Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.
Ülésnapok - 1922-75
174 A nemzetgyűlés 75. ülése 1922. évi december hő 19-m, kedden. liogy tiz perccel tovább beszélhessek. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) (Olvassa:) »Erdélyi elvtárs után Károlyi Mihály jelentkezett szólásra és a következőket mondotta : Mint a Hangya szövetkezet politikai biztosa vagyok bátor falszólalni. A tanácsköztársaság jelenlegi helyzete stabil és én ugy látom, hogy meg fog ismétlődni a francia forradalom esete, hogy száz ellenséget leverve, szabad országot teremtünk és ujjáalkotjuk az országot. Minden veszély el van háritva akkor, ba a falu és a város megtalálják egymást.« T. i. akkor erre nagy szükség volt ! (Továbbolvassa :) »Mert az ellenség jön, jön a korbáccsal, reakcióval és nem fog különbséget tenni a falu és a város proletárja között. Jön a falu ellen is és a föld népe megint húzni fogja az igát, és ha a falu ehhez hozzájárul, ugy meg is érdemli az igát és a korbácsot. Ezért nagyon fontos a cseremeginditás.« Azután azt mondja (olvassa) : »A másik, amely szorosan összefügg ezzel : a pénzkérdés. A pénzt el kell ismerni, el kell fogadni, mert ezzel nemcsak a saját kormányunkat ismerjük el, hanem lehetővé tesszük, hogy élni tudjunk. A tanácskormány nagyon helyesen gondolja, hogy az árucserét megnyitja, de nem azért, hogy a pénzt ne értékeljük, hanem megkönnyíteni akarja a helyzetet ha minden pénzt elfogad és igy az egyesekben is bizalmat ébreszt minden pénznem iránt, amit az egyeseknek is el kell fogadni.« Azt mondja később (olvassa) : »Én mindent elkövetek arra, hogy ne csak ezeket'a szerveket tartsuk fenn, hanem ujakat is létesítsünk.« Majd azt mondja (olvassa) : »Kell, hegy az uj szellem áthassa ezen szeneket !« T. Nemzetgyűlés ! Nem csodálom, ha ezek után Károlyi Mihályt talán feleslegesen üdvözlik egyesek, akik benne az oktobrizmusnak a megtestesítőjét látják, mert ő tulajdonképen bolsevista volt. Azon sem csodálkozom, hogy az én szocialista képviselőtársaim nem orientálódnak már a kommunizmus felé, amelyet Richter Jenő német birodalmi képviselő »A socializmus diadala után« című munkájában olyan kitűnő látnoki szemekkel előre festett le. Hiszen a legegyszerűbb közigazgatási kérdés is olyan komplikált volt a tanácskormány alatt. Ha betört egy ablak, — méltóztassék megengedni, hogy felolvassam, hogy a tanácskormány alatt mikép történt ennek az abl almák megcsináltatása (olvassa) : »1. A lakó tartozik a házbizalmival igazoltatni, hogy a törött ablak pótlására szükség van. 2. Ezen igazolványt a kerületi munkástanács műszaki hivatalával láttamoztatni kell. 3. E láttamozott igazolvánnyal a kerületi üvegesüzembe kell menni, honnan egy felmérőt küldenek ki a méretek megállapítására és az árak kiszámítására. 4. A méret jegyzékkel az üvegezési központba kell menni (Derültség.) és a már megállapított árat, illetve összeget befizetni. 5. Az összeg kifizetése után az üvegezési központ munkajegyet állit ki, amely jegyet a kerületi üvegesüzembe kell vinni. (Derültség.) 6. A munkajegy beszolgáltatása után az üvegesükéin kiküldi munkásait a kivánt munka elvégzésére.« (Élénk derültség jobbfelőlésa középen.) Tehát a kommunizmus szerint olyan egyszerű volt az eljárás, hogy épen kétszerannyiba került az adminisztráció. (Zaj baljelöl.) T. Nemzetgyűlés ! Én nem csodálkozom ezen és örömmel konstatálom azt is, ha önök talán tiltakoznak a kommunizmussal való összefüzés ellen,, előbb Szeder Ferenc t. képviselőtársam is erről beszélt. Azonban én azt hiszem, hogy önök nem azért nem kommunisták, mert nem szeretnének kommunisták lenni, (Zaj és mozgás a szélsőbaloldalon.) önök nem azért nem kommunisták mert önök, akik — hiába — staffage voltak, elnököltek a munkástanács ülésein, hiszen Farkas István t. elvtárs ur is Volt szíves májusban nagy beszédet mondani a szovjet mellett, Jászai Samu elvtársról is tudom, hogy beszédet mondott a szakszervezetek törhetetlen hűsége mellett (Nagy zaj és mozgás a szélsőbaloldalon.) [— nem lennének szívesen ma is azok, hanem mert önök teljes mértékben restellik, szégyenlik, hogy akik mellett szónokoltak, azoknak kivételes képességeikben milyen rettenetesen csalódtak. Lehet, hogy azért, mert nem voltak elég radikálisok, de lehet, hogy azért, mert tulradikálisok voltak, lehet, hogy keveslik azt az 587 áldozatot, amit kimutat Váry Albert, lehet, hogy sokallják, de megnyugtathatom, hogy SzovjetOroszországban is kiábrándultak a kommunizmusból, bár sokkal radikálisabb volt, mint az itteni, A Gazella Varsavska közli, hogy milyen pusztítást okozott az orosz szovjet. E kimutatás szerint 28 püspököt, 1215 papot, 6700 tanítót, 8800 orvost, 54.500 katonatisztet, 1500 rendőrtiszt et, 260.000 legénységi állományú katonát, 13.000 földbirtokost ítéltek halálra, de míg a művelt osztályból csak 355.000 mártír került ki, addig a munkásságból 200.000, a parasztságból pedig 815.000 áldozat a volt az internacionalénak, ugy, hogy összesen 1 millió 764.000 embert végzett lei a népboldogító szovjet kormány. (Egy hang jobbfelől : Rablógyilkos banda !) Vanczák János : Hozza ide a finn fehérterror adat ait is ! (Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Lejárt a tanácskozási idő ! Felkiáltások jobbfelől : Meghosszabbítjuk I Zaj.) Karafiáth JenÉÍ: Nem csodálkozom ezen, de ebből még nem következhetik az, hogy önök olyan túlságosan hangosak merjenek lenni a nemzetgyűlésben, nem következik az, bogy felemelt, fővel járhassanak itt köztünk, {Nagy za 1 } a szélsőbaloldalon.) hogy parázs tüntetést rendezhessenek egy Garami, egy Lovászy mellett ... (Hosszantartó nagy zaj és folytonos felkiáltások a szélsőbaloldalon : Éljen Garami, csak azért is !) Drozdy GyŐZŐ : Éljen Lovászy Márton ! (Zaj és folytonos felkiáltások a szélsőbaloldalon : Éljen Garami/ Éljen Lovászy ! Zaj a jobboldalon. Felkiáltások : Halljuk ! Halljuk !) Esztergályos János: Csak azért is éljen Garami | (Nagy zaj.) - - .
