Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-73

A nemzetgyűlés 73, illése 1922, évi deczemher hő 16-án, szombaton. 55 nincs iskolára, szociálpolitikára, munkásvédelemre pénze az államnak. Nem tudja nevelni, tanít­tatni a népet. A magyar Alföldön, a legmagya­rabb vidékeken a gyermekek nem tudnak isko­lába menni, mert nincs cipő, nincs ruha... Láng János: Mert nincs szén, mert sztráj­koltak ! (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Farkas István : Tessék elmenni a Kisfuvaros­utcába, tessék elmenni a Kovács-utcába, tessék elmenni a Lepsikbe — tessék ott körülnézni — ma, amikor tiz ember lakik egy szobában, ahol éjjel-nappal laknak: akkor a kormány rendtör­vénnyel jön. Nincs egy javaslata, nincs egy terve arra, hogy a gazdasági és szociális bajokon segít­sen, ellenben van rendtörvénye, van gúzsbakötése, van korbácsa és van pallosa, mert ezzel akarja az uralmát fentartani. Viczián István : Csak az izgatókkal szemben ! Huszár Dezső: Csak azokkal szemben, akik rászolgáltak ! Pikler Emil : Aki nagyobb darab kenyeret kér, az izgató önöknél ! (Zaj a jobboldalon.) Peyer Károly : Privilegium, becsületes ma­gyar embernek lenni ? Rakovszky Iván belügyminíster: Kötelesség! Peyer Károly: Persze, akinek 100 holdja van, az becsületes magyar ember. Elnök: Csendet kérek! Pikler Emil : Akié a föld, azé a haza ! (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak a közbeszólásokat abbahagyni J Peyer Károly: A szegény emberben több hazafiság van, mint sok nemzetgyűlési kép­viselőben. Elnök : Tessék csendben maradni ! Farkas István : Mi nem félünk az üldözés­től. Tessék megjegyezni : munkásmozgalom lesz. van, azt önök kiirtani nem fogják ezer rendtör­vénnyel sem ! Huszár Dezső: Nem is akarjuk! Csak az agitátorokat ! Farkas István : Amig lesz munkaadó és mun­kás, amig lesz tőke és munka, addig mindig meg­lesz az ellentét, mert ezt nem szítják, ez megvan. És ha önök most körülnéznek, akkor nekem azt kellene mondanom, hogy a belügyminíster ur a Stinnes-féle idegen tőkét akarja védeni ezzel a drákói rendtörvénnyel. (Mozgás jobb felől.) Mert hogy alakult ma a helyzet ? Magyarországon is, Németországban is, mindenhol a nagytőke veszi kezébe a termelést. (Ellenmondás jóbbjelől.) Ha ön nem tudja, tessék utána nézni. Itt is tönkre­mennek a középiparosok. Friedrich István : Teljesen igaza van ! Farkas István : Németországban is tönkre­ment a középipar, Ausztriában is. Friedrich István : A kisiparos már tönkre is ment ! Teljesen igaza van ! Farkas István : Ugy van, a kisipar már tönkre­ment, önálló nem lehet. Ami önálló, az is meg­szűnik, az is elpusztul. Itt van a nagy, hatalmas 3 nemzetközi kapita­I lizmus és rendezkedik be Európában ugy, mint Amerikában, trösztök szerint. Mit fognak majd csinálni ? A magyar munkást majd be fogják kény­szeríteni, a minister ur már előre gondoskodni akar, hogy az a munkásosztály, amely az amerikai,német, angol, meg a többi tőke jármában fog nyögni, meg se tudjon mozdulni, annak ne legyen egyesülési joga és legyen egy belügyministeri rendelet, amely majd ott fog állani a szolgabiráknál, a rendőrkapitányok­nál, hogy aki sztrájkolni mer, aki béremelést mer kérni, az aggályos, az izgató és viszik a dologházba, hogy szállítsunk a nagytőkének, a nagykapitaliz­musnak ingyen munkaerőt. Ez a rendtörvény tehát vissza akarja állítani a rabszolgamunkát, a jobbágy­munkát. (Ügy van ! ügy van ! balfelól.) Azt akarja visszaállítani, t. minister ur ! Ha nem ezt, akkor nem tudom, miért csinálják, akkor egyáltalában nincs célja, akkor még rosszabb a dolog. Rakovszky Iván belügyminíster: Ilyenféle nincs benne. Farkas István : Akkor tehát más célt szolgál, ha nem ezt akarják elérni, de bizonyos, hogy csak azt a célt szolgálja, hogy a közszabadságokat meg­szorítsák, tönkretegyék. Graeffl Jenő : A szabadosságot, nem a szabad­ságot ! (Zaj a baloldalon.) Farkas István : Ez a szabadosság, amikor em­berek élete és vagyona felett akar a kormányhata­lom rendelkezni és nem számol a polgársággal, nem számol a munkássággal, nem számol a dolgozó ré­teggel és annak érdekeivel, amely fentartja az egész államhatalmat. Ugron Gábor : Biró kell, aki megállapítsa azt, hogy mi a szabadosság ! Cserti József : Nem pedig főszolgabíró ! Nem szolgabíró kell ide ! A beszámolókat sem engedélye­zik már ! Ugron Gábor : Tessék a független bíróságra bízni ! Aki bűnös, azt be kell csukni, de a biró csukja be ! Drozdy Győző : Beszámolót sem tarthat egy képviselő ! Friedrich István : Nincs is miről ! Miről akar­nak beszámolni ? Drozdy GyŐZŐ : A rendtörvényt akarjuk meg­magyarázni ! BarthOS Andor : Arról még nem lehet be­számolni ! Csak beszélni lehet róla. Friedrich István : Miről számoljunk be ? A kül­politika helyzetéről talán ? Farkas István : Az a politika, amelyet a kor mány és az egységespárt követ, nem alkotmányos politika. Autokrata uralom, egyeduralom, abszolu­tizmus készül. Az alkotmányos életnek előfeltétele a közszabadság. Háború után vagyunk, s amikor a legnagyobb erőfeszítésre van szükség, amikor minden államban — a levert államokban is — a háború és az erőfeszítések tanulságait levonták és amikor mindenhol demokratizálták az állami éle­tet ; nálunk egészen megfordítva csinálják, mert hiszen nálunk nem hogy demokratizálnák az állami életet, hanem még a régi, háború előtti alkotmá*

Next

/
Thumbnails
Contents