Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-73

•iü • A nemzetgyűlés 73. ülése 1922. évi deozember hó 16-án, szombatml. Gömbös Gyula: Mert az a tanyai ember nincsen jelen ebben a házban, nem él ebben az atmoszférában, nyugodtabban szemléli a dolgokat, és én attól félek, hogy ha a magyar sajtó ugy állítja be a magyar nemzetgyűlésen történteket, mintha itt nem volna szó semmi másról, mint örökös tumultusokat előidéző személyeskedés, amelyet a sajtó még kiélesit, akár az egyik, akár a másik oldalon, . . . (Ugy van ! a jobboldalon.) Szijj Bálint: Mint a Pesti Hírlap mai vezércikke! (Ugy van! jobbfelöl. Felkiáltások a széisôbaloldalon: A Néj> vezércikkei!) Gömbös Gyula : . . . akkor a sajtó hivatását nem teljesiti. A sajtónak kötelessége hivatását oly irányban teljesíteni, hogy a népet nevelje, a pártsajtónak pedig, hogy pártját irányítsa, becsületes alapokon, minden hamis beállítás nélkül. (Ugy van! a széisôbaloldalon.) Nagy Ernő: Csak így legyen! Gömbös Gyula: Mert a magyar nép választani akar a helyes politikai irányok között, a hamis irányú beállítások azonban a magyar népet félrevezetik. Nagy Ernő: Tessék ezt a háta mögött ülő szerkesztőknek mondani ! Gömbös Gyula : Ezért tartom szükségesnek, hogy a kormány figyelemmel kisérje a magyar sajtót, hogy az el ne fajuljon, mert ha elfajul, nem tölti be hivatását, elvégre a magyar sajtó egymagában még semmi sem, még a törvény sem öncél, mind a kettőnek a nemzetet kell szolgálnia. (Helyeslés jobbfelöl.) Áttérek a gazdasági problémákra. Ha logikusan átgondolom a fajvédelem problémáját, tulajdonképen a gazdasági kérdéseken kellett volna kezdenem, mert akinek a zsebében a pénz van, aki a vagyont tartja a kezében, az dirigálja ezt az országot, annak van sajtója, az tud propagandát irányítani, annak van mindene. Ha tehát a faj védelmi kérdést boncolgatjuk, elsősorban azt kell nézni, vájjon a magyar gazdasági helyzetben miképen van képviselve a magyar faj, és miképen van képviselve a zsidó faj. Azt állapítjuk meg, — és ez köztudomású — hogy a nagy gazdasági érdekeltségek túlnyomórészben egyszersmind zsidó érdekeltségek, és innen van az, hogy van drágasági probléma és vannak más gazdasági, a magyar faj érdekét sértő problémák is. Ha a magyar gazdasági élet élén minden tekintetben . . . Pakots József : A búza áráról beszéljen ! (Ugy van! a széisôbaloldalon.) Meskó Zoltán : Azt nem a paraszt csinálja ! (Zaj.) A tőzsde! Nagy Ernő : Bizony, nem a paraszt ! Gömbös Gyula: T.képviselőtársam, én nagyon jól tudom, hogy az ország határain túl létező faktoroknak is, és elsősorban a trianoni békeszerződésnek tudható be a magyar gazdasági életnek jelen helyzete, különösen a drágaság, ezeket azonban most nem tudjuk saját erőnkből megoldani, és én ennek következtében csak azzal foglalkozom, ami a mi hatalmi körünkön belül áll. Én azt tartom, hogy ha a magyar gazdasági élet minden tényezője nem azt nézné, hogy ő hogyan gazdagodhat meg, ha az ország jelenlengi helysetében nem azt nézné, hogy a polgári hasznon túl más hasznot is dugjon zsebre, , . . Fábián Béla: Ez igaz! Gömbös Gyula: . . ha nem akarná a munkást ugy kiuzsorázni, hogy ebből iksz palotát vegyen magának, ez volna helyes. (Ugy van! Ugy van! a széisôbaloldalon.) En örülök neki, ha valaki palotákat tud venni, de azt hiszem, hogy a mai helyzetben nem vehetünk palotát az ország véres verejtékén szerzett pénzen. (ügy van! a jobb- és a baloldalon.) Ezért azt tartom, hogy ha a mi gazdasági életünk egészséges volna, ha a mi gazdasági életünk nemzeti volna, ha a mi gazdasági életünk át volna hatva a felebaráti szeretettől vallás-erkölcsi alapon, akkor nem kellene annyit küzdeni a drágaság ellen, mint ma. Fábián Béla: Nem kerülne 40 koronába egy tojás. Szabó József: Keresztény erkölcsöket mindenütt ! Patay Tibor: A kabát mibe kerül? Peyer Károly : Kabátot nem visel a mun* kás! Nem vehet magának! Gömbös Gyula: Számszerű adatokkal a kereskedőkről és iparosokról felesleges fárasztanom a t. Nemzetgyűlés türelmét, hiszen köztudomású tényekkel állunk szemben. Engem, mint a keresztény agrár gondolat egyik harcosát leginkább a föld érdekel, mert azt tartom, hogy akinek kezében a föld van, az körülbelül uralja a helyzetet gazdaságilag. Ha a magyar gazdasági életet ugy építettük volna fel, hogy az ipart is és a kereskedelmet is a földnek termékeihez irányítottuk volna, és nem ettől a termeléstől egészen idegen gazdasági rendszert honosítottunk volna meg, akkor ma Magyarország gazdaságilag is egész más képet mutatna fel, akkor valószínű, hogy a magyar föld is, a magyar tőke is és a magyar korona is inkább a magyar faj kezén maradt volna. Azt látom, hogy az utolsó évtizedeken keresztül földellenes politikát csináltak ebben az országban, és amidőn ma feljajdulnak, amidőn ma agrárpolitikát csinálunk, megint azt mondom, amit az előbb mondtam a rendtörvénnyel kapcsolatban, hogy, ugy látszik, jó politikát követ ez a kormány és èz a párt, amikor teljesen keresztény agrárpolitikát akar követni. (Ugy van! jobbfelöl) A földbirtokreform kérdése is azt kell, hogy eredményezze, hogy megerősödjék az agrár-gondolat nemcsak azáltal,. hogy önálló exisztenoiákat létesítünk, hanem azáltal, és igy képzelem a földreform végrehajtását, hogy minden gazdasági lehetőséget meg kell teremteni a reform végrehajtása számára oly értelemben, hogy a többtermelés vezéreszméjét tarthassuk szem előtt.