Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.
Ülésnapok - 1922-73
À nemzetgyűlés 73. ülése 1922. évi deczember hó 16-án, szombaton. 47 Ha azonban ma egy gazda a többtermelésről álmodik, vagy olvassa, hogy Németországban rosszabb földben mennyi búza terem, amikor tőkét keres, nem talál tőkét, ha pedig kap tőkét, akkor olyan százalékra kapja azt, hogy pár esztendőn keresztül egész vagyona rámegy, akkor azt kell megállapítanom, hogy égető kérdés egy hitelintézmény, amolyan bank létesítése, amely a magyar mezőgazdaságot és egyáltalában a keresztény magyar vállalkozást finanszírozza. Haller István : Evek óta ezt követeltük, ezt harsogtuk! (Zaj.) Gömbös Gyula: T. Nemzetgyűlés! Hogy a nemzetgyűlés körülbelül képet alkothasson magának arról, hogy a földnek hány százaléka van zsidó kézen, egypár megyének adatait fogom felolvasni. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl.) Hajdú és Szabolcs megye 27%, Heves megye 24%, JászNagykun-Szolnok megye — ebben a megyében vagyok képviselője Abádszalóknak — 22%, Csongrád megye 21%, Borsód megye 20%, Esztergom megye 29%, Nógrád megye 24%, Komárom megye 21% s a régi, nagy és örökké élő Magyarország Háromszék megyéjében 1'4%; ez utóbbi adat mutatja azt, hogy a székelység önérzetes faji életet él és így a zsidóság nem tud tért hódítani. (TJgy van! jobbfelol.) Hogyan is áll ez a kérdés? Megjelenik egy zsidó háti bőrönddel, nyit egy kis kocsmát, a kocsmában hitelt ad, a hitelt betáblázzák valahogyan és végeredményben bérlő és birtokos lesz s az ősi nemesi kúriákba bevonulnak azok, (Egy hang a jobboldalon : A pájesz !) akik nem a nemzetnek tagjai. Mindenütt az országban, kint a falvakban —- mondjuk — a közéleti idegducok, gyógyszertáraknak, kocsmáknak stb. 65%-a zsidó kézen van. Ezt a tendenciát látjuk a gyógyszerészeknél, orvosoknál s általában a falusi intelligenciának egy részénél, ahogyan én mondom : a közéleti Idegducokban ott ül egy-egy zsidó, reprezentálja a saját érdekét, — jól teszi, ha engedjük — és így dirigálja a magyar középosztályt s a magyar tulajdonképen önmagán kivül éli le az életét; a magyar intelligencia és a magyar gazda között, a kisemberek között válaszfalat épitettek és mi évtizedekig ugy éltünk, mintha nem is volnánk egy fajnak testvérei. (TJgy van ! a jobboldalon.) Nagy Ernő : Hát most nem igy van ? Gömbös Gyula: A földbirtokok statisztikájából érdekes a háború alatt szerzett birtokok statisztikája. (Halljuk! Halljuk!) Nagyon érdekes, hogy akkor, amikor a föld keveset jövedelmezett, a birtokok keresztény kézre mentek vissza, mert a jövedelmet, amely hiányzott, a keresztény a szeretetével pótolta, mert hiszen a vérében van a magyarnak, hogy a rögöt szereti. A zsidóságnál meg kell állapítani, hogy a földvásárlás tisztára business-áiláspont és épen azért, mert business-áiláspont, elitélem, mert azt hiszem, hogy minden gazdasági ténykedés elsősorban a nemzet örökkévalóságának szempontjából bírálandó el. A nemzet örökkévalóságát legjobban egy helyes birtokpolitika, helyes földbirtokmegoszlás biztosítja; (Felkiáltások balfélöl: Tessék megcsinálni!) a kisgazda osztályból egy uj történelmi osztályt kell nevelni a földbirtokreform révén. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) A középbirtokok és kisbirtokok olyan gazdasági szervezetek legyenek, amelyeket megbontani nem lehet, (Zaj balfelöl.) és amelyre garanciával lehessen államot építeni. Szilágyi Lajos (közbeszól. Zaj). Gömbös Gyula : Szilágyi képviselő urat megnyugtatom, hogy Szijj Bálint képviselő ur, aki a saját osztályának érdekét képviseli, ezen érdekképviseletet be fogja illeszteni és be is tudja illeszteni a nemzet egyetemes érdekébe, épen ezért nem keli reá hivatkozni ; ő velünk együtt akarja a földbirtokreformot megvalósítani. Ezt csak azért mondom, mert Szijj Bálintot minden nap ki akarják léptetni a pártunkból. Pakots József: A szij nem szakad! Gömbös Gyula : Mi Szijj Bálinttal együtt akarjuk megvalósítani a programmunkat. Drozdy Győző: Nagyon jó lesz, ha megvalósítják, de nem hiszek benne. (Zaj.) Gömbös Gyula : A háború alatti birtokeltolódásról szeretnék még egynéhány adatot felolvasni. (Halljuk ! Halljuk !) Keresztény kézre jutott zsidó birtok 1913—14-ben 31.198 kat. hold ; zsidó kézre jutott keresztény birtok ugyanebben az esztendőben 18.144 kat. hold, tehát a zsidók nem nyertek, hanem a keresztények 13.054 kat. hold birtokot. 1914—15-ben a keresztény kézre jutott zsidó birtok — tehát a háború első évében — 5540 kat. hold volt, zsidó kézre jutott keresztény birtok 9741 kat. hold. A háború első esztendejében tehát plusz 3461 kat. hold jutott zsidó kézre keresztény kézről. l Pakots József: Kezdték a bankok a földet vásárolni. Gömbös Gyula: 1915—16-ban 9663 kat.hold jut zsidó kézről keresztény kézre, a zsidó kézre jutott keresztény birtok pedig ugyanebben az esztendőben 22134 kat. hold, tehát a plusz 12.364 kat. liold (Zaj.) Pikler Emil: Miért juttatták zsidó kézre? Graeffl Jenő : Mert a zsidónak van pénze ! Nagy Ernő: Szomorú dolog! Drozdy Győző : A papi birtokokat is zsidóknak adják bérbe! Gömbös Gyula: 1916—17-ben, tehát a háborúnak derekán, amikor a háborús konjunktúra egy jól szimatoló business-man előtt teljesen kibontakozott, a következőképen alakult a helyzet ? Keresztény kézre jutott 33.000 kat. hold, zsidó kézre pedig 65.000 kat. hold, tehát a plusz 32.000 kat. hold a zsidóság javára (Zaj.) Haller István: Szembe kell állítani a 95%-ot az 5%-kal! .
