Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-75

A nemzetgyűlés 75.' ülése 1922. évi december hó 19-én, kedden, 173 lehet szó, amit Paratore állított, hanem Donáti szerint legalább 7 milliárd 352 millió líráról Épen igy deficittel végződik a cseh költségvetés is, e fiatal, összetákolt államnak, a cseh respublikának a költségvetése. Ezt azonban nem csodálom, mert ha 1^/3 milliárdból a mai viszonyok között, ami­kor mindenki a lefegyverzésnek szükségességét hir­deti, példának okáért 1759 millió cseh koronát for­dítanak nemzetvédelmi célokra, amikor iskolai célokra csak 459 millió jut, akkor a deficit érthető. 711 millió cseh koronával emelkedett különben múlt év óta az állami adósságokból származó ki­adások száma és évente mintegy 160 millióval a személyi kiadások. A csehek deficitje 3 milliárdra tehető. Drozdy Győző: A mi költségvetésünk még csehebbül áll. Karafiáth Jenő: Cecho-Szlovenszkóban azon­ban a helyzet sokkal szomorúbb, mint ahogy a költségvetésből lehetne arra következtetni. Kállay teljhatalmú minister a beköszöntőjében azt mon­dotta : »Azt akarom, hogy minden kémény füstö­lögjön Szlovenszkóban.« Ezzel szemben azonban a helyzet ugy áll, hogy a munkanélküliség egyre jobban növekszik, mindenki közmunkát akar, követel és könyörög s a munkanélküliek tábora csak azért nem okozott nagyobb bajokat, mert nagy részük kénytelen kivándorolni az országból. Egy statisztika áll előttem, Szmitka János mérnök statisztikája, mely szerint eddig beszüntették az üzemüket : a Hernádvölgyi Vasipar Rt. korompai gyártelepe, a Hamburger Papirgyár Poprádon, a Kelet-Szlovenszkói Fatermelők fürésztelepei Jekel­falván, a Haltenberger-féle textilgyár Iglón, az istvánhutai és a garabói fürésztelep, Merényben a Plander vasárugyár, a szomolnoki két fürész­telep, a nagyőri és a sztráz^kai textilgyár, azon­kívül erősen redukálták az üzemüket és egy-két nap dolgozik hetenként az Antoni és a Walkó­gyárak Gölnicbányán, a Harmat-féle villamos­forrasztó gyár Sze pes váralján, a prakfalvai vas­gyár, a Wein-féle textilgyár Késmárkon és a Reich­féle gépgyár Iglón. Amellett mindenütt nagyobb méreteket ölt a munkanélküliség, és amint egy lengyel lap, a Dziennik Poznanski irja, nemcsak a Szlovenszkó­ban, de magának Csehországnak a területén is egyre-másra buknak az ipartelepek. így pl. novem­ber első felében Csehországban magában is 295 nagy cég bukott meg óriási veszteségekkel. Fried­ner 2,300.000 cseh korona, Weisz és Taussig cég Brünnben 2,100.000, Karamii cég Budejovjcban 2,264.000, a Kóburg-művek 18,137.000 korona fedezetlen tartozást mutatott ki. A gyárak egy­másután állanak meg, s a gépeket és felszerelése­ket csomagolják és egymásután viszik ki külföldre idegen államok területére. Látjuk ebből, hogy tulajdonképen a eseh-szlovák pénzügyi helyzet sem olyan irigylésreméltó, főleg azért nem, mert a szokolnak a stabilizációjával, a szigorú adózá­sokkal az egyéni finanoérdek, a pénzügyi érdek a legteljesebb mértékben háttérbe szorult. T. Nemzetgyűlés ! Mindezeket csak azért akartam elmondani, hogy ebből is azt a következ­tetést vonjam le, hogy igenis van még reményünk arra, hogy a magyar helyzeten is tudunk segíteni, azonban nézetem szerint ehhez nagyon erős, ki­tartó munka kell és csak a nemzet jövőjébe vetett hit és erős nacionális politika vezethet el bennün­ket a célhoz. (Helyeslés jobhfelől.) A legnagyobb örömmel konstatálom azt, hogy a nemzetgyűlés­nek egyes pártjai igyekeznek dementálni, hogy az ő politikájuk nincsen összefüggésben sem a kommunizmussal, sem pedig az októbrizmussal. Hogy Károlyi Mihályban csalódott a munkás­ság, ebben nem találok semmi különöset, hiszen Károlyi Mihályban csalódni nem volt olyan nagy dolog, aki közelebbről ismerte tevékenységének értékét. Neki különben még mindig van ideje arra, hogy feltolakodjék, és pénze, hogy a munkásság­nak sürgönyöket küldjön. Legutóbb pl. az emigrá­ciós munkásságnak küldött egy ilyen alkalmi sür­gönyt, mikor ünnepslték az emigráltak októberi ünnepét (olvassa) : »Fájdalom, hogy ezt a napot nem ünnepelne" tem együtt az elvtársakkal. Erős a hitem, hogy az öntudatos proletariátus egyesitett erejével a mun­kásság el fogja érni célját : az uj szociális vi ág­rend megteremtését. Ebben a munkában minden erőmmel a munkásosztály mellett fogok állni. Károlyi.« Azonban ugy tudom, hogy a munkásság nem nagyon kér ebből a támogatásból, sőt talán rest élik is azok a képviselőtársaim a túloldalon, akik — psdig elég szégyen, ma is megtörténik a nemzetgyűlésen — Károlyi Mihályt éltetni szíve­sek, mert méltóztassék tudomásul venni, Károlyi Mihály bolsevista volt. Azok részére, akik nem tudnák, hogy Károlyi Mihály kommunista volt, talán a Népszava 1919 június 4-iki hírével szol­gálhatok. Propper Sándor: Nagy tévedés! Ö még szocialista sem volt ! (Zaj.) Karafiáth Jenő: Egy értekezleten, melyet Hamburger elvtárs vezetett, mikor a szovjet hajó­jának összes eresztékei már recsegtek és lehulló­ban volt a szovjet csillaga, jónak látta Károlyi a fehér pénz mellett, mint a Hangya politikai biztosa, beszédet mondani,sőt nemcsak emellett, hanem az árucsereforgalom mellett is, melyet akkor szükségesnek találtak, biztató szavakat ej­teni. Talán nem lesz érdektelen, bár előrehaladott az idő . . . (Zaj a baloldalon.) Elnök : A házszabályok 251. §-a sz3rint az elnöki előterjesztések, irományok és kérvények be­mutatása a napirendre szánt idő utolsó félórájától kezd-ve történik. Ez az idő elérkezett, s igy kény­telen vagyok a képviselő urat kérni, hogy szíves­kedjék beszédét befejezni. Karafiáth Jenő: Pár percre kérném csak a meghosszabbítást. (Zaj a szélsőbáloldalon.) Drozdy Győző : Ne olvassa ! Úgyis ismerjük ! (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Karafiáth Jenő: Ké^em a Ház eng*dél>ét 3 23"

Next

/
Thumbnails
Contents