhatná a külpolitikai erőket, de nem használja Id. Hogy sikereket érjen el, annak az volna az előfeltétele, hogy itt bent inauguráljon demokratikus politikát, alkotmányos és az alkotmányon belül demokratikus politikát és akkor számithatna azokra a demokratikus erőkre, amelyek megvannak a külállamokban és amelyekkel igenis többet érhetne el Magyarország érdekében, mint azzal a kapkodással, amelyet ma külpolitikában csinál, (ügy van ! halj elől. Halljuk /) Az utóbbi események igazolták, hogy a kormány a külpolitikai orientálódásával nagyon felsült. Ott van a Mussolinival való eset. (Halljuk I Halljuk ! halfelől.) A ministerelnök ur megdicsérte 8