Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-77

'À nemzetgyűlés 77. ülése 1922. évi december hó 21-én, csütörtökön. . 281 Pikler Emil : Németország sem tudja fizetni azokat a terheket .... Vicziátl István : A képviselő ur feltételezte az ellenkezőjét. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Pikler Emil : Nem tételeztem fel. En azt mondtam, hogyha az a keserű pohár nem fog elmúlni felettünk, ha abban a kényszerhelyzetben leszünk, hogy fizetnünk kell, annak ellenére, hogy nem tudunk fizetni, mit kellene akkor tennünk. Hisz látjuk, hogy Németországot is milyen eszközökkel kényszeríti az entente, különösen Franciaország fizetésre. És hogy dacára annak, hogy nem tud fizetni, mégis ki kell izzadnia és meg kell fizetnie az entente követeléseit. Ebbe a szomorú helyzetbe mi is kerülhetünk. Legyenek velünk szemben egy kis türelemmel. Nem akarok én disszonanciát hozni ebbe a kérdésbe. Mi, akik ezeken a padokon ülünk, épugy tiltakozni fogunk a jóvátétel ellen,, mint ahogy önök tiltakoznak. (Helyeslés.) Ne tessék félreérteni . . . Ugron Gábor : Se félremagyarázni ! Pikler Emil : ... és ne tessék tőlem rossz néven venni, ha a nagy vagyon birtokosaira rámutatok, mert a társadalom tagozódása jelenleg olyan, hogy az egyik oldalon mégis csak ott lát j uk a gazdagságot és a jólétet, ott látjuk a tobzódást, a másik oldalon pedig a nyomort. Hiszen épen Zsirkay képviselő ur is, akitől pedig engem egyébként a világnézeti különbségeknek és az ellentétes erkölcsi és társadalmi felfogásnak egész óceánja választ el, rámutatott erre a körülményre, és ezt nem gondolták hazafiatlannak. ö is rámutatott arra a jólétre, sőt tobzódásra, melyet tapasztalhatunk, rámutatott arra, hogy butonos hölgyek szaladgálnak a korzókon, hogy tivornya, pezsgőzés folyik, amit napról-napra olvashatunk a kormány által szubvencionált Nép című lapban, igaz, hogy más tendenciával. Ez azonban mindegy, az igazság igazság marad, akárhogy tálaljuk is fel. Legyen szabad tehát nekem is rámutatnom arra, hogy mig egyfelől gazdagság és jólét van, nem mondom, hogy sokaknál, de mégis van, addig másfelől óriási a tömegnyomor. Ha elvezetném önöket egyszer egy ilyen proletár tömegtanyára, ahol szegény emberek laknak, de nem henyélő emberek, mert nem azért vannak nyomorban, mert nem akarnak vagy nem tudnak dolgozni, ha elvezetném önöket egy ilyen tömegtanyára, ahol öt-hat gyermekkel megáldott munkáscsaládok laknak, és ha az uraknak fogalmuk volna arról, hogy ott milyen nyomor van, egészen máskép gondolkoznának. Szomjas Gusztáv : Van róla fogalmunk, tudjuk jól ! Pikler Emil : Hiszen az előbb mondtam, hogy az úgynevezett középosztály, amely Magyarországon valamikor, ha nem is nagy jólétben, de mégis patriarchális, csendes békességben élhetett, életigényeit kielégíthette, ma elproletarializálódott és ennek a középosztálynak nagyrészt tulajdonképen köztünk kellene helyet foglalnia, csakhogy nem ébredt osztályöntudatra, nem ismerte fel saját osztályhelyzetét. Nagyon jól tudjuk, hogy ők tulajdonképen ugyanabban a helyzetben vannak, mint mi, és ezért együttérzünk velük. Szóval, amikor a jóvátétel aktuális lesz, akkor Gömbös képviselő ur nagyon gondolja meg ezt a faj védelmet, mert ha előnyöket akar adni egy fajnak, akkor annak a fajnak az összes kötelességeket is viselnie kell. Osztóigazságra lesz szükség ; egész Magyarországnak egy táborban kell lennie, egyrészt azért, hogy a jóvátétel ellen tiltakozzék, másrészt azért, hogy ha mégis jóvátételre kerülne a sor, a dolgot közös erővel és közös akarattal elintézzük. Cserti József: Nem fizetünk! Sehogysem fizetünk ! Ugron Gábor : Jöjjenek érte ! Pikler Emil : Nekem nincs szándékomban a faj védelem teóriáját nevetség tárgyává tenni, nincs szándékomban azért, mert ugy látom, hogy Gömbös t. képviselőtársamnak az fixa ideája, jóhiszemű ideája. Nem akarom őt nevetségessé tenni, csak rámutatok arra, hogy maga a fajvédelem már történelmi szempontból, tehát Magyarország történelmének szempontjából sem állhat meg. Nagyon jól emlékszem, hogy amikor a gimnáziumba jártam, a történelemben azt tanultam, hogy Árpádnak, vagy ahogy mondani szokás : Árpád apánknak édesanyja, Álmos felesége, Sámuel kazár fejedelemnek volt a leánya. Ez történelmi faktum, már pedig a kazárok igaz, hogy turáni faj, de a zsidó vallást vették fel, sőt a történelmi feljegyzések szerint az a vérszerződés, amely a kazárok és magyarok közt akkor létrejött, csodálkozzék rajta Patacsi képviselő ur, héber nyelven van irva. Muszti István : A hét vezér közül kettő zsidó volt ! (Élénk derültség a jobboldalon. Felkiáltások : Numerus clausus/) Pikler Emil : De mindegy ! Nem akarok mint a zsidó faj exponense szerepelni, eszem ágában sincs, csak azt mondom, hogy ez a teória minden tekintetben olyan labirintusba vezet bennünket, amelyből nincs kiút. A legelső magyar király sem volt hive a faj védelem teóriájának, hiszen Gizella bajor hercegnőt vette feleségül, mert az akkori politikai helyzete az államnak azt kivánta, hogy bajor hercegnőt vegyen el — talán szerette is. III. Béla király eléggé magyar ember volt és mégis Bizáncból hozta a feleségét, egy bizánci hercegnőt . . . Dénes István : Ezek a fajhercegnők voltak. Pikler Emil : A fajvédelem teóriája egyenesen ellentétben áll a biológiai tudománnyal, amely azt mondja, hogy a fajok kereszteződéséből származik a legegészségesebb ember, legalább is ezt mondják az orvosok. Patacsi Dénes : Farkast a báránnyal, görényt a csirkével ! (Derültség.) Pikler Emil : Milyen komikumot produkál a faj védelmi teória ! A fajvédők táviratilag üdvözölték Mussolinib, pedig ha ismernék őt ugy, mint ahogy én, mint szocialista, ismerem a múltját, nem tették volna. Mert valamikor lelkes elvtár-