Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-73

42 A nemzetgyűlés 73. ülése 1922, évi deczemher hó 16-án, szombaton. az ellen, hogy a főiskolában, szóval az intelligenciában tovább is a nem magyar elem domináljon. Ma, midőn a statisztikát olvasom, szomorúsággal meg kell állapítanom, hogy mindenféle iskolában, — kivéve a tanítóképzőket —igya kereskedelmi, a polgári iskolában is, olyan zsidói últ

engés van, amely hatalmas veszélyt jelent a magyar kultúrára és egyáltalán a magyar közéletre. (Ugy van! balfelől.) Nagy Ernő: De ezt nem bunkósbottal akadályozzuk meg ! Barla-Szabó József: Törvénnyel! Gömbös Gyula: 1880-ban az összlakosságnak 36"4%-a tud irni-olvasni, a zsidóságnak pedig 57%-a ; 1899-ben az összlakosságnak 44%-a, a zsidóságnak 65%-a ; 1910-ben az összlakosságnak 58%-a, a zsidóságnak 74%-a. Propper Sándor : Miért tetszik igy dicsérni a zsidóságot ? Pikler Emil : Szeretnek tanulni a zsidók ! Ez is bűn ? Gömbös Gyula: Amikor itt a fajvédelem kérdésével foglalkozom, ünnepélyesen kijelentem, hogy nem a zsidóság ellen beszélek ma, hanem beszélek azon rövidlátó keresztény magyarok ellen, (Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) akik évtizedeken kereszt ü] nem értették meg az idők szavát és nem értett ék meg ennek a problémának a fontosságát. (Elénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon.) Beszélek azon magyar generációk ellen is, amelyek könnyelműen kis kérdésekkel foglalkozt ak s ezzel a lényeges kérdéssel, amelyért minden magyarnak egyformán kell lelkesednie, nem foglalkoztak, (ügy van ! a jobb- és a baloldalon.) Ha foglalkoztak volna, akkor ma nem volna antiszemitizmus, nem volna zsidókérdés. (Ugy van! ügy van! balfelől.) Nagy Ernő : E? igaz ! Haller István: Most ráneveljük! Gömbös Gyula : A zsidók a középiskolában is természetesen nagy + érfoglalást tudnak felmutatni. Rothenstein Mór : A magyar nemesség Bécsben építette palotáit. Gömbös Gyula : Kothenstein ur, ön ugyan nem a magyar nemesség képviselője, azonban azt tartom, hogy a magyar nemesség ma a független Magyarországon itt fogja palotáit építtetni. Ebben a kérdésben számitok a magyar nemesség hatalmas erej ére, és meg vagyok győződve róla, hogy ha hébehóba vannak is olyanok, akik eltévednek és az önök táborába tévednek el, a jövő Magyarországon együtt fogunk do]gozni az uj Magyarország megalapozásában. (Helyeslés jobbfelől.) A magyar nemesség mindig megtette a maga kötelességét s meg vagyok róla győződve, hogy a történelem szavát most is meg fogja érteni. (Helyeslés a jobboldalon.) Esztergályos János: Grünwald Béla mást mondott ! BarthOS Andor: Aki a magyar nemességet szidta, az nem lehet magyar ! (Zaj.) Gömbös Gyula: Semmiféle Grünstein vagy $rünwald Mór véleményére nem vagyok kíváncsi, «»••azt hiszem, hogy a t, Nemzetgyűlés §em kíváncsi. i Esztergályos János: Nem Grünsteinról, hanem Grünwald Béláról van szó ! Gömbös Gyula : Nézzük, hogy a középiskolát végzettek közül hány a zsidó és hány a keresztény. Négy-osztályt végzett az összes férfilakosság 4*6%-a, ezzel szemben a zsidó férfilakosságnak 21'8%-a ; hat osztályt végzett az összes férfilakosság 2"9%-a, a zsidó férfilakosságnak 12*9%-a ; nyolc osztályt végzett az összes férfilakosságnak 2'3%-a, a zsidó férfilakosságnak 101%-a. Jelenlegi intelligenciánk igy oszlik meg : a 70 éven felüliek közül 13'7% a zsidó, aki hat osztályt, 10*5%, aki nyolc osztályt végzett. A 60—69 évesek között 17"1% zsidó végzett négy osztályt, 13'4% hat osztályt és 12'2% nyolc osztályt végzett. Az 50—59 évesek közt 21"5%, aki négy osztályt végzett, 181% hat osztályt és 16% nyolc osztályt. 1900-ban a 20—29 évesek közül 22*2% végzett már négy osztályt, 23'5% hat osztályt és 23'6% nyolc osztályt. (Zaj.) 1910-ben 25% a négy osztályt végzettek száma, 28% a hat osztályt és 35% a nyolc osztályt végzetteké. T. Nemzetgyűlés ! Ezek a számok bizonyítják, hogy abban a mértékben, amilyen mértékben a zsidók számbelileg tért foglalnak, sokszorosított mértékben foglalnak helyet és tért a kultúrában is, az iskolázás révén. A főiskolákban igy állt a helyzet 1913/14-ben : joghallgató 5759, ebből zsidó 1069, 19% ; orvostanhallgató összesen 3524, ebből zsidó 1646, 46*7% ; bölcsészettanhallgató 1377, ebből 213 zsidó, azaz 15*5%; gyógyszerész 377, ebből zsidó 115, azaz 341%. Itt megjegyzem, t. Nemzetgyűlés, hogy 1868-ban Magyarországon még nem volt zsidó gyógyszerész. Műegyetemi hallgató 2450, ebből zsidó 815, azaz 33*3%. összesen a főiskolákon 1913/14-ben volt 13.487 hallgató, ebből 3858, azaz 28*6% zsidó. Azt is be szeretném bizonyítani, hogy 1913-ig hogyan fejlődtek a viszonyok Magyarországon. 1853-ban az összes egyetemi hallgatók száma 1253, ebből 9*7% zsidó. 1883-ban 27*6% a zsidó, 1903ban már 30%-a zsidó az egyetemi hallgatóknak és 1913/14-ben 28%-a. A ma élő 20—50 év közötti intelligenciának 25%-a zsidó. A háború alatt ujabb eltolódást mutathatunk fel a zsidóság javára. A jogi karon 1914/15-ben . 20.9% a zsidó, 1915/16-ban 17%, 1916/17-ben 17%, 1917/18-ban 21%. Az orvosi karon 1914/15ben 51%, 1915/16-ban 54%, 1916/17-ben 55% és 1917/18-ban 51%. A bölcsészeti karon 18, 20, 21, * 25%. A háború alatt, az 1914—17 esztendőkben, tehát igy alakult a zsidók térfoglalása az egyetemeken : 1914-ben 29%, 1915-ben 28%, 1916-ban 30% és 1917-ben 33% (Mozgás.) T. Nemzetgyűlés ! Természetes, hogy amidőn a főiskolákban ilyen térfoglalásról van szó, akkor a magyar intelligencia és a magyar nemzedékek jövő vezetői legalább is 25%-ban nem lehetnek mások, mint zsidók. Ez nem felel meg a zsidóság arányának, nem felel meg azonban annak a mentalitásnak sem, amelyet a magyar nemzet nevelése kíván és épen azért szükséges^ volt — hangoz»