Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.
Ülésnapok - 1922-73
A nemzetgyűlés 73. ülése 1922. évi deozemher hó 16-án, szombaton. él szól.) Szakáts képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! GÖmbÖS Gyula: T. Nemzetgyűlés S A szociális politikánál tart oit am faj védelem szempontjából. Fábián Béla : A mentül kevesebb magyar politikájánál ! Elnök : Csendet kérek ! GÖmbÖS Gyula : T. Fábián képviselő ur [ Végtelenül csodálkozom, hogy ennyire elhagyja a türelme. Én azt hittem, hogy amikor zsidókérdésről, faj védelmi kérdésről lesz szó, épen Fábián képviselő ur lesz az, akit ez nagyon érdekei és aki ezt nyugodtan fogja végighallgatni ; ha válaszol, én fogom nyugodtan végighallgatni a képviselő urat. O'yan különösnek tűnik nekem, hogy türelmet lenke dik, holott nekünk, keresztényeknek, van okunk türelmetlenkedni. (Ugy van! Tafs a jobboldalon.) Fábián Béla : A magyaroknak van okuk t ürelnrt lenke dni azéri, hegy rrikor fog az integer Magyarországról beszélni. (Zaj.) GÖmbÖS Gyula: Sroc'ális politikát hirdet a faj védelem, szociális politikát, amely azt célozza, hogy a legutolsó, a legszegényebb állampolgár is megtudjon élni, (Helyeslés.) a legszegényebb állampolgár is tudja az ő fiái nevelni, hegy minden pozíciót elérhessen (Helyeslés.) és hogy olyan anyagi viszonyok között legyen, hogy ne legyen éhező magyar ebben az országban. (Helyeslés.) Ez a fajvédelem szociális politikája, és e nemzet gyű 1 és szociáldemokrata parijának méltóztatik lát ni, hegy programmjuknak az a része, amely a magyar faj gazdasági megélhetését akarja biztosítani, épugy benfoglaltatik a mi programmunkban, mint az övékében. Szeder Ferenc : Gyakorlatot is lássunk, ne csak elméletet ! (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak. Sütő József : Az ellenkezőt csinálja a kormányzat S (Felkiáltások jobb felől : Láttuk a gyakorlatot a kommün alatt/) Szeder Ferenc : Azt akarják utána csinálni ? Rothenstein Mór: De nem egyesülési jog nélkül ! Elnök : Kérem Rothenstein képviselő urat, méltóztassék csendben lenni. (Felkiáltások jobbfelől : Móric f) A jobboldalt is kérem, sziveskedjék nyugodtan meghallgatni a szónokot ! GÖmbÖS Gyula : T. Nemzetgyűlés ! A második konklúzió az, hogy a kivándorlott magyarok részére a visszavándorlást megkönnyitsük . (Helyeslés.) Azt hiszem, hogy a földreformtörvény keretén belül egy farm-, egy telepitési szisztémát lehetne megalapezni azok számára, akik Amerikában nehéz munkával dollárokat gyűjtöttek s akik most földet tuólnáaiak venni. Felhívom tehát az igen t. földmivelésügyi minister urat, hogy egy vissza vándorlási akciót kapcsoljon be a földreform végrehajtásába, s akkor, azt hiszem, hogy azt a minuszt, amelyet a sok kivándorló révén veszitettünk, valahogy paralizálni tudjuk, eltekintve attól, hogy tőkeerős kisgazdák jönnek vissza az országba, (Zaj.) NAPLÓ vn. T. Nemzetgyűlés ! Miután megállapítottam, hogy 1720-tól 1910-ig 600.000-rel több volt a zsidó, mint amennyi a természetes szaporulatnak megfelelt volna, vagyis a bevándorlás 600.000-et jelent, ennek következtében a bevándorlás ezen a téren meggátlandó, a zsidó bevándorlás megszüntetendő, (Helyeslés.) nehogy túltelítettség álljon be és ez megnehezitse a probléma megoldását. (Egy hang jobbfelől : Most is jönnek folyton !) Az 1914 óta, szóval a háborús konjunktúra alatt bevándorolt zsidók konskripcióját helyeslem. Kívánatosnak tartanám ezeknek szemmeltartását, valamint végrehajtását annak a revíziónak, amely az országból a galíciai bevándoroltakat kitessékeli. Nagy Ernő : Épen mi pellengérezzük ki azokat ! GÖmbÖS Gyula : Továbbá javasolnám és szükségesnek tartanám, hogy a magyar kivándorlás teljes megakadályozását biztosítsuk. (Helyeslés.) Ez azonban csak ugy történhetik meg, ha ebben az országban olyan szociális berendezkedés lesz, hogy a kivándorlási vágy nem hajtja át az embereket a határon. (Helyeslés bálfelől.) Ebből következik az, hogy komolyan kell foglalkoznunk ezekkel a problémákkal, Propper Sándor : Mutatja a rendtörvény, hogy milyen komolyan foglalkoznak vele. GÖmbÖS Gyula : T. képviselő ur, minden tekintetben kifogástalan egyének számára lehet szigorú törvényeket hozni, mert azok sohasem fognak a törvényekbe ütközni. Csak azok fognak a törvénybe ütközni, akikkel baj van. (Zaj.) Azt se fogják elfelejteni azok, akik a történelmet olvassák, hogy egy kormánynak mindig nehéz a fennálló törvényekre hivatkozva a forradalmakat megakadályozni, viszont könnyű forradalmakat csinálni, mert a kormánnyal szemben nem kell mást tenni, mint a jogrendre, a törvényre hivatkozni, s akkor az illetők abnormis eszközökkei céljaikat könnyebben érik el. A kormány, egy fennálló rendszer e tekintetben hátrányban van olyan rendszerrel szemben, amely forradalom utján akarja célját elérni. Ezért szükséges, hogy a magyar törvényhozás olyan törvényeket hozzon, amelyeknek alapján a forradalmakat meg lehet akadályozni. (Helyeslés jobbfelől. Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Ezen népmozgalmi adatok felolvasása és konklúzióimnak megemlítése után áttérek a kulturális problémákra. (Halljuk ! HalU juk I) Kiss Menyhért : Hol van Klebelsberg ? (Zaj.) Itt kellene lenni ! GÖmbÖS Gyula : Ha kiindulok abból a teóriából, amelyet az előbb emiitettem s amely megállapítja, hogy Magyarországon túltelítettség van a zsidóságban, akkor természetes, hogy épen a kultúrában is, amely egyik hatalmas eszköze a közéletnek, hatalmas lépéseket tett előre a zsidóság. Akkor, amidőn a numerus clausus törvényét megszavaztuk, azt mondhatnám, hogy inkább ösztönszerűen szavaztuk meg, mert ez az egyedüli védekezés volt J 6
